15:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 15 óra. Most híreket mondunk.

A legutóbbi jelentések szerint Budapest területén továbbra is előfordulnak súlyos összetűzések. A főváros külső kerületeiben a szabadságharcosok igen jelentékeny erői ismét harcban állnak a szovjet erőkkel. A budai erdőkbe visszavonult szabadságharcos csoportok fokozatosan nyugati irányba húzódnak vissza. Nagyobb csoportok Győrtől délkeletre elérték a Rába vonalát, és igyekeznek nyugat irányában folytatni útjukat. Az Újpestről kitört erők egy része Nagymaros mellett átkelt a Dunán és Esztergom térségében más csoportokhoz csatlakozott. A Mecsek és Komló erdőségeiben a szabadságharcosok makacsul védekeznek. Szigetvár térségében nagyobb csoportnak sikerült áttörnie a szovjet csapatok zárógyűrűjét. A Bükk és a Mátra erdőségeiben a szovjet csapatok nem bírnak a gerillaerőkkel, amelyek befészkelték magukat a bányaüzemekbe. Bács és Kiskun megyében kisebb szabadságharcos csoportok felrobbantottak több vasúti berendezést. Több vidéki városban gerillatevékenység folyik. Mátészalka, Debrecen, Nagykőrös, Kecskemét környékén elhagyott laktanyákba vették be magukat, és innen intéznek támadásokat szovjet őrségek és hadászatilag fontos csomópontok ellen. Csorna, Kaposvár, valamint Nagykanizsa helyiségben az ellenálló csoportok tartják állásaikat.

A magyarországi ipari üzemekben továbbra is teljes a zűrzavar. A munkások nagy többsége még nem állt munkába. Ahol a létszám 10-20, legjobb esetben 40 százaléka munkára jelentkezett, csak karbantartási és helyreállítási munka folyik. A helyi munkásvonatok vagy egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul közlekednek. Számos vasúti csomóponton nagy torlódás állt be, a veszteglő vagonok mozdonyhiány miatt akadályozzák a közlekedést. A budapesti vasúti széntelepeken legfeljebb két napra van elegendő készlet.
Budapesti szemtanúk elbeszélése szerint a kórházak az egész főváros területén zsúfolva vannak, a pincehelyiségekben, a folyosókon és mindenütt sebesültek fekszenek. A Petőfi kórházban az orvosok napokon keresztül operáltak, minden érzéstelenítés nélkül, mert hiányoztak az erre szükséges orvosi szerek és felszerelések. A sebesülteken igen sok esetben nem lehetett segíteni az antibiotikus gyógyszerek hiánya miatt.

Egyik nyugati hírszolgálati iroda tudósítója budapesti keltezéssel a következőket jelenti: a Kádár János-féle kormány ugyancsak nagy súlyt fektet annak hangsúlyozására, hogy semmi közösséget sem vállal a sztálinizmussal és ennek magyarországi képviselőjével, Rákosi Mátyással. Vajon meg tudja-e győzni a kormány a magyarokat, hogy ez valóban így van? A válasz csak az lehet, hogy nem! Kádár János kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy rábírjon más, nem kommunista és kommunista politikusokat egyaránt a kormányba való bekapcsolódásra. Mindeddig semmilyen sikert sem ért el. A Kádár-kormány éppen ezért mindeddig csupán hat tagból áll. Kommunisták és nem kommunisták egyaránt, akiket esetleg régebben társutasoknak lehetett volna tekinteni, ma elfordulnak a Kádár-féle törpe csoporttól. Ennek legfőbb oka az, hogy Kádár János - mint Budapesten mondják - orosz tankon tért vissza, és ezt senki sem tudja neki megbocsátani. Egészen lenyűgöző megfigyelni, hogy a fővárosi lakosság és különösen az ifjúság milyen egységesen folytatja passzív ellenállását Kádárral és az oroszokkal szemben. Egyetemi hallgatók csak a múlt szombaton kiáltványokat ragasztottak ki mindenfelé a városban Nagy Imre visszatérését és a szabad választásokat követelve. Nyíltan meghirdették, hogy amíg ez nem következik be, kitartanak a passzív ellenállás mellett.

New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel felhívást küldött Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót, járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy ez fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, utazhassanak szabadon országszerte és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartozik, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hamarskjöld végül meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kormány tudatában van annak, miért minősítette az ENSZ Közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.

Az ENSZ Közgyűlésének rendes időszaka ma kezdődik meg. A közgyűlésre 35 ország külügyminisztere érkezett New Yorkba. A rendes közgyűlésen a magyar ügy tárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Lloyd angol külügyminiszter New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlése remélhetőleg eléri egyik legfőbb célját, a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonását. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az ENSZ a közelmúlt eseményeire való tekintettel állítson fel állandó haderőt.
Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára felszólította a magyarországi hatóságokat, nyilatkozzanak mielőbb, milyen anyagi segítségre van szüksége a magyar népnek.
Lodge, az amerikai ENSZ küldöttség vezetője tegnap nyilatkozott az egyik televíziós műsor keretében a magyar problémáról. Az adás során egy újságíró feltette a kérdést, miért akar az ENSZ megfigyelőket küldeni Magyarországra, míg ugyanakkor rendőri erőket küld Egyiptomba.
Lodge a következőket válaszolta. "A közel-keleti esetben valamennyi vitázó fél hozzájárult ahhoz, hogy rendőri erőket küldjenek ki, és ennek nyomán a ma egymással szemben álló csapatokat kivonják. A Szovjetunió ilyen ígéretet nem tett Magyarországgal kapcsolatban, ha az ENSZ mégis a rendőri erők kiküldése mellett döntene, ez közel hozná egy új háború veszélyét" - mondotta Lodge.

Nagy tekintélyű, szavahihető embereket kell küldeni Magyarországra az ENSZ megfigyelőiként, írja mai számában a News Chronicle. Olyan országokból is menjenek vezető személyiségek a megpróbált magyar földre, amely országok eddig a semlegesség címén az egyik oldalon sem kötelezték el magukat. Ha a megfigyelők csoportját ilyen emberekből választják ki, Moszkva semmi esetre sem tudna elzárkózni a Magyarországra való beengedésük elől anélkül, hogy érdekeit ne érné súlyos kár világszerte - írja cikkében a londoni lap.

A dániai kommunista párt tegnap határozatilag felkérte a szovjet kommunista pártot, jelentse ki, hogy a szovjet hadsereget a lehető legrövidebb időn belül kivonják Magyarországról. Egyedül a magyar munkásokra tartozik, hogy átmentsék a jövőbe azokat az eredményeket, amelyeket a súlyos tévedések és mulasztások ellenére is el lehetett érni a szocializmus építésében Magyarországon. Hangoztatja a dániai kommunisták kiáltványa.

A jugoszlávok igen nagy dilemmába sodródtak a magyarországi események folytán - jelenti a londoni Times belgrádi tudósítója. A szovjet táborban ugyanis különböző kérdéseket vetettek fel és vádakat támasztottak, amelyeket abban lehet összefoglalni, hogy a moszkvai vezetők és kelet-európai csatlósaik a jugoszlávokat állítják oda bűnbaknak, amikor a magyarországi események hátterét igyekeznek megmagyarázni.
Ebben a hadjáratban Hodza, az albániai pártvezér viszi a vezető szerepet. Kétségtelen azonban, hogy már Hodza támadásai előtt is arról suttogtak a kelet-európai fővárosokban a kommunista vezetők, hogy mindaz, ami Lengyelországban és Magyarországon lezajlik, Tito műve. Attól kezdve pedig, hogy a budapesti fejlemények kommunista szempontból igen veszélyes irányt vettek, a jugoszlávok minden alkalmat megragadtak annak kidomborítására, hogy milyen hűen kitartanak a kommunizmus mellett.

A belgrádi Borba legutóbb már panaszkodott, hogy a kelet-európai kommunista vezetők szocialista országnak nevezik Jugoszláviát, amikor ennek hasznát látják, ha azonban akár érdekeik, akár helyzetük úgy kívánja, gyanúsan semleges, avagy éppen alantas szándékú országként emlegetik Jugoszláviát. Belgrádban aggodalommal figyelik, hogy a szovjet irányítás alatt álló kelet-európai vezetők miként zárkóznak fel egyre jobban Jugoszlávia ellen. Eltekintve Hodza támadó cikkétől, a bulgáriai politikai élet színfalai mögött is, mintha ismét megjelent volna Cservenkov. A pártértekezleteket, amelyeken Jugoszláviát ismét a nyugati imperializmus ügynökeként emlegetik, gondterhelten figyelik Belgrádban - írja a londoni Times belgrádi tudósítója.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely minden jelenlegi korlátozást eltöröl, amellyel az új mezőgazdasági telepesek és az agrárreform nyomán létesült kisgazdaságok tulajdonjogát sújtották. Ha a törvény érvénybe lép, minden parasztnak korlátlan tulajdonjoga lesz az államtól kapott földre. Azt szabadon eladhatja vagy bérbe adhatja.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 16 órakor mondunk ismét híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!