Nemzetközi sajtószemle

1956. november 11. 23:17 ● 08:22

00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. Mostani tájékoztatónkban amerikai cikkeket mutatunk be.

Az első a sorban a Christian Science Monitor vezércikke. Ennek címe. "Ne feledkezzünk meg Magyarországról!" Idézünk a cikkből:
A hitlerista bűnök elkövetése után a Szovjetunióé a leggyalázatosabb bűnök rekordja. Moszkva erőszakkal mozdított el egy szabad nemzeti kormányt Budapesten. Szembeszállt a magyar nép akaratával és megakadályozta, hogy a magyar nép éljen önrendelkezési jogával. Az Egyesült Nemzetek Szervezete már többször foglalkozott a magyar üggyel. A szervezet felszólította a Szovjetuniót, hogy szüntesse be a Magyarország elleni támadást. A felszólításnak nincs eredménye. A támadás folytatódik és az ellenállás során magyarok ezrei vesztik életüket. A szabad országok a jelenlegi körülmények között nem adhatják fel az ENSZ-határozat végrehajtásának követelését a magyar ügyben. Ki kell kényszeríteni az ENSZ megfigyelők helyszíni vizsgálatát. Ha ezt szovjet részről mégis megakadályozzák, akkor a magyarországi menekülteket kell meghallgatni. A vizsgálat anyagát nyilvánosságra kell hozni. Folytatni kell minden országban a felvilágosítást, a tájékoztatást arról, ami most Magyarországon történik.
A Christian Science Monitor cikke így folytatódik:
Európán kívül meg kell értetni a magyar eseményeket minden afrikai és ázsiai államban. Ezen az ügyön át kell érzékeltetni a kommunisták kettősségét. A moszkvai szavak és cselekedetek közötti különbséget. Nem szabad hagyni, hogy elterelődjék a figyelem a magyarországi szovjet támadásról. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi munkája csak most kezdődik. Tevékenysége nem most fejeződik be. Nem szabad engedni, hogy a gyilkosok kimeneküljenek a figyelem központjából. - Ezeket hangsúlyozta a Christian Science Monitor.

Egy másik amerikai lap, a New York Times a hidegháború kiélesedéséről ír vezércikket. A lap szerint az utóbbi két hét során megváltozott a nemzetközi légkör és módosultak az erőviszonyok is. A lap a következőket írja:
Két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szükségállapot felé halad. Hivatalosan még nem mozgósítottak, de kétségkívül számba vették erőforrásaikat és a mozgósításon kívül minden lehetséges rendkívüli intézkedést megtettek övezeteikben. A konfliktus lehetősége nagymértékben megnövekedett.
A New York Times vezércikke a továbbiakban megállapítja, hogy a legutóbbi napok eseményeivel a világ visszakanyarodott a hidegháború legkegyetlenebb és legizgalmasabb szakaszához. Egyszerre eltűnt a mosolypolitika Moszkvában és jóformán ugyanabban a pillanatban eltűnt a mosolypolitika minden hatása a nyugaton is. A világ ügyei újra veszélyes szakaszhoz érkeztek - hangoztatja a New York Times.

A New York Post című amerikai lap a jelenlegi magyarországi helyzettel foglalkozik vezércikkében. A lap ezt írja:
Magyarországon nem szűnt meg a harc. A szovjet haderő számtalan hadosztállyal vonult fel és a hatalmas csapatösszpontosítás sem vette el a magyarok harci kedvét. Ez mutatja, mekkora az elkeseredés Magyarországon és általában Közép- és Kelet-Európában. Ez a tény feltárja, milyen szörnyű hibákat és bűnöket követett el a politika ebben a térségben. A magyarországi események hosszútávon is rendkívül fontosak. A magyar nép harca függetlenül a felkelés katonai helyzetétől, máris több nagy eredményt hozott.
A New York Post a magyar szabadságharc eredményeként a következőket sorolja fel:
Először: a magyarok fellépése végzett azzal a legendával, hogy a közép- és kelet-európai országok önálló népi demokráciák. Másodszor: bebizonyosodott, hogy miközben Moszkva elítéli a nyugati imperializmust, ugyanakkor Közép- és Kelet-Európában szovjet gyarmatbirodalmat létesít, és azt a legbrutálisabb eszközökkel tartja fenn. A magyar szabadságharc harmadik tanulsága a legfontosabb. Nemcsak a diktatúrákban, a szabad országokban is sokan elhitték, hogy a propaganda hatása az emberi agyra végtelen lehet. Sokan megszokták, hogy az embert már csak betanítható gépként vegyék tekintetbe. Az elmúlt évtizedekben túlbecsülték a komisszárok, a politikusok, a népnevelők és a propagandagépezet minden fogaskerekének jelentőségét.
Az amerikai lap cikke így folytatódik:
Ez az elképzelés tökéletesen megbukott. A harcoló magyar hősök egy része fiatal egyetemi hallgató. Más részük fiatal munkás. 10 évvel ezelőtt sok közülük csak 8-9 esztendős volt. A politikusok, a komisszárok 10 évig fáradozhattak velük, megpróbálhatták a propaganda minden lehetőségének ideális, az ő szempontjukból ideális körülmények között való érvényesítését. Mi az eredmény? A fiatalok vezetnek és vezettek a magyarországi szabadságharcban. Kitartanak az ügy mellett, amikor az katonai szempontból reménytelennek látszik. Azzal a tudattal halnak meg, hogy nem éltek hiába, és az utánuk következő nemzedékek élvezik majd szenvedéseik gyümölcsét.
A New York Post végső következtetése ez:
Magyarország megtanított minket arra, hogy semmiféle elméleti sulykolás, és semmiféle nagyszabású propagandamunka nem képes a szabadság utáni vágy megsemmisítésére. Meggyőződésünk, hogy a Kreml elleni lázadás folyamata megállíthatatlan. Vitathatatlan, hogy a szovjet tankok még ezreket gyilkolhatnak le. Kétségtelen, hogy a szovjet ágyúk és gépfegyverek még tízezrek lemészárlására is képesek. Csakhogy a magyar városok és falvak máris romokban hevernek, a termelőmunka hosszú időre megbénult és Magyarország köztudomásúan nemcsak a magyaroknak termelt az utóbbi években. Elsősorban és főként a Szovjetuniónak. A Vörös Hadsereg alakulatainak pusztítása tehát a szovjet helyzetet is megnehezíti. A Kreml gyarmatosításra rendezkedett be Közép- és Kelet-Európában, és azt kell látnia, hogy imperialista hatalmának gyakorlása nemcsak veszélyes, nemcsak világfelháborodást okoz, de nem is kifizetődő. Észre térnek-e végre a Szovjetunió vezetői? - ez a New York Post című amerikai lap végső kérdése.

A Journal American című lap vezércikkében a következőket írja a magyarországi helyzetről:
A szovjet vezetők végcélja a világkommunizmus megvalósítása. Nagy kérdés, hogy előbbre jutottak-e az ehhez a célhoz vezető úton az elmúlt napokban. Magyarországon bevetették a Vörös Hadsereg alakulatait a fegyvertelenek, az asszonyok, a gyerekek ellen. Lőtték a kórházakat, most ki akarják éheztetni a sztrájkoló lakosságot. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió katonailag erősebb, mint a tízmilliós Magyarország. Nem kétséges, hogy a Szovjetuniónak több és jobb ágyúja, harckocsija, lőszere van, mint a magyar szabadságharcosoknak. Az sem kétséges, hogy a világkommunizmus megvalósítása felé több évtizede nem került olyan hátrányba a szovjet vezetőség, mint éppen az elmúlt napokban. A magyarországi brutalitás az egész világ kommunistáinak szervezetét rázkódtatta meg. A felháborodás, a világ közvéleményének egységes, Magyarország melletti állásfoglalása, nem marad hatástalan, és további következményei is jelentkeznek majd. Nagy kérdés, hogy a Szovjetunió mikor ébred rá, mennyire elvágta maga alatt a fát Magyarországon. Ezeket írta a Journal American.

Ezzel nemzetközi sajtószemlénk véget ért.

Információk

Adásba került1956-11-11 23:17
Hossz0:08:22
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-11 23:17
Műsor letöltése MP3