Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi események legújabb külföldi visszhangját ismertetjük. Mindenekelőtt az olasz lapok mai cikkeiről számolunk be.

A Tempo vezércikkében megállapítja, hogy a Kreml urai győztesen fejezhették volna be játékukat, ha nem ütköztek volna a magyarok lebírhatatlan ellenállásába. A világ kommunistái mindenütt hangoztatták, hogy már csupán fasiszta elemek lázadásáról van szó. Ezzel szemben az igazság az - szegezi le a cikk írója -, hogy a magyarok, mégpedig egész Magyarország ma már gerillaharcokkal is ellenáll a betörő barbarizmusnak. A cikk így folytatódik:
A nyugati világ sokat tanulhat a magyar tragédiából. Először is azt, hogy minden kommunista párt csupán Oroszországot szolgálja. Másodszor azt, hogy a nyugatnak idejében kell meggondolnia magát és ellenállnia, mielőtt véglegesen falhoz nem állítják. Ezt írta a Tempo.

A kormányhoz közel álló Messaggero vezércikkében ugyancsak megállapítja, hogy a magyar tragédia felejthetetlen leckét adott a nyugatnak. A lecke pedig ez. A kommunizmusnak ahhoz, hogy létezzék és terjeszkedjen, gyűlöletre, terrorra és nyomorra van szüksége. Más útja a kommunizmusnak nincs, és nem is kívánja, hogy legyen - írja a lap.

A Vatikánhoz közel álló Quotidiano vezércikkében megállapítja, hogy a marxizmus túlhaladott álláspont, akár leninizmusnak, akár sztálinizmusnak nevezik.

A Giornale d'Italia Béke és szabadság című vezércikkében hangoztatja, hogy nem Magyarország belügyéről van szó, amint a szovjet vezetők állítják, hiszen akkor éppen nem lépnének fegyveresen közbe. Ma már a magyar problémával együtt minden nép szabadságáról és függetlenségéről van szó, és arról a jogról, hogy minden nép önmaga válassza meg azt a kormányt, amely alatt vezettetni kívánja magát - írja a lap.

A baloldali szocialisták központi lapjában, az Avantiban Nenni, a párt főtitkárja ezt írja:
A csend vasfüggönye választja el Magyarországot a világtól, a hírek mégis kiszivárognak, és ezek arról szólnak, hogy az egész országban harcolnak, az élet megállt, és a borzalmaknak nincsen határa. Követeljük, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki Magyarországról. Ezeket írta Nenni, az olasz szocialista párt vezetője az Avanti mai számában.

Az olasz sajtó vasárnapi, Magyarországgal foglalkozó cikkeinek ismertetése után áttérünk a Sunday Observer című angol lap vezércikkére. Az Observer a következőket írja. Az utóbbi három hét eseményei nemcsak a Szovjetunió kelet-európai birodalmát rázták meg. Majdnem teljesen felborult a közel-keleti helyzet is, és megingott Anglia erkölcsi helyzete a világban. Ugyanakkor lényegesen módosult a kelet és nyugat közötti, immár hároméves viszony is. Sztálin utódai borzalmas hirtelenséggel feladták a békés együttélés politikáját, és harckocsikkal nyomták el a magyar nép megszerzett szabadságát. Az Observer fölteszi a kérdést. Miért történt mindez? A szovjet elhatározás igazi oka Kelet-Európában és nem a Közel-Keleten keresendő. Az új moszkvai politika Sztálin megbélyegzésével és bizonyos korlátozott mérvű, engedélyezett függetlenséggel veszélyesebbnek bizonyult, mint Hruscsov várta. A Szovjetunió a versengő együttélés jelszavával kezdeti sikert ért el Ázsiában, ugyanakkor viszont szükségszerűen enyhítésekre kellett elszánnia magát Európában. Hruscsov adagolni akarta a szabadságot. Október közepére a szovjet uralom zűrzavara már forradalom jelentkezéséhez vezetett. Moszkva már a lengyelek esetében erőszakot akart alkalmazni. Amikor a varsói Politbüro ennek ellenére határozottságot mutatott, akkor a szovjet erők mégis visszavonultak. Magyarországon a történtek messze túlhaladták a lengyelországi eseményeket. A forradalom megbuktatta a diktatúrát. Nagy Imre bejelentette, hogy feladják az egypártrendszert, az ország kilép a varsói szövetségből, és bejelenti semlegességét. A magyarországi események következtében egész Kelet-Európa sorsa mérlegre került. Ez volt a helyzet. A szabad országok ilyen körülmények között nem érhették volna be azzal, hogy csak emberbaráti intézkedéseket tesznek, és propaganda tevékenységeket fejtenek ki. Nálunk a közvélemény túl könnyen elhitte, hogy nem segíthetünk Magyarországon a világháború kockázata nélkül. A mi feladatunk adott volt.

A londoni Observer a nyugati feladatot a következőkben jelöli meg. A szovjet vezetők két dolog között választhattak: vagy veszni hagyják Kelet-Európát, vagy vállalják a nemzetközi felháborodást és gyűlöletet. Nekünk nyugaton arra kellett volna törekednünk, hogy az első lehetőség a szovjet vezetők előtt elviselhetőbbnek tűnjék. A kelet-európai népek a szovjet csapatok visszavonását követelik, és a szovjet vezetők szokványos válasza, hogy ez elképzelhetetlen, amíg Nyugat-Németországban amerikai erők állomásoznak. Több rugalmasságot kellett volna elárulnunk, és azonnal fel kellett volna ajánlanunk, hogy felülvizsgáljuk a többi nagyhatalommal együttműködve eddig vállalt katonai kötelezettségünket. A Szovjetuniónak ilyen módon esetleg alkalmat kínálhattunk volna a kelet-európai népek szabadságának megadására olyan módon, hogy biztonságukat nem érezhették volna veszélyeztetve.
Az Observer gondolatmenete azután így folytatódik. Az alkalom elmúlt. A nyugat nagy rajongással beszél a magyar nép hősiességéről, de nem sietett segítségére valamilyen politikai elgondolással. Pedig egy ilyen kezdeményezéssel legalábbis nagy mértékben megnehezíthette volna a nyers szovjet erő bevetését. Vagy talán nem késtünk még el teljesen? A Szovjetuniónak végtére tudomásul kell vennie, hogy a magyarok semmilyen körülmények között sem hajlandók a Kádár-féle csatlóskormány támogatására. Mi vár Magyarországon Moszkvára? Az elszegényedett magyar földön nagy létszámú szovjet katonaságot kell állomásoztatnia, és folytonosan tartania kell a lakosság elszánt haragjától. Nem képzelhető el, hogy Moszkva szívesen fedezne fel kiutat a jelenlegi helyzetből?
Az Observer véleménye szerint a nyugati nagyhatalmaknak egységük mostani helyreállítása után építő tervet kell kidolgozniuk Kelet-Európa szabadságának visszaadására. A lap azt hangoztatja, hogy minden módon meg kell állapítani, milyen feltételekkel hajlandó a Szovjetunió a közép- és kelet-európai országok elhagyására.
Az Observer végül arra mutat rá, hogy a helyzet megoldásának elmaradása csak a Kelet és Nyugat közötti feszültség további kiéleződésére vezethet.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események legújabb külföldi visszhangjáról számoltunk be. Az olasz sajtó cikkeiről, majd az angol Observer vezércikkéről adtunk tájékoztatást.