Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Folytatjuk riportsorozatunkat. New York-i munkatársunk felkereste a New Jersey-i bányák egyikét és beszélgetést folytatott néhány magyar bányásszal.
Hallgassák meg, hogyan vélekednek a magyar szabadságharcról a franklini magyar bányászok. Elsőnek Erdős Pál mondja el véleményt:

Ezelőtt több mint száz esztendővel azt írta Petőfi Sándor, hogy "Véres homlokával egyedül csak a magyar áll." Most is éppen úgy van. Mi ebben a városban amióta kitört a magyar szabadságharc, nem beszélünk egyébről, csak arról, munka közben is és este, mikor hazajövünk, mi nagyon büszkék vagyunk azokra a véres homlokú magyarokra, amikor ti abbahagytátok a munkát, mi itt azt mondtuk az amerikaiaknak, hogy ebben a szabadságharcban az egész magyar nép együtt van. Évek óta figyeltük az újságokban, hogy ti magyarországi bányásztestvéreink, mennyi borsot törtetek a moszkvai pribékek orra alá, és most is tudtok, hogy rajtatok fordul meg sok minden. Mindennel számoltatok. Azzal is, hogy jól ismeritek a moszkvai bitangokat. Ebben az egyben tévedtetek, mert a moszkvai bitangok még sokkal aljasabbak, mint gondoltátok. Le a moszkvai bitangokkal, a rablógyilkosokkal. Amerikai bányászok, munkások és az egész nép azt mondja, olyan nép nincs több, mint a magyar. Ezért vagyunk büszkék rátok magyar bányászok és magyar munkások. Ezt üzeni nektek egy amerikai magyar bányász.

A következő amerikai magyar bányászt Tóth Mihálynak hívják. Most hallgassák meg az ő üzenetét:

Magyar bányász testvéreim! Én itt születtem Amerikában, és büszke vagyok rátok, hogy nem tudtok szabadság nélkül élni. Azt is tudom, hogy a bányász munkájára milyen nagy szüksége van a kommunistáknak. És a nélkül nem is tudnak meglenni. Mi itt harcoltuk a szabadságunkat, legyetek ti is olyan szabadok, mint mi. Ezt kívánjuk nektek mi amerikai bányászok.
Tóth Mihály után Török Jánost kértük a mikrofon elé.
Én csak annyit akarok nektek üzenni, hogy büszkék vagyunk rátok, nagy dicsőséget szereztetek a magyar névnek. Én szeretném megérni ennek a dicső szabadságharcnak a gyümölcsét, és még egyszer meglátni azt a földet, ahol születtem. Én olyan országba nem megyek, ahol muszkák az urak, de én tudom, hogy megérem a magyar szabadságharc dicső végét, mert az a nép, amelyik annyi vért tud folyatni, az nem maradhat rab, és hazamegyek.

A franklini bányászok közül utolsónak Kóró Sándor állt a mikrofon elé. Most az ő üzenetét hallják:

A franklini magyar bányászok nevében beszélek. Mi itt együtt vagyunk állandóan, és csakis rólatok beszélünk, és a drága szülőhazánkról. Azért merem azt mondani, hogy az ő nevükben beszélek, mert tudom, hogy mit éreznek, ugyanazt amit én. Ti a föld alatt is harcoltatok, és a föld felett is. Mi itt egy esztendeig voltunk sztrájkba, és ez a bánya addig meg nem indulhatott, amíg a 'contractot' meg nem kötöttük. Mert mi itt kollektív szerződésbe vagyunk. Az egyesztendős sztrájk alatt mi itt emelt fővel jártunk az utcán, nekünk a hajunk szála sem görbült meg, de a bánya vezetőjének mennie kellett. És az eredmény az lett, hogy mi bányászok pont a dupláját kaptuk meg annak, amit kértünk. Tudjuk, hogy nektek nem volt olyan könnyű, amikor abbahagytátok a munkát. Tudjuk, hogy az életetekkel játszottatok, azért vagytok hősök. Azért beszélnek csak rólatok franklini bányászok, és mindenféle nép, nagyon szomorú az, ami most veletek történt, de ne csüggedjetek el, mert nem csak franklini bányászok és a környék népe van veletek, hanem az egész tisztességes világ. Én tudom, hogy ez a tisztességes világ egyszer azt mondja, elég.

Most felolvassuk dél-amerikai munkatársunk legújabb jelentését:

Az argentin Junta Consultiva, ez a legfelsőbb államtanács, megemlékezett a magyarországi hős forradalomról. Ez a politikai testület a kormány mellett működik, és a demokratikus politikai pártok vezetőiből áll. Az ünnepi ülésen egyperces felállással adóztak a magyar szabadságharc hőseinek, és elhatározták a sebesültek és nélkülözők támogatását. Buenos Airesben a magyar segélybizottság a szabad Magyarországért ünnepi hangversenyt szervezett a magyar szabadságharc áldozatainak megsegítésére. A hangverseny helyárai sokkal magasabbak, mint általában, ennek ellenére a jegyeket már elővételben eladták. Argentína akármilyen messze fekszik Magyarországtól, együtt érez a magyar néppel, és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a magyar szabadságharcot. Az argentin társadalmi egyesületek az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordultak, és követelik a szovjet fegyveres erők azonnali kivonását Magyarország területéről. Továbbá követelik, hogy az Egyesült Nemzetek ellenőrzése mellett tartsanak Magyarországon szabad választásokat. Tiltakozó határozatot hozott az argentin független szakszervezeti bizottság is. Kiáltványukban teljes szolidaritásukról biztosítják a magyar népet. Megértik, hogy ennyi évi rabság után halált megvető bátorsággal igyekeznek lerázni a szovjet imperializmus igáját. A magyarok az ország szabadságáért, a szociális haladásért, az idegen elnyomók ellen küzdenek. Éppen ezért az Egyesült Nemzetek minden tagjának a magyarok mellé kell állania ebben a harcban. Az argentin dolgozók támogatásukról biztosítják a magyar szabadságharc hőseit. Nemcsak Európában és Észak-Amerikában tüntetnek a szovjet agresszió ellen, de itt Dél-Amerikában is. Buenos Airesben argentin és magyar diákok ifjúmunkásokkal együtt vonultak fel a szovjet nagykövetség épülete elé, és mielőtt a rendőrség megérkezett, kövekkel bedobálták az épület ablakait, és a követség udvarán várakozó három luxus autót felgyújtották. A rendőrség csak nagy erőfeszítéssel tudta visszaszorítani a feldühödött fiatalokat, és így sikerült megmenteni az épület berendezését. Az egész országban nagy a fölindulás a szovjet agresszió miatt, és mindenütt tüntetéssel adnak hangot a szabadságukért harcoló magyar nép mellett.