Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Szignál

Kedves Hallgatóink, folytatjuk rendkívüli riportsorozatunkat, amelyben a nyugati fővárosok legújabb magyar vonatkozású eseményeiről számolunk be.

Egyik előző adásunkban röviden megemlékeztünk már a Londonban ma megtartott nagyszabású gyűlésről, amelyen a nyugati szellemi élet kiválóságai foglaltak állást a magyarországi eseményekkel szemben. Hallgassák meg most londoni munkatársunk jelentését, amelyben a mai nap összefoglaló beszámolója során részleteket közöl a nagy írógyűlésről is.

Londonban a katolikus magyar misén és a protestáns istentiszteleten ma délelőtt óriási tömeg vett részt. Mindenki gyászszalagos piros-fehér-zöld csokrot viselt a hajtókáján. A katolikus misén a Londonban székelő külföldi követeket szeniorjuk, Therma követ képviselte. Képviselőket küldtek a lengyel frontharcos és lengyel egységharc mozgalom vezetői, az angol munkáspárt és az angol konzervatív párt is. Mise után a "Boldogasszony anyánkat" énekelték az egybegyűltek, majd átvonultak zárt sorokban arra a gyűlésre, amelyet az angol művészek, írók és egyetemi tanárok hívtak össze.

A gyűlést a Denison Hallban tartották. A teremben körülbelül 400 férőhely van, de ennél sokkal többen voltak jelen. A széksorok között, az erkélyen, a folyosón, a lépcsőházban zsúfoltan álltak az emberek. A dobogón ültek az írók, előttük piros-fehér-zöld szegfűcsokor, és piros-fehér-zöld zászló az asztalon. Felgyúltak az angol televíziós adás reflektorai, és a gyűlés elnöke, Károlyi Judit megnyitotta az ülést. Utána a jelenlévő magyarok elénekelték a Himnuszt, de több volt énekükben a zokogás, mint a szó. Elsőnek a híres angol író, Priestley szólt a magyarokhoz.

"Az oroszok olyan embereket igáznak le, akiknek kultúrája sokkal nagyobb, mint az övék. Olyan gyötrő gyarmatosításra, amilyent az oroszok művelnek, a történelem legsötétebb napjaiból sincs példa. De most lekerült a fedő az üstről. Nincs többé megállás."

Priestley után Mikes György szólalt föl. Elmondotta a magyar szabadságharc eddigi eseményeit a világsajtó jelenlévő tudósítóinak és az angol közönségnek. Beszédét a következő szavakkal fejezte be.

"A magyarok bebizonyították, hogy nem tudják a szabadságot nélkülözni. Azért jöttünk össze, hogy hódoljunk a szabadságnak."

Ezt a mondatot óriási tapsvihar követte.
Ezután Seton-Watson, a londoni egyetem tanára vette át a szót. Beszédének a lényege a következő volt: A szabadságharcot magyar írók és diákok kezdték. A kommunisták munkás- és parasztgyerekeket küldtek az egyetemre, ahol kommunistákká akarták őket nevelni. A kísérlet nem sikerült. A védencek fellázadtak a rendszer ellen. Hozzájuk csatlakoztak a munkások, akikről az oroszok azt mondták, hogy kommunisták, és az ő híveik. 1921 óta nem szűntek meg a lázadások még Oroszországban sem. Azután jött a pilseni, a berlini és a poznani lázadás, de a magyar szabadságharc túlszárnyalja valamennyit. A mai szovjet urak azt a szerepet játsszák, csak még sokkal sötétebben, mint I. Miklós cár annak idején. A kérdés az: mit tehetünk mi itt, a nyugaton? A Biztonsági Tanács összehívása nem elég. Segítség kell! Dulles amerikai külügyminiszter világosan megmondotta, hogy a nyugat szabad Európát akar, szabad népeket, és nem katonai szövetségest.

Dulles külügyminiszter nyilatkozatát, amelyre Seton-Watson célzott, már ismertettük hallgatóinkkal. A neves angol professzor így folytatta beszédét:

"Ki kell kergetni az oroszokat Európából! Világos, hogy amint kimennek, az országok függetlensége megvalósul. Bámulattal adózunk Magyarország szabadságharcának. Lehet, hogy a mi angol gyermekeink szabad jövőjüket a magyar hősöknek köszönhetik."

Ezután olvasták fel azt a határozatot, amelyet - mint előző adásainkban már elmondottuk - a gyűlés egyhangúan elfogadott. A határozatban az egybegyűlt írók kijelentik, hogy mindent megtesznek a szabadságjogok megvédésére, annak a jognak megvédésére, hogy a magyar nép egyetérthessen vagy elutasíthasson, hogy saját sorsának ura legyen.

Felolvasták a táviratot, amelyben Salvador de Madariaga, a kulturális szabadság egyesületének nevében Nehru miniszterelnök közbelépését kéri az orosz csapatok visszavonásának kieszközlésére. Ezt a táviratot, ugyanúgy, mint Albert Camus és George Duhamel francia írók rokonszenv-nyilatkozatait előző adásainkban már ismertettük. A gyűlés vezetősége a táviratok felolvasása után felkérte a közönséget, hogy egypercnyi csenddel adózzék a magyar szabadságharc elesetteinek. A csendet csak az itt-ott feltörő halk zokogás törte meg.

Ezzel a gyűlésnek tulajdonképpen vége is lett volna, de a közönség kiáltozni kezdett, és követelte, hogy Koestler Arthur szóljon. Koestler a mikrofonhoz lépett, és a következőket mondotta:

"Nem akartam felszólalni, hiszen az eseményeket elmondották előttem mások, és ahhoz, ami a határozati javaslatban van, igazán nem lehet semmit hozzátenni. Csak annyit mondhatok, hogy tökéletesen egyetértek vele."

Bejelentették a gyűlésen, hogy nagyszabású gyűjtési akció kezdődött el Londonban. Az angol napilapok már reggel felszólították az élelmiszer-nagykereskedőket, hogy adakozzanak élelmiszert a magyarországi ínség enyhítésére.

A gyűlés résztvevői ezután a Downing Streetre vonultak, az angol miniszterelnök lakása elé. A londoni magyar katolikus és református pap együtt nyújtott át egy memorandumot Eden miniszterelnöknek.

Arra kérték az angol kormányfőt, támogassa a magyar nép ügyét, kényszerítse a Szovjetuniót, hogy szüntesse be a magyar hazafiak gyilkolását. Kérték az angol kormányt, kövessen el mindent a szenvedő magyar nép megsegítésére, főleg az orvosi segítség fontosságára mutattak rá.

Most pedig hallgassák meg párizsi tudósítónk jelentését a mai párizsi eseményekről!

Ma reggel a magyar szabadságharc sikeréért mondott misén több ezer ember gyűlt össze. Nemcsak Párizsban élő magyarok, de rengeteg francia is részt vett a könyörgő istentiszteleten. Délben a francia ismeretlen katona sírjánál tömeggyűlés volt. Sok neves francia és más Párizsban élő külföldi szólalt fel, kifejezést adva a Nyugat egyhangú rokonszenvének és együttérzésének a magyar szabadságharcosok iránt.

Ma reggel több száz magyar volt idegenlegionista hagyta el a francia fővárost. A francia rendőrfőnökségtől külön gyors kiutazási engedélyt kaptak, és már útban vannak Magyarország felé. Fel akarják ajánlani segítségüket a magyar szabadság kivívására. Párizsban a magyarországi harcok áldozatainak megsegítésére gyűjtés indult, amelynek már első napján több mint 1 millió frank gyűlt össze.

Párizsi híreink után most római tudósítónk telefonjelentését közöljük. Hírt ad arról, hogy az Egyesült Államok római nagykövete, Boothe Luce asszony részt vett a szentmisén, amelyet ma délelőtt az olasz fővárosban a magyar szabadságharc győzelméért tartottak.

Erről a szentmiséről és az azt követő nagyszabású tüntetésről már beszámoltunk hallgatóinknak. Most részleteket közlünk Boothe Luce asszony nyilatkozatából, amelyet a mise után munkatársunknak tett.

"A szentmisén a magyar népért imádkoztam, és szent áldozásomat felajánlottam a szabadság vértanúiért. Mindig boldog és büszke voltam arra, hogy amerikai vagyok, az amerikai szabadságharcosok leszármazottja, és sohasem akartam más lenni. De ezen a héten kezdem azt kívánni: bár lehetnék magyar is, annyira csodálom a magyar hazafiak hősies harcát és történelmi jelentőségű felkelését a szabadságért. Úgy érzem, hogy a magyar szabadságharc mártírjainak egyetlen csepp vére értékesebb a legdrágább rubinkőnél, és hogy a sok kiontott vér végül erősebbnek bizonyul majd, mint az Urál-hegység minden vasa. Itt, Rómában ma az olasz nép imádkozott a magyarokért, és velük imádkoztam én is. Isten adjon a magyarságnak békét és győzelmet!"

Az Egyesült Államok római nagykövetnőjének nyilatkozatát hallották. Római tudósítónk jelenti még, hogy a Szent Péter Székesegyházban ma minden szentmise szertartásába külön imát foglaltak a szabadságharcát vívó magyar népért. Ezenkívül XII. Pius pápa már ismertetett apostoli körlevelének nyomán ma Róma valamennyi templomában külön istentiszteletet tartottak a magyar szabadságharc elesetteiért.

Még egy párizsi jelentés futott be hozzánk a Nemzetközi Paraszt Szövetség Párizsban most folyó nagygyűléséről.

Dr. Georgij Dimitrov, a bolgár parasztpárt vezetője, a Nemzetközi Paraszt Szövetség főtitkára hatalmas beszédben szállt síkra a magyar szabadságharc mellett. Felhívta a jelenlévő 11 vasfüggöny mögötti nemzet képviselőit, valamint az ugyancsak jelenlévő angol, francia, német, svájci, svéd, belga, hindu, japán és nemzeti kínai képviselőket, hogy azonnal szervezzenek segítő szabadcsapatokat a magyar szabadságharcosok támogatására.

A beszédet, amely fél óráig tartott, a nagygyűlés lelkes tüntetéssel fogadta. A világ szabad parasztpártjainak képviselői egyhangúan állást foglaltak a szovjet imperializmus ellen és a magyar szabadságharcosok mellett. A Nemzetközi Paraszt Szövetség főtitkára még a közgyűlést elragadó felszólalása előtt a következő nyilatkozatot adta rádiónk munkatársának.

"Üzenem a magyar népnek, hogy együtt vagyunk a mi magyar testvéreinkkel, akik ma szabadságukért és függetlenségükért küzdenek, és nemcsak szívünkkel, gondolatunkkal és barátságunkkal, hanem a harcban mellettük állunk a közös ellenséggel szemben, az európai szabadság és testvériség elnyomójával szemben. Mi és a mi parasztnépeink, akiknek képviseletében ez a közgyűlés összeült, mindent elkövetünk a szabad világ fórumai előtt, hogy hatásosan segíthessük a szabadságáért küzdő magyar nemzetet. Készek vagyunk arra, hogy önkéntesekkel is részt vegyünk ebben a harcban, amint ezt népeink közös érdeke megkívánja."

Így hangzik Dimitrovnak, a Nemzetközi Paraszt Szövetség főtitkárának nyilatkozata.
Amikor munkatársunk telefonjelentését felvettük, a gyűlés még folyt. További részleteket később ismertetünk.

Szignál

Rendkívüli riportunkban beszámoltunk a nyugati fővárosokból érkezett legfrissebb hírekről. Sorozatunkat ezzel mára még nem zártuk le, rövidesen ismét jelentkezünk.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!