00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 16 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
Nagy Imre, a budapesti kormány miniszterelnöke ma délután újabb rádióbeszédet mondott, amelyben elismerte, hogy az elmúlt napok során az ország tragikus eseményeket élt át. Rámutatott arra, hogy a budapesti fölkelést a főváros dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatta. Ezt az elkeseredést csak fokozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái. Nagy Imre ígéretet tett arra, hogy az új vezetők levonják a tragikus események tanulságait. Rövidesen összeül az országgyűlés, amelyen a kormány ismerteti reformprogramját. Nagy Imre ígéretet tett továbbá a Hazafias Népfront átalakítására, a legszélesebb demokratikus nemzeti erők összefogása alapján. Bejelentette, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyarország és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok visszavonásáról és a két ország kapcsolatainak az egyenjogúság alapján való rendezéséről. Megígérte azt is, hogy a szovjet csapatokat a rend helyreállítása után haladéktalanul visszavonják. Végezetül messzemenő nagylelkűséget helyezett kilátásba a fölkelőkkel szemben, kijelentvén, hogy ha megszüntetik a harcot, nem alkalmaznak velük szemben statáriális eljárást. Kádár János, a kommunista párt új első titkára beszédében elmondotta, hogy a fölkelés vérontást és súlyos anyagi károkat okozott. Kádár is kilátásba helyezte a demokratizálás megindítását, valamint a Szovjetunió és Magyarország közötti viszony rendezését, a teljes egyenjogúság alapján.
Budapest. Osztrák újságírókörökben úgy tudják, hogy a tegnapi nap folyamán több munkás- és parasztdelegáció próbált Nagy Imre miniszterelnök elé kerülni. Nagy Imre, a munkás- és parasztküldöttségeket nem fogadta. A külföldi sajtó részben a magyar főváros rádiójának jelentései alapján, részben szemtanúk beszámolóira támaszkodva bő jelentésekben tájékoztatja olvasóit a budapesti drámáról. A sajtó részleteket is közöl a kedd este óta gyors egymásutánban pergő magyarországi eseményekről.
A nyugati lapok fenntartás nélküli rokonszenvvel írnak a magyar nép megmozdulásáról, és már kommentálják az eseményeket. A New York Times egyik cikkében rámutat arra, hogy hivatalos washingtoni helyen a magyarországi és lengyelországi eseményeket Titónak Moszkvával való szakítása óta a két legnagyobb horderejű fejleménynek tekintik a vasfüggöny mögött. Teljesen függetlenül a magyarországi felkelés kimenetelétől a magyar nemzet megmozdulása a szovjet politikát a legsúlyosabb helyzetbe juttatta.
A nyugatnémet sajtó kivétel nélkül nagy címek alatt ír a budapesti eseményekről. A Süddeutsche Zeitung tegnap kiérkezett utasok beszámolóira hivatkozva kiemeli, hogy a tüntető tömeg ellen kirendelt magyar csapatok egy része megtagadta az engedelmességet. Sokan csatlakoztak a felkelőkhöz, és fegyverrel valamint lőszerrel támogatták azokat. A német és osztrák lapok jelentése szerint a tüntető tömeg tegnap újból megkísérelte a gyűlölt Sztálin-szobor ledöntését, miután az első kísérlet kudarccal járt, mert a drótkötelek elszakadtak, amelyeket a szobor nyakára dobtak. Egy munkás tegnap forróvágóval fűrészelte el a szobrot térdeinél, úgyhogy a bronzszobrot végül is ledöntötték a talapzatról. A hatalmas tömeg, amely a több mint három órán keresztül dolgozó munkás minden mozdulatát feszült figyelemmel kísérte, szavalókórusokban adott kifejezést Moszkva-ellenes gyűlöletének.
Az osztrák szociáldemokrata Arbeiter Zeitung kiemeli, hogy amit ma Magyarországon követelnek, az nem titoizmus többé, hanem a tényleges demokrácia. Nagy Imre, az új miniszterelnök azonban nem a "magyar Gomulka". Nem a nemzeti függetlenség szimbóluma, legföljebb a fogyasztási javak termelésének, az életszínvonal emelésének és az engedményes parasztpolitikának a szószólója. Az
Arbeiter Zeitung a forradalmárok számára a fegyverletétel esetére kilátásba helyezett amnesztiáról azt írja, hogy a világ őrködni fog afelett, hogyan fogja Nagy Imre és kormánya ezt az ígéretét megtartani. A magyarországi népfelkelés egyet világosan megmutat – írja a lap –, azt, hogy a nép nem akar többé hallani kommunista diktatúráról.
A budapesti drámai események mély visszhangra találtak hivatalos körökben is. Dulles külügyminiszter, az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége előtt kijelentette, hogy kormánya a legmélyebb együttérzéssel figyeli a magyar nép küzdelmét, szabadságának és függetlenségének visszanyerésére.
A magyar emigráció vezetői tegnap táviratban fordultak az ENSZ-hez. Ebben rámutatnak arra, hogy a szovjet beavatkozás Magyarország belügyeibe beleütközik az ENSZ Alapokmány rendelkezéseibe. A magyar emigráns vezetők az ENSZ sürgős közbelépését kérik. Az Európai Rab Népek Szövetsége a szabad világ népeihez intézett nyilatkozatában hasonlóképpen szól a szovjet intervencióról.
Madariaga, az emberi jogok és a szabadság ősz bajnoka a következő üzenetet intézte a magyar néphez: "Magyarország népe ma újra a szabadság előőrseként harcol. A vörös cár és csatlósai Budapestnek azt az erőfeszítését, hogy szabadságát visszanyerje, magyar vérbe fojtotta. Gerő, aki mesterségét a spanyol polgárháborúban bajtársainak hóhéraként tanulta ki, jó munkát végzett, urának, a vörös cárnak szolgálatában. Nekünk itt nyugaton, – mondja Madariaga üzenetében – távol a hadszíntértől meg kell mérni kimondott szavunkat. Gyászoljuk a hősi halottakat, csodáljuk az élőket, akik nem kevésbé hősök" – hangzik végül Madariaga üzenete.
Varsó. A lengyelországi kommunista párt Központi Bizottságának nyolcadik teljes ülése jóváhagyta az ország politikai és gazdasági feladatairól szóló határozati javaslatot. A határozat lényegében jóváhagyja azokat az irányelveket, amelyeket Gomulka, a párt újonnan megválasztott első főtitkára nevezetes múlt hét végi beszédében körvonalazott. A lengyelországi kommunista párt egy további határozati javaslatot is elfogadott, amely elítéli az antiszemitizmus minden formáját.
A Trybuna Ludu mai számában cikket közölt a szovjet-lengyel barátság szükségéről, kiemeli azonban, hogy a két ország közötti viszony alakulása kizárólag az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával történhet.
Varsóban tegnap este mintegy négyezer diák és diáklány vonult fel két hatalmas különálló csoportban a Szovjetunió és Magyarország varsói külképviseleteinek épülete elé. A szovjet nagykövetség épülete előtt megjelent hatalmas tömeg Rokosszovszkij eltávolítását követelte és kifejezést adott szovjetellenes érzelmeinek. A budapesti kormány képviseletének épülete előtt felvonult tömeg a budapesti eseményekkel kapcsolatban a magyar nép iránti rokonszenvének adott kifejezést. "Veletek vagyunk" – kiáltotta a tömeg a magyar követség épülete előtt. A tüntető tömeg ezután a főpályaudvar épülete elé vonult, amikor elterjedt Wyszynski bíboros szabadlábra helyezésének híre.
A lengyel igazságügyi hatóságok közlése szerint a kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. A szabadlábra helyezettek között hét olyan személy is van, akiket a bíróság a poznani felkeléssel kapcsolatban börtönbüntetésre ítélt.
Ezzel, kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 17 órakor mondunk ismét híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 16 órát jelez.
Tárogató
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
Nagy Imre, a budapesti kormány miniszterelnöke ma délután újabb rádióbeszédet mondott, amelyben elismerte, hogy az elmúlt napok során az ország tragikus eseményeket élt át. Rámutatott arra, hogy a budapesti fölkelést a főváros dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett elkeseredése következtében támogatta. Ezt az elkeseredést csak fokozták a múlt súlyos politikai és gazdasági hibái. Nagy Imre ígéretet tett arra, hogy az új vezetők levonják a tragikus események tanulságait. Rövidesen összeül az országgyűlés, amelyen a kormány ismerteti reformprogramját. Nagy Imre ígéretet tett továbbá a Hazafias Népfront átalakítására, a legszélesebb demokratikus nemzeti erők összefogása alapján. Bejelentette, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyarország és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok visszavonásáról és a két ország kapcsolatainak az egyenjogúság alapján való rendezéséről. Megígérte azt is, hogy a szovjet csapatokat a rend helyreállítása után haladéktalanul visszavonják. Végezetül messzemenő nagylelkűséget helyezett kilátásba a fölkelőkkel szemben, kijelentvén, hogy ha megszüntetik a harcot, nem alkalmaznak velük szemben statáriális eljárást. Kádár János, a kommunista párt új első titkára beszédében elmondotta, hogy a fölkelés vérontást és súlyos anyagi károkat okozott. Kádár is kilátásba helyezte a demokratizálás megindítását, valamint a Szovjetunió és Magyarország közötti viszony rendezését, a teljes egyenjogúság alapján.
Budapest. Osztrák újságírókörökben úgy tudják, hogy a tegnapi nap folyamán több munkás- és parasztdelegáció próbált Nagy Imre miniszterelnök elé kerülni. Nagy Imre, a munkás- és parasztküldöttségeket nem fogadta. A külföldi sajtó részben a magyar főváros rádiójának jelentései alapján, részben szemtanúk beszámolóira támaszkodva bő jelentésekben tájékoztatja olvasóit a budapesti drámáról. A sajtó részleteket is közöl a kedd este óta gyors egymásutánban pergő magyarországi eseményekről.
A nyugati lapok fenntartás nélküli rokonszenvvel írnak a magyar nép megmozdulásáról, és már kommentálják az eseményeket. A New York Times egyik cikkében rámutat arra, hogy hivatalos washingtoni helyen a magyarországi és lengyelországi eseményeket Titónak Moszkvával való szakítása óta a két legnagyobb horderejű fejleménynek tekintik a vasfüggöny mögött. Teljesen függetlenül a magyarországi felkelés kimenetelétől a magyar nemzet megmozdulása a szovjet politikát a legsúlyosabb helyzetbe juttatta.
A nyugatnémet sajtó kivétel nélkül nagy címek alatt ír a budapesti eseményekről. A Süddeutsche Zeitung tegnap kiérkezett utasok beszámolóira hivatkozva kiemeli, hogy a tüntető tömeg ellen kirendelt magyar csapatok egy része megtagadta az engedelmességet. Sokan csatlakoztak a felkelőkhöz, és fegyverrel valamint lőszerrel támogatták azokat. A német és osztrák lapok jelentése szerint a tüntető tömeg tegnap újból megkísérelte a gyűlölt Sztálin-szobor ledöntését, miután az első kísérlet kudarccal járt, mert a drótkötelek elszakadtak, amelyeket a szobor nyakára dobtak. Egy munkás tegnap forróvágóval fűrészelte el a szobrot térdeinél, úgyhogy a bronzszobrot végül is ledöntötték a talapzatról. A hatalmas tömeg, amely a több mint három órán keresztül dolgozó munkás minden mozdulatát feszült figyelemmel kísérte, szavalókórusokban adott kifejezést Moszkva-ellenes gyűlöletének.
Az osztrák szociáldemokrata Arbeiter Zeitung kiemeli, hogy amit ma Magyarországon követelnek, az nem titoizmus többé, hanem a tényleges demokrácia. Nagy Imre, az új miniszterelnök azonban nem a "magyar Gomulka". Nem a nemzeti függetlenség szimbóluma, legföljebb a fogyasztási javak termelésének, az életszínvonal emelésének és az engedményes parasztpolitikának a szószólója. Az
Arbeiter Zeitung a forradalmárok számára a fegyverletétel esetére kilátásba helyezett amnesztiáról azt írja, hogy a világ őrködni fog afelett, hogyan fogja Nagy Imre és kormánya ezt az ígéretét megtartani. A magyarországi népfelkelés egyet világosan megmutat – írja a lap –, azt, hogy a nép nem akar többé hallani kommunista diktatúráról.
A budapesti drámai események mély visszhangra találtak hivatalos körökben is. Dulles külügyminiszter, az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége előtt kijelentette, hogy kormánya a legmélyebb együttérzéssel figyeli a magyar nép küzdelmét, szabadságának és függetlenségének visszanyerésére.
A magyar emigráció vezetői tegnap táviratban fordultak az ENSZ-hez. Ebben rámutatnak arra, hogy a szovjet beavatkozás Magyarország belügyeibe beleütközik az ENSZ Alapokmány rendelkezéseibe. A magyar emigráns vezetők az ENSZ sürgős közbelépését kérik. Az Európai Rab Népek Szövetsége a szabad világ népeihez intézett nyilatkozatában hasonlóképpen szól a szovjet intervencióról.
Madariaga, az emberi jogok és a szabadság ősz bajnoka a következő üzenetet intézte a magyar néphez: "Magyarország népe ma újra a szabadság előőrseként harcol. A vörös cár és csatlósai Budapestnek azt az erőfeszítését, hogy szabadságát visszanyerje, magyar vérbe fojtotta. Gerő, aki mesterségét a spanyol polgárháborúban bajtársainak hóhéraként tanulta ki, jó munkát végzett, urának, a vörös cárnak szolgálatában. Nekünk itt nyugaton, – mondja Madariaga üzenetében – távol a hadszíntértől meg kell mérni kimondott szavunkat. Gyászoljuk a hősi halottakat, csodáljuk az élőket, akik nem kevésbé hősök" – hangzik végül Madariaga üzenete.
Varsó. A lengyelországi kommunista párt Központi Bizottságának nyolcadik teljes ülése jóváhagyta az ország politikai és gazdasági feladatairól szóló határozati javaslatot. A határozat lényegében jóváhagyja azokat az irányelveket, amelyeket Gomulka, a párt újonnan megválasztott első főtitkára nevezetes múlt hét végi beszédében körvonalazott. A lengyelországi kommunista párt egy további határozati javaslatot is elfogadott, amely elítéli az antiszemitizmus minden formáját.
A Trybuna Ludu mai számában cikket közölt a szovjet-lengyel barátság szükségéről, kiemeli azonban, hogy a két ország közötti viszony alakulása kizárólag az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával történhet.
Varsóban tegnap este mintegy négyezer diák és diáklány vonult fel két hatalmas különálló csoportban a Szovjetunió és Magyarország varsói külképviseleteinek épülete elé. A szovjet nagykövetség épülete előtt megjelent hatalmas tömeg Rokosszovszkij eltávolítását követelte és kifejezést adott szovjetellenes érzelmeinek. A budapesti kormány képviseletének épülete előtt felvonult tömeg a budapesti eseményekkel kapcsolatban a magyar nép iránti rokonszenvének adott kifejezést. "Veletek vagyunk" – kiáltotta a tömeg a magyar követség épülete előtt. A tüntető tömeg ezután a főpályaudvar épülete elé vonult, amikor elterjedt Wyszynski bíboros szabadlábra helyezésének híre.
A lengyel igazságügyi hatóságok közlése szerint a kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. A szabadlábra helyezettek között hét olyan személy is van, akiket a bíróság a poznani felkeléssel kapcsolatban börtönbüntetésre ítélt.
Ezzel, kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 17 órakor mondunk ismét híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-25 16:00 |
Hossz | 0:10:28 |
Cím | 16:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |