Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangjáról számolunk be.

Ebben a tájékoztatóban először két francia lap mai állásfoglalását ismertetjük. A baloldali Franc-Tireur a következőket írja:
Felszólítjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy haladéktalanul lépjen közbe a magyarországi tömeggyilkosság beszüntetéséért. A Szovjetunió Budapesten mongol csapatokat vet be. Az Egyesült Nemzetek kötelessége, hogy a kegyetlenségek sorozatát megszüntesse és a hóhérokat hazatérésre kényszerítse. Úgy látszik, hogy az ENSZ süket és nem hallja meg, amit milliók és milliók követelnek. Hogyan lehetséges ez? Ezeket írja mai számában a francia baloldali Franc-Tireur.

A konzervatív Figaro megállapításai a következők:
Nem kétséges, hogy a magyar tragédia Franciaországban változatlanul mély együttérzést vált ki, és rokonszenvünk nem halványult. Rokonszenv és együttérzés ellenére a nyugat tehetetlenül szemléli, ami a Duna völgyében történik. Mi ez a tehetetlenség? Ennyire hipnotizálja a nyugatot az atomháborútól való félelem? Éppen a mostani események mutatják, hogy az atomháború veszélye ellenére fel kell készülnünk gyorsmozgású csapatok rajtaütésszerű támadására is. Ezt hangoztatta a francia konzervatív Figaro.

Most vegyük röviden szemügyre az indiai sajtó legújabb megállapításait. Ezeket írja a Hindustan Times: Kormányunk magatartása a magyar kérdésben nem kielégítő. A legerélyesebben kifogásoljuk, hogy az indiai delegátus az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében nem követelte mindjárt első alkalommal a szovjet csapatok Magyarországról való kivonását. Ezt írta a Hindustan Times.

A Hindustan Standard című lap véleménye a következő:
Kongresszusunk a legélesebb szavakkal bélyegezte meg Anglia és Franciaország egyiptomi beavatkozását. Nagyon sajnálatos, hogy nem voltak hasonlóképpen nyíltak és félreérthetetlenek a Magyarországot ért támadás tekintetében. A Szovjetunió Magyarországon nyílt támadóként lépett fel, és igazságtalanok vagyunk, ha ezt a támadást nem ítéljük éppen úgy el, mint az angol és francia kormány közel-keleti lépését. A Hindustan Standardból vett idézet után az indiai Times véleményét mutatjuk be:
A mostani napokban az indiai tekintély Londonban és a többi nyugati fővárosban nagyot süllyedt. Úgy is mondhatjuk, hogy a mostani napok fekete napok az indiai presztízs történetében. Kongresszusunk csak általánosságban helytelenítette a magyarországi eseményeket, és elmulasztotta nevén nevezni a magyarországi támadót, a Szovjetuniót. Az ilyen lagymatag nyilatkozat kétségkívül csak alááshatja tekintélyünket. Ezeket írta az indiai Times.

Most áttérünk két görög lap állásfoglalásának ismertetésére. Az első az athéni Eleftheria:
A Szovjetunió közel 5000 harckocsival és negyedmillió emberrel több mint egy hete rohamozza a fegyverek nélkül harcoló magyarokat. A küzdelem ennek ellenére nem szűnt még meg. A szovjet oldal anyagi fölénye ellenére nem tudja a magyarságot rákényszeríteni a kommunista kizsákmányolás elfogadására. A budapesti hírek azt mutatják, hogy a szabadságharcosoknak csak lőszerkészletük fogy, ellenállási kedvük és az egész nép Szovjetunió elleni gyűlölete nem csökkent.

Most egy másik görög lap, a Povima vezércikkéből idézünk:
A szovjet páncélosok és harckocsik képtelenek a hősi magyar ellenállás felszámolására. A magyar szabadságharc egyre inkább partizánháborúvá alakul át. A Vörös Hadsereg ezek szerint teljesen új tapasztalatokat szerez. Moszkva eddig csak mások ellen alkalmazta a partizánháború módszereit, például ellenünk, görögök ellen a második világháború után. A hatalomtól megittasulva a szovjet vezetők elfelejtették, hogy a történelem szabályai szerint kard végez azzal, aki kardot ránt. A szovjet alakulatok magyarországi visszavonását most már az egész világ követeli, és kérdés, hogy a Kreml ezt a követelést tényleg semmibe veheti-e. A magyar probléma ma már meghaladja Magyarország földrajzi határait, és világpolitikai méretet öltött. Ezek a Povima című görög lap megállapításai.

Most két svéd lap, a Dagens Nyheter és a Stockholm Tidningen cikkeiből idézünk. A Dagens Nyheter a következőket írja:
Magyarország népe a rendőrterror ellen lázadt fel. A börtönök, a kínzások, a gyilkolás és a hazugságok csatlóskormánya ellen. Nyomban megértettük, miért olyan nagy a magyarok elszántsága. Láttuk, milyen kétségbeesetten akarnak szabadulni a kommunista uralomtól. Rögtön felismertük azt a tényt, hogy az egész nemzet összefogott. A második világháború utolsó éveiben ilyen formában jelentkeztek a különböző ellenállási mozgalmak is. A magyaroknak alig van fegyverük, társadalmuk valamennyi rétege összefogott. Tudták, hogy a szabadságért áldozni kell. Reményeiket most a szovjet harckocsik akarják megsemmisíteni, holott sokszorosan megfizettek már az ország függetlenségének és önállóságának visszaszerzéséért. Tragédiájukban az az egyetlen vigasz, hogy a szovjet csapatok nem semmisíthetnek meg mindent, amiért a magyarok felkeltek. Nem felejtődhetik el hősi küzdelmük, és nem mehet feledésbe, mi volt a magyar nép célja. Demokráciát akartak, szabad választást, szabad sajtót, a véleménynyilvánítás szabadságát és a vallásgyakorlat szabadságát. A magyarság a legelemibb emberi jogokat követelte, és erre a követelésre válaszolt a Szovjetunió a Vörös Hadsereg fegyvereivel. A magyaroknak nincs szükségük arra, hogy tetteiket a régi görögök cselekedeteivel vagy a francia forradalmárok kiállásával hasonlítsuk össze. Ami Magyarországon történt ezekben a napokban, az a világtörténelemben külön, önálló fejezet. Az emberiség szabadságküzdelmeinek talán leggyönyörűbb és legmagasztosabb fejezete. Ezeket írta a Dagens Nyheter.

Egy másik svéd lap, a Stockholm Tidningen a következőket állapítja meg:
Állítsuk helyre a rendet! Ismétli újra és újra a magyarországi szovjet kormány. A moszkvai rádió vasárnap azt mondta, hogy a magyarországi ellenforradalom leveretett. Mindez hazugság. Magyarországon nincs ellenforradalom, csak forradalom, és ez a forradalom nem veretett le, nem is verik le, ez a forradalom legyőzhetetlen. Már nemcsak házak, hanem egész budapesti háztömbök omlottak le, egész városnegyedek semmisültek meg. Mindez nem a forradalom megsemmisülése, nem a szabadságharc fölött aratott győzelem. A magyarországi szovjet terror viszont megsemmisítette a békés együttélés kommunista propaganda szólamát. Nyugat-Európán a felháborodás és méltatlankodás hulláma fut végig. A mostani felháborodáshoz nem is hasonlítható az a megnyilatkozás, amely a harmincas években a náci kegyetlenkedéseket vagy 1939-ben a prágai eseményeket követte. Úgy látszik, a világ az elmúlt évtizedekben valamit azért tanult, ha nem is eleget. A szabad országok felháborodását a kormányoknak kell cselekedetekre beváltaniuk. Ezeket hangsúlyozta a Stockholm Tidningen című svéd lap.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangjáról számoltunk be.