06:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádió, a 13, 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon. A pontos idő 6 óra. Most híreket mondunk.

XII. Pius pápa állást foglalt a béke helyreállítása mellett Magyarországon és a Közép-Keleten. "A magyar hazafiak vére az égbe kiált, mint Ábel vére. Ábelé, akit Káin meggyilkolt" - hangoztatja XII. Pius pápa főpásztori levelében. "A népek jogos szabadságát soha sem lehet vérbe fojtatni!" - folytatódik a pásztorlevél. A pápa a világ katolikusaihoz intézte pásztorlevelét, amelyben a továbbiakban ezeket mondja. "Ma is érvényben vannak a szavak, amelyeket az Úr intézett Káinhoz. "Testvérednek vére hozzám kiált a Földről!" A magyar nép vére is Istenhez kiált, az igazságos bíróhoz, aki a bűnöket gyakran csak a halál után bünteti, sokszor azonban a büntetés a vezetőket már életükben eléri és eléri azokat a népeket is, amelyek igazságtalanságokat követtek el. Erre bizonyság a történelem is" - hangoztatja XII. Pius pápa pásztorlevele.

Nyugati hírügynökségek jelentése szerint, washingtoni politikai körökben aggodalommal figyelik a magyarországi helyzet alakulását. A Magyarország ellen intézett szovjet orvtámadás mély megrázkódtatást okozott az amerikai fővárosban. Az ENSZ Közgyűlésének tegnapi határozata után most tanulmányozzák az amerikai külügyminisztériumban azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Szovjetunió rászorítható az ENSZ döntésének végrehajtására. A nyugati tudósítók értesülése szerint az amerikai külügyminisztériumban elsősorban gazdasági szankciókra gondolnak, de fontolóra veszik a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét is.
Knowland szenátor a következő lépéseket javasolta a kormánynak, arra az esetre, ha a Szovjetunió visszautasítaná az ENSZ Közgyűlésének a magyar kérdésben hozott határozata végrehajtását. A szabadvilágnak ebben az esetben egységesen agresszornak kell megbélyegeznie a Szovjetuniót, meg kell bélyegeznie a szovjet kormányt, hogy katonai erőszak alkalmazásával próbálja reákényszeríteni a kommunista zsarnokságot Magyarország népére. Következő lépésként meg kellene fosztani a Szovjetuniót ENSZ tagságától. Egy további lépésként gazdasági szankciókat kellene alkalmazni a Szovjetunióval szemben. A gazdasági szankciókat ki kellene terjeszteni azokra a csatlós kormányokra is, amelyek a Szovjetuniót támogatták a magyarországi agresszió végrehajtásában. A világ szabad nemzeteinek végül meg kellene szakítaniuk diplomáciai viszonyukat a Szovjetunióval - hangzik Knowland szenátor javaslata.

Selwyn-Lloyd angol külügyminiszter az alsóház tegnapi ülésén hangsúlyozta, hogy az új magyarországi rendszer elismerésének kérdése fel sem merülhet, már csak azért sem, mert a szabadságharc még nem ért véget Magyarországon. Bejelentette, hogy a Nagy Imre kormány katonai bizottságának tagjairól, akiket a szovjet parancsnokság tárgyalások ürügyével tőrbecsalt, azóta nem lehet hallani. A reguláris magyar csapatok ellenállását még nem sikerült a szovjet csapatoknak teljesen letörniük, jól lehet, a moszkvai rádió ezt állítja. Lloyd külügyminiszter a Kádár-kormányt, amelynek első feladata az volt, hogy a szovjet csapatokat rászabadítsa a magyar szabadságharcosokra, bábkormánynak nevezte.

A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében éles szavakkal ítéli el a magyar nemzet ellen elkövetett szovjet orvtámadást. A magyar szabadságharc leverésére hallatlan cselfogással és megdöbbentő fondorlattal, szószegéssel és hazugsággal fogott hozzá egy brutális hatalmi politika, amelyre csakis egy parancsuralmi és a terror alkalmazásának alapján álló kormányrendszer képes. A szovjet kommunista rendszer újból bebizonyította, hogy ellenfeleivel képtelen egy komoly és szellemi síkon mozgó harcot megvívni. A szovjet rendszer orvtámadása megmutatta, hogy az a moszkvai kormány, amely megbélyegezte a sztálinizmust és amelynek már-már sikerült koegzisztenciális szólamokkal megtévesztenie a szabadvilág közvéleményét, tökéletesen azonos módszereket alkalmaz, mint Sztálin. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében a szovjet kormány Magyarország elleni katonai akcióját a Szovjetunió bűnlajstromának eddig legvéresebb és legelvetemedettebb lépésének minősíti. A szovjet kormány ezzel a lépésével egyszer s mind elrettentő példát akart statuálni a szomszéd csatlós államokra is, amelyekben az erjedés jelei ugyancsak megtalálhatóak - hangzik a német külügyminisztérium közleménye.

Magyarországot a szovjet csapatok nyugat felé elvágták a világtól. A hírszolgálat szünetel. Tegnap több ízben jelentkeztek a szabadságharcosok rádióállomásai és beszámoltak a harcokról, amelyek a főváros több pontján, Budapest körül és a Dunántúlon folyamatban vannak. Az egyik adás a Kelenföldi pályaudvar körül dúló harcokról tett említést, a másik elmondotta, hogy Csepelen a gyár épületeiben a szovjet támadás súlyos károkat okozott.

Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz. Kétoldali tárgyalásokat javasol az amerikai kormánynak a közel-keleti támadás leállítása érdekében. Bulganyin azt írja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az a két nagyhatalom, amely az atom és hidrogén fegyvereket, beleértve az összes modern fegyverekkel rendelkezik. Ha a két ország az ENSZ közel-keleti döntése által támogatva közösen járna el a közel-keleti nyugalom helyreállítása érdekében, akkor ez bizonyára sikerrel járna - mondja Bulganyin Eisenhowerhez intézett levelében.

Eisenhower elnök Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz intézett válaszlevelében a szovjet javaslatot elutasította, amely szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen járjon el a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Az elnök nyomatékosan hangoztatta válaszában, hogy Bulganyin javaslatával nyilvánvalóan el akarja terelni a világ figyelmét a magyar tragédiáról. A világ biztonságának és békéjének megőrzésére a legelső és legfontosabb lépés az lenne, ha a Szovjetunió visszavonná csapatait Magyarországról. Eisenhower elnök levelében hangsúlyozta, hogy az ENSZ minden tagállamának, köztük az Egyesült Államoknak is, kötelessége lenne ellenezni minden olyan kísérletet, amely új csapatoknak Egyiptomba való bevetését célozza. Sem szovjet, sem más fegyveres erők nem léphetnek fel a közel-keleti térségben, kivéve, ha arra az ENSZ ad felhatalmazást. Új fegyveres erő megjelenése a közel-keleti térségben, az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené - hangzik Eisenhower válasza. Az amerikai elnök válaszában a továbbiakban újból hangoztatta, hogy a rendkívül megrendítette a Szovjetunió magatartása és eljárása Magyarországon, különösen azért, mert ezt megelőzően ígéretet tett csapatainak Magyarországról való visszavonására. Eisenhower reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének mai ülésén bejelenti csapatainak Magyarországról való visszavonását.

Bulganyin szovjet miniszterelnök leveleket intézett a brit, a francia és izraeli miniszterelnökhöz is. Az Eden és Mollet miniszterelnökhöz intézett levelében Bulganyin hangoztatja, hogy a szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogyha kell, még erőszak alkalmazása árán is letöri a közel-keleti támadást és befejezi az Egyiptom ellen folytatott háborút. A szovjet miniszterelnöknek a két nyugati nagyhatalomhoz intézett levele megemlíti Eisenhower elnökhöz intézett levelének tartalmát is, kiemelve, hogy a szovjet kormány Eisenhower elnököt közös közel-keleti akcióra szólította fel. Bulganyin Eden brit miniszterelnökhöz intézett levelében azzal fenyegetőzik, hogy Nagy-Britannia adott esetben egy nálánál erősebb országgal találná magát szemben. Támadását a Szovjetunió ez esetben nem tengeri vagy légierejével folytatná, hanem bevetné rakétalövedékeit is. Bulganyin Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében rosszallását fejezi ki az Egyiptom ellen indított támadás miatt és bejelenti, hogy visszahívta a tel-avivi szovjet nagykövetet. A szovjet kormány sajtóosztályának vezetője, Iljicsev, este sajtóértekezletet hívott össze, amelynek keretében ismertette Bulganyin leveleinek tartalmát. A sajtófőnök újságírók véleménye szerint a Nagy-Britanniához és Franciaországhoz intézet leveleknek kiegészítéseképpen élesen fenyegető kijelentéseket tett Nagy-Britannia és Franciaország ellen.

Az egyiptomi kormány hivatalosan közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy Egyiptom elfogadja az ENSZ biztonsági csapatainak kiküldését a közel-keleti béke biztosítására. Az ENSZ Közgyűlését ma éjszakára újabb rendkívüli ülésre hívták össze a közel-keleti helyzet megvitatására. A közgyűlés az angol-francia csapatok egyiptomi partraszállásának kérdését tárgyalja.
Izrael az éjszaka folyamán értesítette az ENSZ-et, hogy fenntartás nélkül hozzájárul fegyverszüneti megállapodás létesítéséhez Egyiptomban.

Sepilov szovjet külügyminiszter táviratot intézett az ENSZ-hez, amelyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az egyiptomi helyzet megvitatására. A táviratot követően Szoboljev szovjet ENSZ delegátus határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Ebben arra kéri a Tanácsot, hatalmazza fel az amerikai és a szovjet tengeri és légierőket, hogy támogatást nyújthassanak Egyiptomnak. Egyidejűleg arra szólítja fel a határozati javaslat Nagy-Britanniát, valamint Franciaország és Izraelt, hogy 12 órán belül szüntessen be minden hadműveletet és három napon belül vonja ki csapatait egyiptomi területről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éjjel fél 3 órakor kezdte meg vitáját. Az ülést megelőzően Dixon brit ENSZ-delegátus Hammarskjöld főtitkárhoz intézett levelében bejelentette, hogy Nagy-Britannia parancsot adott ki légierejének az egyiptomi bombázások azonnali beszüntetésére. A brit ENSZ-küldött kijelentette levelében, hogy a brit légierő csak olyan hadművelteket hajt végre, amelyek a Szuezi-csatorna övezetben esetleg szükséges katonai akció támogatását szolgálják.
A Biztonsági Tanács értekezletének megnyílása után azonnal Hammarskjöld főtitkár emelkedett szólásra, közölte a Tanáccsal a brit bombázások beszüntetéséről kapott értesítést, amelyről kijelentette, hogy ennek a bejelentésnek különleges jelentősége van. A Biztonsági Tanács Szoboljev szovjet és Brilej jugoszláv ENSZ-küldött felszólalása után szavazásra bocsátotta a szovjet határozati javaslatot. Hárman szavaztak a javaslat mellett, négyen ellene, négy állam pedig tartózkodott a szavazástól. A javaslat elfogadásához hét szavazatra lett volna szükség.
E percben érkezett jelentés szerint, az ENSZ Közgyűlésének ma éjszakára kitűzött rendkívüli ülését elhalasztották.

Ezzel híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádió!