Falusi adás

1956. október 20. 21:30 ● 09:26

Németh Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Falusi adásunk következik. Kérjük, hallgassák meg Agrárius előadását, melyet figyelmébe ajánlunk az összes érdekelt hatóságoknak és a magukat népképviselőnek nevező kinevezett országgyűlési tagoknak.

Vizsgáljuk meg ma, amikor az új beszolgáltatási rendelet előkészítéséről van szó, fenntartható-e és teljesíthető-e a régi beszolgáltatás?

Nem tartható fenn, mert teljesíthetetlen. A beszolgáltatási rendeletben olyan terheket róttak a termelő gazdára, amelyet hazánk adottságai között a föld soha megteremni nem is tudott. Ennek bizonyítására vegyük sorba a lejárt beszolgáltatási rendeletbe kiszabott terheket. Maga a terménybeszolgáltatás, például a 10 holdas és közepes minőségű földdel rendelkező gazdánál 260 kg búzaérték leadását jelenti. Ehhez jött a holdankénti 16 kg-os húsbeadás, amelynek előállításához ugyancsak takarmánygabona kellett, éspedig minden kg hús megtermeléséhez 5 kg gabona. Ez holdanként további 80 kg gabonaértéket jelent. A tejbeszolgáltatás előállításához holdanként 50 kg gabonaérték kell. Az állami cséplő monopólium és a munkásai közepes termés mellett is elvittek további 80 kg gabonaértéket. Summa summárum, a különböző begyűjtési ágakban az állam minden holdról 500 kg gabonaértéket hajtott be. A 10 holdas, közepes minőségű földdel rendelkező gazdának ki kellett tehát adni udvarábúl különböző formákban 50 mázsa gabonaértéket. Akinek csak hozzávetőleges mezőgazdasági ismeretei vannak, az megállapíthatja, hogy ilyen mennyiséget a 10 holdas gazda soha udvarából ki nem adhatott. De nézzük meg azt is, mi teremhetett. Magyarországon 8 mázsás átlagtermésnél többre soha nem lehetett számítani. Teremhetett tehát 10 holdon, különböző terményekben 80 mázsa gabonaérték. Ha a beszolgáltatást a gazda teljesítette volna, a gazdaság és a család szükségletére mindössze 30 métermázsa gabonaérték maradhatott meg. 8 mázsás termés esetén tehát megmaradt a vetőmag, a család kenyérszükséglete és egy sertés fölhizlalására szükséges gabona. De már egyetlen szem sem maradhatott arra, hogy a gazdasági fölszerelését kiegészítse, vagy az elengedhetetlen trágyatermelés miatt állatállományát szaporítani tudja. Olyan években, mint az idei is, amikor a kormány bevallása szerint csak 7 mázsán aluli átlagtermés van, a beszolgáltatás mellett már vagy a vetőmag, vagy a termelőgazda kenyér fejadagja hiányzik. Még a legjobb termés mellett sem lehet arról szó, hogy megmaradjon az igás állatok számára szükséges erőtakarmány, amely állapot részbeni okozója az évről évre fokozódó vetéslemaradásnak. Ajánljuk az országgyűlés összeülő tagjainak, hogy vegyenek papírt és ceruzát, akkor maguk is rájönnek, hogy az eddigi beszolgáltatási rendeletet soha nem létező és csak a kommunista álmoskönyvben elképzelt 10-15 mázsás termésekhöz szabták. A számítások megmutatják azt is, hogy az új beszolgáltatási rendszerben a tojás- és tejbeadás tervezett elengedése nem megoldás. Ezek a beadási ágak az elviselhetetlen terheknek csak olyan kis részei, hogy a beszolgáltatás ezután sem lesz teljesíthető.

Azt is számítsuk ki, hogy a közellátás szempontjából szükséges-e a beszolgáltatás fenntartása?

Nem szükséges. A fenti számítás szerint minden holdat 290 kg vegyes gabonabeadás terhel. A beadással terhelt 11 millió holdról több mint 30 millió vegyes gabonát és kukoricát gyűjtenek be, magában, a terménybeszolgáltatásban. A beadási rendelet végrehajtása szerint ennek nagyobbik felét kenyérgabonában gyűjtik be. Tehát az állam kezére kerül minimálisan is 15-16 millió mázsa kenyérgabona, az ország 5 millió városi lakosának apraja-nagyjának az évi fogyasztása békeidőben sem haladta meg fejenként a 200 kg-ot. Tehát a közellátás szempontjából az ilyen mértékű beszolgáltatás soha nem is volt indokolt. Kenyérgabonából évente 5-6 millió métermázsával többet gyűjtenek be, amit részben kiszállítanak az országból, részben a termelési költségen alul elharácsolt terményekkel a kormány folytat bűnös spekulációt. 50 százalékkal több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint ami a közellátáshoz szükséges lett volna. És emellett ugyanilyen mennyiségű takarmánygabonát, amelyekkel az állami hizlaldákban spekulációs hizlalásokat folytatnak.

Szükséges-e a húsbeszolgáltatás fenntartása a közellátás szempontjából?

Nem szükséges, mert a gazda sem állatot, sem állati terméket az országból ki nem vihet. Az állami húsárak nem igazolták a húsbeszolgáltatás szükségességét. A kizsákmányoló államhatalom 5 forint 40-ért vitte el a beszolgáltatott sertést és a sertéstermékeket 30-40 forint között adta el a fogyasztónak, a világtörténelemben soha elő nem fordult 3-400 százalékos haszonnal. A húsbeszolgáltatás mennyiségileg is teljesíthetetlen. Az ország 11 millió holdjára átlagosan 16 kg beszolgáltatás van kivetve. Ez végösszegben 176 kg húsbeadás, amelyből minden városi lélekre 35 kg fogyasztásnak kellett volna esnie. Azt mindenki a maga gyomrán tapasztalhatta, hogy ezt a mennyiséget megközelítően sem kapták meg. Pedig ezenkívül a parasztságtól elharácsolt óriási mennyiségű takarmánygabonával az állami hizlaldákban még külön sertéshizlalás folyik, amivel a kormány a gabonához hasonló módon, bűnös manipulációt folytat. Ugyanakkor a sertéstermékeket 1954-ben például a szabadpiaci rendszer mellett a termelőtől az állami áraknál olcsóbban lehetett megvásárolni. Ezek a jelenségek mutatják, hogy a közellátás érdekében semmi szükség nincs a húsbeszolgáltatás fenntartására. A begyűjtési rendeleten dolgozó közegek, valamint az országgyűlési képviselők figyelmébe ajánljuk, Berei Andornak, a Tervhivatal elnökének nyilatkozatát, amelyet az új ötéves terv benyújtása alkalmával mondott el. Ez a nyilatkozat bizonyítja, hogy az itt elmondott kalkulációnk teljes mértékben megfelel a valóságnak. A nyilatkozat szerint az összes begyűjtési ágakban 67 millió búza-kilogramm értéket hajtottak be. Tehát a bor és egyéb kisebb beszolgáltatásokat is számításba véve, eszerint is holdankint több mint 500 kg teher esik a beszolgáltatással terhelt 11 millió holdra. Azt hiszem, a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó képviselők között egy sincs, aki önmagában be nem látná, hogy ezt a terhet a magyar föld nem bírja el. A magyar parasztság elkeseredését a végsőkig fokozná a beszolgáltatási rendelet fenntartása. A beszolgáltatás erkölcsi szempontból sem tartható fenn. Számtalanszor kiszámítottuk, hogy a kormány körülbelül 13 milliárd forint illetéktelen haszonhoz jut a beszolgáltatási ágakban. El sem képzelhető erkölcstelenebb gazdasági rendszer, mint amelyben az állami bevételek egyharmadát a nép legfontosabb táplálékán keresik meg. Ez a világtörténelem legnagyobb mértékű kizsákmányolása, éppen ezért sem a parasztság, sem a városi lakosság, nem nyugodhatik bele átmeneti csökkentésekbe, hanem követeli az erkölcstelen gazdasági rendszer teljes fölszámolását.

Falusi adásunkban Agrárius kommentárját hallották.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.

Szünetjel

Információk

Adásba került1956-10-20 21:30
Hossz0:09:26
CímFalusi adás
MűsorkategóriaFalusi adás
Ismétlések
1956-10-20 21:30
SzerkesztőNémeth Zoltán
Műsor letöltése MP3