Washingtoni és New York-i tudósítóink beszámolója

Washingtoni tudósítónk beszámolója következik az Amerikai Egyesült Államok fővárosában lezajlott tüntetésekről és gyűlésekről.

Washingtont vasárnap reggel röplapok tengere árasztotta el. A röpiratokat a washingtoni magyar szervezetek adták ki, és minden washingtoni magyar személyesen vitte el ismerőshöz, idegenhez szerte a fővárosban. A röplap szövegét ezer és ezer táviratban küldték meg minden közéleti személyiségnek, vagy telefonon közölték velük. A röpirat angol nyelvű szövege magyarul így hangzik:

"Szeretnéd-e, ha árvíz sodorná el otthonodat, válaszod kétségtelenül ez: nem szeretném, Isten óvjon tőle, ezért kérünk, hogy szívleld meg, amit most mondunk. A történelem egyik legnagyobb jelentőségű, leghősibb csatája folyik Magyarországon. Ennek az aránylag kicsiny országnak apraja-nagyja puszta öklével harcol egy óriás hatalom tankjai ellen a szabadságért. A saját szabadságukért, a saját érdekükben - mondhatnád erre te, békében, szabadságban élő ember. De így van-e ez? Gondolkozzál csak felebarátom! Ha árvíz fenyegetné hazád környékét, hol kellene gátat emelned ellene? A hazád kapujában, vagy pedig jóval a hazád előtt? Ahol még felfoghatnád a megvadult árvíz rohamát mielőtt keresztül söpör rajtad és romba dönti otthonodat? Kétségtelen, hogy nem várnád be, míg az áradat eléri a küszöbödet. Nem várnál, míg a katasztrófa ökle saját kapudat döngeti. Ami ma Magyarországon történik, lényegében nem más, mint gátépítés magyar vérrel, korunk szörnyűséges árvize a kommunizmus ellene. A magyarság nem csak a saját szabadságáért harcol, hanem minden ember szabadságáért. A világszabadságért! Mert a szabadság egy és oszthatatlan. Éppen ezért a magyar szabadsághősök harca nem csak a saját ügyük, hanem a tiéd is, a miénk is, mindenkié! Lényegében a te életedet, a te otthonodat, a te munkád gyümölcsét, a te emberi jogaidat, a te szabadságodat védelmezik! Miért ne segítenél tehát nekik, hogy ebben a rettenetes birkózásban megvessék lábukat, megállják helyüket? Ha nekik segítsz, önmagadat segíted. És ha máshogyan nem tudnál, siess segítségükre legalább a következő módon: sürgönyözz az Egyesült Államok elnökéhez és kérjed őt, biztasd, hogy támogassa a magyarokat a szabadságért vívott harcokban. Ha ezt megteszed, önmagadhoz, emberi méltóságodhoz méltón cselekszel. De teendőid nem merültek ki az elnökhöz intézett távirattal kérd meg szenátorodat, kérd meg a képviselődet, kérd meg szomszédaidat és barátaidat, hogy kövessék példádat, és sürgönyözzenek maguk is az elnöknek. Ne késlekedj, tedd meg ma, amire kérünk!"

Az Egyesült Államok elnökéhez intézendő sürgöny szövege ez: "Dwight Eisenhowernak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a washingtoni Fehér Házba! Elnök úr, kérem és könyörgök önnek, adjon meg és adasson meg minden elképzelhető segítséget a szabadságukért harcoló magyaroknak."

A röpirat azt is kéri mindenkitől, hogy azonos szövegi táviratot intézzen Dulles külügyminiszterhez is. A Fehér Házhoz közeli Smithsonian Institute előtt sok száz magyar autó gyülekezett, hogy zárt menetben vonuljanak az ismeretlen katona sírjához. A tüntetők gépkocsi menetében részt vett Washington és környékének közel ezerfőnyi magyarja, munkások, diákok, régi és új magyar bevándoroltak. A menet élén a Koreában harcolt magyar származású amerikai frontharcosok haladtak. Kocsisorukon az amerikai csillagos lobogóval és a gyászfátyollal bevont piros-fehér-zöld zászlóval. Mindegyik autó magyar színekkel volt feldíszítve, és mindegyikben hatalmas táblákat emeltek magasra ezekkel a feliratokkal: "Szabadságot Magyarországnak! Segítsétek Magyarországot! Vonuljanak ki az ázsiaiak Magyarországról!" A menet résztvevői közt sok volt a nő, akik gyászruhában, a férfiak pedig sötét ruhában jelentek meg a tüntetésen. A menet az ismeretlen katona hatalmas emlékműve elé vonult az amerikai hadsereg egyik századosának vezetésével. A katonai díszőrség parancsnoka tiszteletadást vezényelt, majd két amerikai magyar frontharcos elhelyezte az amerikai magyar szövetség piros-fehér rózsákkal díszített zöld koszorúját. A trombitás az imához kürtjelet fújt. A magyar és amerikai közönség öt perces csendben áldozott a magyar szabadságharc hősi halottainak. Egyre újabb csoportok csatlakoztak a megható kegyeletteljes megemlékezéshez és mind megemelték kalapjukat a magyarok piros-fehér-zöld zászlaja előtt. A jelenvoltak levélben kérték Eisenhower elnököt és Dulles külügyminisztert, hogy kövessenek el minden lehetőt a szabadságért küzdő magyarok megsegítésére. Ez történt Washingtonban.

Most pedig New York-i tudósítónk jelentését hallják az amerikai nép meg nem szűnő tüntetéseiről és az értelmiség és munkásság szolidaritásának más megnyilvánulásairól.
Magyarok kezdték a tüntetéseket New York utcáin. Azóta mindenfelől új és új tüntető menetek özönlik el a körutakat. A menetoszlopokban mind több a diáksapka.
Most chicagói, washingtoni, bostoni, New Haven-i, pretoriai diákcsoportok tüntetnek a New York-i utcákon. Az amerikai egyetemek, főiskolák és középiskolák diákságához csatlakozott az amerikai munkásság is. Minden tüntetésen megjelenik az EFL-CIO, a nagy amerikai szakszervezet tüntető csoportja. Felvonulásuk hivatalos képviselet. Az amerikai munkásság a kommunizmus legélesebb és legszenvedélyesebb ellensége. Vasárnap csatlakoztak a tüntetőkhöz a Szovjetunió elnyomott nemzetiségei és a balti országoknak a képviselői. Az Ötödik Avenue-n az örmények sok száz főnyi küldöttsége vonult fel. Piros betűs nagy táblákat emelnek magasra, a felírás: "Tegnap az örmények, ma a magyarok, holnap ki következik? Meddig tűri a civilizált világ a szovjet imperializmust?" A kaukázusi népeket képviselő küldöttség előtt az utca egész szélességét átfogó táblát visznek ezzel a felirattal: "A Szovjetunió 80 millió nem orosz lakosa szabadságot, függetlenséget akar!" Észtek, lettek, litvánok sorakoznak fel a menetben. A földalatti vasút felüljáróiból és a zsúfolt autóbuszokból özönlenek a magyarok New York, New Jersey, Connecticut államokból is. A tüntető menet percek alatt betölti a Fifth Avenue-t fel egészen a 68-as utcáig. Ott a végeláthatatlan menet a Park Avenue felé kanyarodik. A tüntetők újra, mint már annyiszor az elmúlt hetekben, a Szovjetunió Uno Küldöttségének palotája előtt sorakozik fel. Az ablakokat redőnyök takarják, sehol semmisem mozdul, egy ember sem látszik a függönyök mögött. Mégis mindenki tudja, hogy odabent nyugtalan feszültségben figyelik a nap nap után megújuló tüntetéseket. A New York-i tömegfelvonulások komoly figyelmeztetések a szovjet rendszer képviselői számára. A vörösök terrorrendszere nem házititok többé, mint az orosz parasztok tízmillióinak kínhalála, a balti népek millióinak deportálása, a kaukázusi népek megtizedelése, a nyugatot megjárt szovjet katonák Szibériába deportálása. Budapesten nyugati követségek székelnek. Európai és amerikai hírlapírók jártak a felszaggatott budapesti utcákon. Fényképfelvételek tízezrei járnak kézről kézre a vörös haderő állatias szörnytetteiről. A szovjet kormány most teljes és tökéletes nyilvánosság mellett hajtotta végre álnok támadását. Semmit sem lehet letagadni, elferdíteni, elhomályosítani. És a világ elborzad attól, ami Magyarországon történik. A szüntelen New York-i demonstrációk az amerikai nép felháborodásának és nőttön-növő haragjának a kifejezői. Ezzel tisztában vannak azok, akik némán figyelik tízezrek és tízezrek szakadatlan vonulását a New York-i szovjet palota elsötétített ablakai előtt.

Washingtoni és New York-i tudósítóink beszámolóját hallották az amerikai nép szovjetellenes tüntetéseiről a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.