Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemlénk következik. Beszámolunk a magyarországi szovjet támadás skandináviai sajtóvisszhangjáról.

Az egész skandináv sajtó felháborodással ír a szovjet hadsereg magyarországi fegyveres beavatkozásáról és a Szovjetunió erőszakos politikájáról. A svéd, a dán, a finn és a norvég lapok erős hangú cikkekben ítélik el a szovjet kormányt a magyar függetlenség és önállóság fegyveres eltiprásáért. Meleg hangon emlékeznek meg a magyar népről, amely nemesen és bátran viselkedett ezekben a tragikus napokban, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és az önálló állami életért minden áldozatot meghoztak. A skandináv újságok megbélyegzik a szovjet politikát, amely ezekben a napokban megmutatta valódi arcát és szétoszlatta azokat a hiedelmeket, amelyek az új politikához fűződtek.

A Stockholmban megjelenő liberális Dagens Nyheter "Hallatlan bűntény" című vezércikkében többek között a következőket írja:
Magyarország, amelyben a szabadság csak néhány felejthetetlen napig tartott, ismét visszaesett a kommunista önkényuralom poklába. Az a furfang és brutalitás, amelyről a szovjet vezetők az utóbbi napokban tanúbizonyságot tettek, arra vall, hogy Sztálin valódi örököseivel állunk szemben. A feszültség enyhülésének politikája elmúlt. Az egész világban a képmutatás és a hazugság bűze terjeng. Valóban egy olyan szovjet csatlóssal állunk szemben, amelyet kezdettől fogva terveztek? Vajon a fegyverszünet terve nem volt más, mint lehetőség arra, hogy a szovjet csapatok előkészülhessenek a magyar szabadságmozgalom leverésére irányuló széleskörű támadásra? Zsukov marsall csak azért adta ki a tűzszüneti parancsot hétfőn, hogy kivárja a kedvező pillanatot, amikor lemérheti a magyar népre a halálos csapást? A jelek azt mutatják, hogy így volt. Ez azonban nem jelenti, hogy az oroszokat ezekben a napokban nem döbbentette meg, és nem töltötte meg izgalommal és félelemmel a szabadságnak az a hulláma, amely napról-napra emelkedett, és amely a politikai demokrácia visszaállításához vezethetett volna Magyarországon. A moszkvai vezetők halálos ijedelembe estek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a demokrácia megvalósításával és a szabad választások megtartásával a kommunista párt elkerülhetetlen bukása is bekövetkezik. Megrémültek attól, hogy Magyarország győzelmes harca a szabadságért nemcsak ennek az országnak hozza meg a felszabadulást, hanem elindíthatja a többi, leigázott népekben is a felkelések sorozatát. A magyar nép nem volt hajlandó kompromisszumot kötni elnyomóival. A szabadság utolsó napjaiban a budapesti kormány deklarálta Magyarország semlegességét, amely azt jelentette, hogy az ország kitört a szovjet blokkból. Ez nyilvánvalóvá tette az egész világon, hogy a Szovjetunió egyik legnagyobb politikai vereségét szenvedte el. Ezt a vereséget már nem lehetett baráti nyilatkozatokkal leplezni, miként ez Lengyelország esetében történt. A Szovjetunió ezt az aktust sértésnek fogta fel. Hruscsov és társai az egész világon a magyar nép hóhéraiként jelentek meg.

A konzervatív Svenska Dagbladet vezércikke befejezésében így ír:
Ha az oroszok az országot most egy új önkényuralomnak vetik alá, nyilvánvalóvá teszik, hogy az elnyomott csatlós országok létét közép-európai pozíciójuk elengedhetetlen tartozékának tekintik. A szuezi-eset kitűnő alkalomnak bizonyult, hogy a Szovjetunió a béke és a mérséklet bajnokának tüntesse fel magát. Mostani visszatérése az elnyomó politikához, leleplezi igazi szándékait. De ha végérvényesen az erőszak útját választják, azzal is számolniok kell, hogy az óra mutatóját nem lehet visszaforgatni. A szabadság iránti vágy és az emberi méltóság tisztelete erősebb lett, mint amilyen volt, és sokkal veszélyesebb is az oroszok szempontjából, mint bármikor a második világháború utáni években.

A dán lapok közül elsőnek a kormánypárti Social-Demokraten-t idézzük. A lap vezércikkének címe: "A bűntényt elkövették".
A lap többek között ezeket írja:
Amitől tartottunk, bekövetkezett. A Szovjetunió megtámadta Magyarországot és embertelenül letiporta a népet, amely önrendelkezést és szabadságot követelt saját hazájában. Ezt a gyalázatos akciót hamis ürügyek felhasználásával készítették elő és hajtották végre. A szovjet csapatok beavatkozását nevetséges magyarázatokkal indokolták. A támadást azon a címen vitték végbe, hogy segítenek Magyarországnak és megmentik az országot az állítólagos ellenforradalmi bandától. A szovjet imperializmus erőszakot alkalmazott a magyar nép ellen, bilincsbe verte és úgy látszik, fenn kívánja tartani stratégiai pozícióit. Ezzel a támadással megbukott a békés együttélés politikája is, amellyel pedig a Szovjetunió eddig a nyugati világot megközelítette. Megbukott az a szovjet szólam is, amely az együttélés alapelveit, a be nem avatkozást és a területi sértetlenséget hirdette. A nagy képmutatás lelepleződött.
A dán lap azzal folytatja, hogy nem bizonyultak be azok a remények, amelyek egy új szellemű szovjet politikához fűződtek, és a magyarországi események bizonyítják, hogy a jelenlegi vezetők Sztálin nyomdokaiba lépnek. Éppen ezért - hangoztatja a Social-Demokraten - az egész dán nép nagy rokonszenvvel szemléli a magyar nép küzdelmét és azonosítja magát Hansen miniszterelnök követelésével, hogy a Kreml haladéktalanul szüntesse meg a Magyarország elleni fegyveres támadást.

Ezen a hangon írnak a finn lapok is, határozottan elítélvén a szovjet fegyveres beavatkozást. A helsinki újságok rokonszenvvel emlékeznek meg a magyar nép hősies küzdelméről és a szabadságért folytatott áldozatos harcáról.
A finn fővárosban megjelenő konzervatív Uusi Suomi így ír:
Az egész művelt világ osztja a magyar nép szomorú sorsát. Annak a népnek a sorsát, amely fegyvert fogott a szabadságáért és néhány napra sikerült is kivívnia szabad életét. Noha ez a harc nagyon sokba került, mégis jelentős és értékes. Bebizonyult, hogy azoknak volt igazuk, akik hangoztatták a magyar nép túlnyomó többsége szemben áll a kommunista gazdasági és politikai rendszerrel, amely rabszolgaságba döntötte az egész népet.

A liberális Helsingin Sanomat, egy befolyásos napilap első helyen foglalkozik a tegnapi eseményekkel. Így ír:
Amitől féltünk, bekövetkezett. A magyarországi liberalizálódási folyamatot Sztálin erőszakos módszereivel fojtották el.
A finn lap szerint a Biztonsági Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének sokkal határozottabban kellett volna az ügyben állást foglalnia. Az újság rámutat azokra az összefüggésekre, amelyek a magyarországi események és a szuezi-helyzet között fennállanak. Az angol és francia katonai beavatkozás ürügyet szolgáltatott a Szovjetuniónak arra, hogy katonai erejével beavatkozzék a magyar ügyekbe és elfojtsa a magyar nép szabadságharcát.

Kedves Hallgatóink! Sajtószemlénkben skandináv lapvéleményeket ismertettünk a magyarországi eseményekről és a Szovjetunió fegyveres támadásáról a magyar nép ellen.