Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. október 25. 21:41 ● 09:24
Mezőfy László00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Kedves Hallgatóink! Most rendkívüli riportműsorunk következik.
Szignál
Mai adásunkban összefoglaló képet adunk arról, mi történik Lengyelországban. Riportunkat Lovas László állította össze.
Szignál
A régi mondás a nép ajkán született igazság szerint, magyar-lengyel egy testvér. A két nép közötti elszakíthatatlan barátságot, a testvéri együvé tartozás eszméjét a rájuk kényszerített parancsuralmi rendszer sem tudta kiölni. Beszédes bizonyítéka ennek az a vissza nem fojtható rokonszenv és tüntető kiállás, amellyel a lengyel nép az élet-halál harcát vívó testvér küzdelmét kíséri. Ugyanaz történik ezekben a sorsdöntő, történelmi napokban - ha pillanatnyilag más eszközökkel is - Lengyelországban, mint Magyarországon. Éppen ezért kétszeresen érdekesek a magyar hallgató számára a legfrissebb lengyelországi fejlemények. Kezdjük talán a poznani felkelésben részt vettek ellen megindított bírósági eljárás legújabb fordulatával.
A varsói rádió jelentése szerint szabadlábra helyezték a poznani perek 94 vádlottját. Ugyanakkor a Lengyel Állami Főügyészség elrendelte az ezekben a perekben kiadott vádiratok felülvizsgálatát, és javasolta, hogy bocsássák szabadon mindazokat, akiket nem vádolnak gyilkossággal vagy rablással.
A lengyel főügyész bejelentését azonban rövidesen túlhaladták az események. Néhány órával később újabb hivatalos közlemény látott napvilágot.
A kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. 151 felkelő hagyta el az intézkedés következtében börtönét, de a vádlottakon kívül hét elítéltet is azonnali hatállyal szabadlábra helyeztek, akiket előzőleg börtönbüntetéssel sújtott a bíróság.
A lengyel politikai életben megindult tisztulási folyamat szintén drámai gyorsasággal bontakozik ki. Ide tartozik az új választójogi törvény elfogadása.
A parlament jóváhagyta a választójogi törvényjavaslatot, amely amellett, hogy bevezeti a kötelező titkos szavazást, bizonyos mértékű választási lehetőséget is biztosít az állampolgárok számára. Minden képviselőtagságra több jelöltet lehet ugyanis felállítani, úgy, hogy a szavazó - ha korlátok nélkül nem is - de választhat közöttük. Az új törvény szerint átlag 60 ezer szavazásra jogosult lakosra jut egy képviselő. A parlament tagjait abszolút többséggel kell megválasztani.
A szabadságjogok kiterjesztésére irányuló küzdelem természetesen ide-oda hullámzik. Így eltolódást szenvedett az új parlamenti választások időpontja is.
A parlament ülésén elfogadták a kormány javaslatát, amely szerint a december 16-ára tervezett országos választásokat január 20-ára halasztják el.
Egyre tartanak a személyi változások is a lengyel belpolitikai életben.
A lengyel rádió bejelentette, hogy a Politbüro felmentette állásából Witaszewski helyettes hadügyminisztert, és helyére Spychalski tábornokot, Gomulka egyik közvetlen munkatársát nevezte ki. Ugyanő lett a hadsereg politikai irodájának feje is. Lemondatták a gdanski kommunista párt első titkárát és szervezeti titkárát a demokratizálási folyamattal szemben tanúsított ellenállásuk miatt.
A miniszteri felelősség elvének fokozottabb érvényre jutását jelentik a kormány összetételével kapcsolatos intézkedések is.
A lengyelországi parlament jóváhagyta a minisztertanács döntését, amely a kormányzati teendők decentralizálása érdekében visszahívott öt helyettes miniszterelnököt, akiknek hatáskörét az egyes szakminisztériumok kapják.
Ide tartozik az a hír is, amely megvilágítja Ignarnak, a lengyelországi Egyesült Parasztpárt vezetőjének kinevezését. Ignart azzal az indokolással nevezték ki a Minisztertanács alelnökévé, hogy pártja ily módon hatékonyabban tud együttműködni a kormányfeladatok végzésében.
Figyelemreméltóan alakul a szovjet lengyel kapcsolatok kérdése is.
Cyrankiewicz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szovjet-lengyel kapcsolatoknak a jövőben a teljes egyenjogúság és méltóság alapján kell felépülniök. Kijelentette, hogy a jövőben teljes ellenőrzést gyakorolnak Rokosszovszkij tábornok felett, aki hűen teljesíti a párt és kormány által kiadott parancsokat. Bejelentette azt is, hogy a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok két napon belül visszavonulnak állomáshelyükre. Mostantól kezdve a lengyel nép hozza meg az intézkedéseket az országban - fejezte be Cyrankiewicz miniszterelnök.
Ezek mögött a hivatalos lengyel állásfoglalások mögött azonban egyre erősebben jelentkezik az ellenálló lengyel nép nyomása. Az egységesen felzárkózó nemzet ereje kényszerítette visszakozásra Moszkvát, és emeli ki fokozatosan a lengyel népet a szovjet járom alól. Nyugati laptudósítók jelentései érdekes részleteket közölnek a Szovjetunió megfélemlítési kísérleteinek kudarcáról.
Ben, a Le Monde című francia lap különtudósítója beszámol azokról a telefonbeszélgetésekről, amelyek a lengyel kommunista párt első titkára, Gomulka és Hruscsov között zajlottak le. Hruscsov felkérte Gomulkát, hogy a lehető legrövidebb idő alatt látogasson el Moszkvába. Megígérte, hogy a Pravda visszavonja a lengyel sajtó ellen intézett támadását. Ben szerint, a lengyelországi kommunista vezetőknek figyelembe kell venniük a lengyel nép érzéseit, amelyekben visszatetszést szülne, ha rövidesen tárgyalásokra kerülne sor Hruscsovval, aki csak egy hét előtt árulónak nevezte és megfenyegette a lengyel vezetőket.
Mindennél jellemzőbbek azonban azok az egyelőre még csak szórványos jelentések, amelyek a magyar szabadságharcosokkal szembeni lengyel rokonszenvtüntetésekről számolnak be.
A varsói rádió beszámolt egy tömeggyűlésről, amelyen több százezer ember vett részt. A jelentés szerint általános feltűnést keltett egy csoport, amely lengyel és magyar zászlókat lobogtatott. A rádió kommentátora nem tudta megállapítani, hogy a tőle távol álló csoport kikből állott. A hírek arról szólnak - mondotta - hogy egyetemi hallgatók vonulnak fel lengyel és magyar zászlók alatt. De nem is fontos - folytatta - hogy kik emelték magasra a lobogókat. A lényeg, hogy ezzel is kifejezésre jutott az a szolidaritás, amely a lengyel és a magyar nép között fennáll.
A Lengyel Írószövetség üdvözlő táviratot intézett a Magyar Írószövetséghez. "Veletek vagyunk abban a küzdelemben, amely ma a szocializmus és a demokratizálás erőinek győzelméért folyik!" - mondja a lengyel írók távirata.
Mindennél többet mond azonban az az ez idő szerint még megerősítésre szoruló külföldi hírszolgálati jelentés, amely egy tüntetésről tudósít.
A varsói nagygyűlés feloszlása után egy fiatalokból álló csoport a magyar követség elé vonult, és ott tüntetett a magyar szabadságharcosok mellett. A hazafias dalokat éneklő tüntetők lengyel és magyar nemzeti zászlókat lobogtattak. A csoport később a szovjet nagykövetség elé ment, ahol a kivonult karhatalmi erők szétverték a tüntetőket.
Szignál
Kedves Hallgatóink! Rendkívüli riportműsorunkban összefoglaló képet adtunk arról, mi történik most Lengyelországban. Riportunkat Lovas László állította össze.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves Hallgatóink! Most rendkívüli riportműsorunk következik.
Szignál
Mai adásunkban összefoglaló képet adunk arról, mi történik Lengyelországban. Riportunkat Lovas László állította össze.
Szignál
A régi mondás a nép ajkán született igazság szerint, magyar-lengyel egy testvér. A két nép közötti elszakíthatatlan barátságot, a testvéri együvé tartozás eszméjét a rájuk kényszerített parancsuralmi rendszer sem tudta kiölni. Beszédes bizonyítéka ennek az a vissza nem fojtható rokonszenv és tüntető kiállás, amellyel a lengyel nép az élet-halál harcát vívó testvér küzdelmét kíséri. Ugyanaz történik ezekben a sorsdöntő, történelmi napokban - ha pillanatnyilag más eszközökkel is - Lengyelországban, mint Magyarországon. Éppen ezért kétszeresen érdekesek a magyar hallgató számára a legfrissebb lengyelországi fejlemények. Kezdjük talán a poznani felkelésben részt vettek ellen megindított bírósági eljárás legújabb fordulatával.
A varsói rádió jelentése szerint szabadlábra helyezték a poznani perek 94 vádlottját. Ugyanakkor a Lengyel Állami Főügyészség elrendelte az ezekben a perekben kiadott vádiratok felülvizsgálatát, és javasolta, hogy bocsássák szabadon mindazokat, akiket nem vádolnak gyilkossággal vagy rablással.
A lengyel főügyész bejelentését azonban rövidesen túlhaladták az események. Néhány órával később újabb hivatalos közlemény látott napvilágot.
A kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. 151 felkelő hagyta el az intézkedés következtében börtönét, de a vádlottakon kívül hét elítéltet is azonnali hatállyal szabadlábra helyeztek, akiket előzőleg börtönbüntetéssel sújtott a bíróság.
A lengyel politikai életben megindult tisztulási folyamat szintén drámai gyorsasággal bontakozik ki. Ide tartozik az új választójogi törvény elfogadása.
A parlament jóváhagyta a választójogi törvényjavaslatot, amely amellett, hogy bevezeti a kötelező titkos szavazást, bizonyos mértékű választási lehetőséget is biztosít az állampolgárok számára. Minden képviselőtagságra több jelöltet lehet ugyanis felállítani, úgy, hogy a szavazó - ha korlátok nélkül nem is - de választhat közöttük. Az új törvény szerint átlag 60 ezer szavazásra jogosult lakosra jut egy képviselő. A parlament tagjait abszolút többséggel kell megválasztani.
A szabadságjogok kiterjesztésére irányuló küzdelem természetesen ide-oda hullámzik. Így eltolódást szenvedett az új parlamenti választások időpontja is.
A parlament ülésén elfogadták a kormány javaslatát, amely szerint a december 16-ára tervezett országos választásokat január 20-ára halasztják el.
Egyre tartanak a személyi változások is a lengyel belpolitikai életben.
A lengyel rádió bejelentette, hogy a Politbüro felmentette állásából Witaszewski helyettes hadügyminisztert, és helyére Spychalski tábornokot, Gomulka egyik közvetlen munkatársát nevezte ki. Ugyanő lett a hadsereg politikai irodájának feje is. Lemondatták a gdanski kommunista párt első titkárát és szervezeti titkárát a demokratizálási folyamattal szemben tanúsított ellenállásuk miatt.
A miniszteri felelősség elvének fokozottabb érvényre jutását jelentik a kormány összetételével kapcsolatos intézkedések is.
A lengyelországi parlament jóváhagyta a minisztertanács döntését, amely a kormányzati teendők decentralizálása érdekében visszahívott öt helyettes miniszterelnököt, akiknek hatáskörét az egyes szakminisztériumok kapják.
Ide tartozik az a hír is, amely megvilágítja Ignarnak, a lengyelországi Egyesült Parasztpárt vezetőjének kinevezését. Ignart azzal az indokolással nevezték ki a Minisztertanács alelnökévé, hogy pártja ily módon hatékonyabban tud együttműködni a kormányfeladatok végzésében.
Figyelemreméltóan alakul a szovjet lengyel kapcsolatok kérdése is.
Cyrankiewicz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szovjet-lengyel kapcsolatoknak a jövőben a teljes egyenjogúság és méltóság alapján kell felépülniök. Kijelentette, hogy a jövőben teljes ellenőrzést gyakorolnak Rokosszovszkij tábornok felett, aki hűen teljesíti a párt és kormány által kiadott parancsokat. Bejelentette azt is, hogy a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok két napon belül visszavonulnak állomáshelyükre. Mostantól kezdve a lengyel nép hozza meg az intézkedéseket az országban - fejezte be Cyrankiewicz miniszterelnök.
Ezek mögött a hivatalos lengyel állásfoglalások mögött azonban egyre erősebben jelentkezik az ellenálló lengyel nép nyomása. Az egységesen felzárkózó nemzet ereje kényszerítette visszakozásra Moszkvát, és emeli ki fokozatosan a lengyel népet a szovjet járom alól. Nyugati laptudósítók jelentései érdekes részleteket közölnek a Szovjetunió megfélemlítési kísérleteinek kudarcáról.
Ben, a Le Monde című francia lap különtudósítója beszámol azokról a telefonbeszélgetésekről, amelyek a lengyel kommunista párt első titkára, Gomulka és Hruscsov között zajlottak le. Hruscsov felkérte Gomulkát, hogy a lehető legrövidebb idő alatt látogasson el Moszkvába. Megígérte, hogy a Pravda visszavonja a lengyel sajtó ellen intézett támadását. Ben szerint, a lengyelországi kommunista vezetőknek figyelembe kell venniük a lengyel nép érzéseit, amelyekben visszatetszést szülne, ha rövidesen tárgyalásokra kerülne sor Hruscsovval, aki csak egy hét előtt árulónak nevezte és megfenyegette a lengyel vezetőket.
Mindennél jellemzőbbek azonban azok az egyelőre még csak szórványos jelentések, amelyek a magyar szabadságharcosokkal szembeni lengyel rokonszenvtüntetésekről számolnak be.
A varsói rádió beszámolt egy tömeggyűlésről, amelyen több százezer ember vett részt. A jelentés szerint általános feltűnést keltett egy csoport, amely lengyel és magyar zászlókat lobogtatott. A rádió kommentátora nem tudta megállapítani, hogy a tőle távol álló csoport kikből állott. A hírek arról szólnak - mondotta - hogy egyetemi hallgatók vonulnak fel lengyel és magyar zászlók alatt. De nem is fontos - folytatta - hogy kik emelték magasra a lobogókat. A lényeg, hogy ezzel is kifejezésre jutott az a szolidaritás, amely a lengyel és a magyar nép között fennáll.
A Lengyel Írószövetség üdvözlő táviratot intézett a Magyar Írószövetséghez. "Veletek vagyunk abban a küzdelemben, amely ma a szocializmus és a demokratizálás erőinek győzelméért folyik!" - mondja a lengyel írók távirata.
Mindennél többet mond azonban az az ez idő szerint még megerősítésre szoruló külföldi hírszolgálati jelentés, amely egy tüntetésről tudósít.
A varsói nagygyűlés feloszlása után egy fiatalokból álló csoport a magyar követség elé vonult, és ott tüntetett a magyar szabadságharcosok mellett. A hazafias dalokat éneklő tüntetők lengyel és magyar nemzeti zászlókat lobogtattak. A csoport később a szovjet nagykövetség elé ment, ahol a kivonult karhatalmi erők szétverték a tüntetőket.
Szignál
Kedves Hallgatóink! Rendkívüli riportműsorunkban összefoglaló képet adtunk arról, mi történik most Lengyelországban. Riportunkat Lovas László állította össze.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-25 21:41 |
Hossz | 0:09:24 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Szerkesztő | Mezőfy László |