08:30 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádió, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 8 óra 30 perc. Most híreket mondunk.

Magyarországot a szovjet csapatok nyugat felé elvágták a világtól. A hírszolgálat szünetel. Tegnap több ízben jelentkeztek a szabadságharcosok rádióállomásai és beszámoltak a harcokról, amelyek a főváros több pontján, Budapest körül és a Dunántúlon folyamatban voltak. Az egyik adás a Kelenföldi pályaudvar körül dúló harcokról tett említést, a másik elmondotta, hogy Csepelen a gyár épületeiben a szovjet támadás súlyos károkat okozott.

"A magyar hazafiak vére az égbe kiált, mint Ábel vére. Ábelé, akit Káin meggyilkolt" - hangoztatja XII. Pius pápa főpásztori levelében. "A népek jogos szabadságát soha sem lehet vérbe fojtan!" - folytatódik a pásztorlevél. XII. Pius pápa állást foglal a béke helyreállítása mellett Magyarországon és a Közép-keleten. A pápa a világ katolikusaihoz intézte levelét, amelyben a továbbiakban ezeket mondja: "Ma is érvényben vannak a szavak, amelyeket az Úr intézett Káinhoz. "Testvérednek vére hozzám kiált a Földről!" A magyar nép vére is Istenhez kiált, az igazságos bíróhoz, aki a bűnöket gyakran csak a halál után bünteti, sokszor azonban a büntetés a vezetőket már életükben eléri és eléri azokat a népeket is, amelyek igazságtalanságokat követtek el. Erre bizonyság a történelem is." - hangzik XII. Pius pápa főpásztori levele.

Az egyesített amerikai szakszervezeti szövetség elnöke, Meany táviratot intézett a magyarországi tragikus eseményekkel kapcsolatban Eisenhower elnökhöz. A táviratban Meany felszólítja Eisenhower elnököt, hogy tegyen újabb lépést az ENSZ-nél a szovjet csapatok magyarországi vérengzésének azonnali megakadályozására. Szólítsa fel a világ összes szabad államát, hogy bojkottálják a Szovjetuniót és szakítsanak meg minden kulturális, tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatot a zsarnok szovjet rendszerrel. Meany végezetül arra kéri az amerikai elnököt, akadályozza meg azt, hogy a Szovjetunió által a magyar népre ráerőszakolt bábkormány képviselője helyet foglalhasson az ENSZ-ben.

A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közlönyében éles szavakkal ítéli el a magyar nemzet ellen elkövetett szovjet orvtámadást. A magyar szabadságharc leverésére hallatlan cselfogással és megdöbbentő fondorlattal, szószegéssel és hazugsággal fogott hozzá egy brutális hatalmi politika, amelyre csakis egy parancsuralmi és a terror alkalmazásának alapján álló kormányrendszer képes. A szovjet kommunista rendszer újból bebizonyította, hogy ellenfeleivel képtelen egy komoly és szellemi síkon mozgó harcot megvívni. A szovjet rendszer orvtámadása megmutatta, hogy az a moszkvai kormány, amely megbélyegezte a sztálinizmust, és amelynek már-már sikerült koegzisztenciális szólamokkal a szabad világ közvéleményét megtéveszteni, tökéletesen azonos módszereket alkalmaz, mint Sztálin. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében a szovjet kormány Magyarország elleni katonai akcióját a Szovjetunió bűnlajstromának eddig legvéresebb és legelvetemedettebb lépésének minősíti. A szovjet kormány ezzel a lépésével egyszer s mind elrettentő példát is akart statuálni a szomszédos csatlós államokra is, amelyekben az erjedés jelei ugyancsak megtalálhatóak - hangzik a német külügyminisztérium közleménye.

Kéthly Anna, Nagy Imre kormányának államminisztere New Yorkba érkezett. Hangoztatta, hogy azok a fiatal munkások és diákok, akik fegyvert fogtak a magyar szabadság védelmében, igazi hősök. Ők a magyar jövő reménysége. "Minden vágyam az - folytatta Kéthly Anna -, hogy az ENSZ védelembe részesítse a magyar nép ügyét. Az ENSZ Közgyűlése legközelebbi ülésén dönt arról, hogy mikor hallgassa meg az erőszakos szovjet beavatkozással eltávolított Nagy-kormány szabad földre jutott jogos képviselőjét, Kéthly Annát, a magyar szociáldemokrata párt elnökét. Lodge nagykövet, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője, valamint Dixon brit ENSZ-küldött erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Kéthly Anna minél előbb személyesen számolhasson be a közgyűlés színe előtt a szovjet csapatok által rendezett magyarországi vérfürdő részleteiről.

Izrael tegnap éjszaka értesítette Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, hogy tegnap reggel óta Izrael és Egyiptom között a szárazföldön, a levegőben és a tengeren minden harc szünetel. Izrael ugyanakkor bejelentette, hogy fenntartás nélkül hozzájárul egy fegyverszüneti megállapodás létesítéséhez és ennek megfelelően parancsot adott az izraeli fegyveres alakulatoknak a fegyverszüneti megállapodás szigorú betartására. Az értesítés hangsúlyozza, hogy Egyiptomban a harci cselekmények beszüntetése után a helyzet csendes.

Az egyiptomi kormány hivatalosan közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy Egyiptom elfogadja az ENSZ biztonsági csapatainak kiküldését a közel-keleti béke biztosítására. Egyiptom felkérte az ENSZ 24 ázsiai és afrikai tagállamát, hogy nyújtson katonai segítséget a brit, francia és izraeli agresszió elleni küzdelmében. Egyiptom ENSZ-küldötte ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országa egyetlen más államtól sem kért katonai segítséget. Az egyiptomi ENSZ-delegátus egyidejűleg megcáfolta azt a hírt, amely szerint az egyiptomi és a brit katonai hatóságok között fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek Port-Szaídban. Hangsúlyozta, hogy a katonai hadműveletek továbbfolynak és az egyiptomi haderő főparancsnoksága teljesen ura a helyzetnek. A Nicosiában lévő brit-francia főparancsnokság legutolsó hivatalos közlése megerősíti az egyiptomi ENSZ-delegátus cáfolatát. A kiadott hivatalos jelentés ugyanis azt közli, hogy az egyiptomi katonai főparancsnokság Port-Szaídban elutasította a brit-franci felszólítást a megadásra. Az egyiptomi kormány tegnap a késő esti órákban hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint a Port-Szaídban és a port-fuadi körzetben levő brit és francia katonai erőket másodízben megerősítették.

Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz. Kétoldali tárgyalásokat javasol az amerikai kormánynak a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Bulganyin azt írja levelében, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az a két nagyhatalom, amely az atom és hidrogén fegyvereket beleértve, az összes modern fegyverekkel rendelkezik. Ha a két ország az ENSZ közel-keleti döntése által támogatva közösen járna el a közel-keleti nyugalom helyreállítása érdekében, ez kétségtelenül sikerrel járna - mondja levelében Bulganyin.

Eisenhower elnök a szovjet miniszterelnök válaszlevelében elutasította Bulganyin javaslatát, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen járjon el a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Eisenhower válaszában nyomatékosan hangoztatja, hogy Bulganyin elképzelhetetlen javaslatával minden kétséget kizáróan el akarja terelni a világ figyelmét a magyar tragédiáról. Eisenhower egyben sajnálkozását fejezi ki, hogy a Szovjetunió a közel-keleti kérdésben az ENSZ előtt fekvő határozati javaslat ellen szavazott. Hangsúlyozza, hogy sem szovjet, sem más fegyveres erők nem léphetnek fel a közel-keleti térségben, kivéve ha erre az ENSZ ad felhatalmazást. Minden ezzel ellenkező lépés éles ellentétben állana az ENSZ-nek azzal a határozatával, amely az Egyiptomban lévő idegen csapatok azonnali visszavonását írja elő. Új fegyveres erők megjelenése a közel-keleti térségben, az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené és így az ENSZ minden tagállamának, közöttük az Egyesült Államoknak is, kötelessége lenne ellenezni minden ilyen kísérletet.

Eisenhower válaszlevelében hangsúlyozza továbbá, hogy a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi események szintén súlyos aggodalmat okoztak az Egyesült Államokban. Ebben a percben szovjet csapatok brutális eszközökkel fojtják el a magyar nép emberi jogait. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése felszólította a Szovjetuniót, hogy azonnal szüntesse be katonai akcióját a magyar nép ellen és vonja ki csapatait haladéktalanul Magyarországról. A Szovjetunió az ENSZ-nek ezt a határozati javaslatát éppen úgy, mint megelőzően a Biztonsági Tanács javaslatát, megvétózta. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió szembeszállt az ENSZ határozatával, a világ békéjének biztosítására. Ezek között a körülmények között világos, hogy a biztonság és a béke megőrzésére a legelső és legfontosabb lépés az lenne, ha a Szovjetunió kötelezően elfogadná az ENSZ határozatát, megszüntetné a szovjet csapatoknak a magyar nép ellen irányuló harcát és kivonná csapatait Magyarországról. A Szovjetunió csak ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése után tehetne további lépéseket a világbéke biztosítására - hangzik végül Eisenhower elnök Bulganyinhoz intézett válaszlevele.

Bulganyin szovjet miniszterelnök leveleket intézett a brit, a francia és az izraeli miniszterelnökhöz is. Az Eden és Mollet miniszterelnökhöz intézett leveleiben Bulganyin hangoztatja, hogy a szovjet kormány eltökélt szándéka, hogyha kell, még erőszak alkalmazása árán is letöri a közel-keleti támadást és befejezi az Egyiptom ellen folytatott háborút. A szovjet miniszterelnöknek a két nyugati nagyhatalomhoz intézett levele megemlíti Eisenhower elnökhöz intézett levelének tartalmát is, kiemelve, hogy a szovjet kormány Eisenhower elnököt közös közel-keleti akcióra szólította fel. Bulganyin Eden brit miniszterelnökhöz intézett levelében azzal fenyegetőzik, hogy Nagy-Britannia adott esetben egy nálánál erősebb országgal találná magát szemben. Támadását a Szovjetunió ez esetben nem tengeri vagy légierejével folytatná, hanem bevetné rakétalövedékeit is. Bulganyin Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében rosszallását fejezi ki az Egyiptom ellen indított támadás miatt és bejelenti, hogy visszahívta a tel-avivi szovjet nagykövetet. A szovjet kormány sajtóosztályának vezetője, Iljicsev, este sajtóértekezletet hívott össze, amelynek keretében ismertette Bulganyin leveleinek tartalmát. A sajtófőnök újságírók véleménye szerint a Nagy-Britanniához és Franciaországhoz intézet leveleknek kiegészítéseképpen élesen fenyegető kijelentéseket tett Nagy-Britannia és Franciaország ellen.

Mollet francia miniszterelnök Bulganyin szovjet miniszterelnök levelének vétele után a későéjszakai órákban rendkívüli minisztertanácsra ült össze a kormány tagjaival. 1954 óta most fordult elő első ízben, hogy a francia kormány éjszaka tartott minisztertanácsot. Mollet a megbeszéléseket éjfélkor hirtelen megszakította, hogy megbeszélést folytasson Dillon-nal, az Egyesült Államok párizsi nagykövetével. Mollet ezt követően behatóan tanulmányozta azokat a jelentéseket, amelyeket Franciaország külföldön akkreditált nagykövetei küldtek a közel-keleti fejleményekről.

Sepilov szovjet külügyminiszter táviratot intézett az ENSZ-hez, amelyben a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte az egyiptomi helyzet megvitatására. A táviratot követően Szoboljev szovjet ENSZ delegátus határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé, amelyben arra kéri a Tanácsot, hatalmazza fel az amerikai és a szovjet tengeri és légierőket, hogy támogatást nyújthassanak Egyiptomnak. Egyidejűleg arra szólítja fel a határozati javaslat Nagy-Britanniát, Franciaországot és Izraelt, hogy 12 órán belül szüntessen be minden hadműveletet, és három napon belül vonja ki csapatait egyiptomi területről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éjjel fél 3 órakor kezdte meg vitáját. Az ülést megelőzően Dixon brit ENSZ-delegátus Hammarskjöld főtitkárhoz intézett levelében bejelentette, hogy Nagy-Britannia parancsot adott ki légierejének az egyiptomi bombázások azonnali beszüntetésére. A brit ENSZ-küldött kijelentette levelében, hogy a brit légierő csak olyan hadműveleteket hajt végre, amelyek a Szuezi-csatorna övezetben esetleg szükséges katonai akció támogatását szolgálják.
A Biztonsági Tanács értekezletének megnyílása után azonnal Hammarskjöld főtitkár emelkedett szólásra. Közölte a Tanáccsal a brit bombázások beszüntetéséről kapott értesítést, amelyről kijelentette, hogy ennek a bejelentésnek különleges jelentősége van. A Biztonsági Tanács a vita után szavazásra bocsátotta a szovjet határozati javaslatot. Hárman szavaztak a javaslat mellett, négyen ellene, még négy állam tartózkodott a szavazástól. A javaslat elfogadásához hét szavazatra lett volna szükség.

Az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai tegnap felkérték a világszervezet elnökét, hogy haladéktalanul hívja össze rendkívüli ülésre a közgyűlést a palesztinai helyzet újbóli megvitatására. A rendkívüli ülést európai időszámítás szerint tegnap éjjel 2 órára tűzték ki. A Biztonsági Tanács ülése azonban reggel fél 5-ig tartott, amiért a közgyűlés csak ma délután, vagy este tartja meg újabb rendkívüli ülését. A pontos időpontot később közlik. A közgyűlés köreiben hangoztatják, lehetséges az, hogy a közgyűlés mai rendkívüli ülésén a közel-keleti helyzeten kívül a magyarországi eseményekkel is foglalkoznak majd.
Eisenhower elnök felhívta Jordánia uralkodóját, Husszein királyt, vegyen részt az ENSZ-nek ama törekvéseiben, amelyek a közel-keleti ellenségeskedések további elterjedésének megakadályozására irányulnak.

Adenauer kancellár Brentano külügyminiszter kíséretében egy, esetleg két napra Párizsba utazott, hogy Mollet miniszterelnökkel és Pineau külügyminiszterrel tárgyaljon. A kancellár szükségesnek tartja, hogy a közel-keleti helyzeten túlmenően, a magyar problémát is megvitassa Párizsban. A kancellár véleménye szerint a kelet-európai rab népek szabadság utáni vágya a magyar nemzet tragédiájával nem szűnt meg.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádió!