24:00 óra. Hírszolgálat

Kedves Hallgatóink! Bejelentjük, hogy adásunkat éjfél után negyven perces kezdettel, reggel fél ötig a 417 méteres középhullámon is közvetítjük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.
Tárogatónk 24 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa európai időszámítás szerint este röviddel 10 óra után összeült, hogy megvitassa a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyét. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Az ENSZ 11 tagú Biztonsági Tanácsának soros elnöke Cornut-Gentille, Franciaország ENSZ küldötte. Állandó tagjai a négy nagyhatalom és Nemzeti Kína, hat választott tagja pedig jelenleg Belgium, Ausztria, Jugoszlávia, Peru, Kuba és Pakisztán. Az ülés megnyitása után azonnal Szoboljev szovjet ENSZ-küldött kért szót, és kifogásolta, hogy a Tanács soros elnöke nem beszélte meg vele előzőleg a Tanács összehívásának időpontját. Szoboljev vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség volt. A Tanács elnöke figyelmeztette Szoboljevet, hogy az elnöknek módjában áll a Biztonsági Tanácsot összehívni, ha a Tanács tagja ilyen kérelmet előterjeszt. Az elnök ezután ismertette az amerikai, brit és francia kormány előterjesztését, amelyben a magyarországi helyzet megvitatását a sürgősség kimondásával kérte. Szoboljev szót emelt az ellen, hogy a magyarországi helyzet kérdését a Biztonsági Tanács napirendjére tűzze. Cornut-Gentille elnök válaszképpen kijelentette, hogy a szovjet ellenvetés ellenére szükségesnek a tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének megfelelően a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését. Felszólította a Tanácsot a szavazásra. A szavazást azonnal megejtették. A Biztonsági Tanács 9 tagja a magyarországi helyzet napirendre tűzése mellett foglalt állást, a Szovjetunió küldötte pedig ellene szavazott. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól. Az elnök a szavazás megejtése után Szoboljev szovjet ENSZ-küldöttnek adta a szót. Szoboljev azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzésével kísérletet tett a Magyar Népi Demokratikus Köztársaság belügyeibe való beavatkozásra. Szoboljev arra hivatkozott, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, majd utalt a budapesti kormány tiltakozására a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzése ellen. Szoboljev a továbbiakban azzal vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy az ENSZ-nél tett lépésével a magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbálja támogatni, amelyek szemben állnak a magyar néppel. Szoboljev hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormánya politikájában máskülönben is követi ezt az elvet. Utalt az egyik 1951-ből származó kongresszusi határozatra, majd hangoztatta, hogy a budapesti kormány saját maga kérte a szovjet csapatok segítségét, hogy az ellenforradalmi erőket felszámolhassa. Szoboljev vitatta tovább, hogy a magyarországi események kapcsán az emberi jogok megsértésének esete állna fenn, és kijelentette, hogy a budapesti kormány eljárása teljes összhangban áll a nagyhatalmakkal kötött békeszerződésével. A budapesti kormány különben ENSZ-küldöttje útján a Biztonsági Tanács ülése alatt azzal a kéréssel fordult levélben a Tanácshoz, hogy részt vehessen a vitában.

Dulles külügyminiszter közben visszaérkezett Washingtonba. A repülőtéren kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya ellen emelt szovjet vádakat képtelenségnek minősíti. A leghatározottabban visszautasította azt a szovjet vádat, mintha az amerikai kormány lenne felelős a szovjet mintájú, kommunista rendszer ellen kirobbant magyarországi szabadságharcért.

Nagy Imre beszédet mondott a Kossuth Rádióban. Bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, és az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a főváros területét. A budapesti kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez a szovjet kormánnyal a két ország közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásában.
Nagy Imre kijelentette, hogy kormánya a két ország közötti kapcsolatokról szóló tárgyalásait a szocialista országok közötti egyenjogúság és nemzeti függetlenség alapján kívánja folytatni. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szerveznek, és az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy senkinek semmiféle bántódása nem lesz a fegyveres harcokban való részvétele miatt. A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen. Március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják. A Kossuth Rádió jelentése szerint a magyarországi Parlament holnapra összehívott ülését elhalasztották. Az új kormány dönti majd el, hogy a törvényhozást mikorra hívják össze.

A Borsod Megyei Munkástanács rádiója a tanács felhívását közölte a magyar munkásokkal és a szabadságharcosokkal. A Munkástanács felhívásában új, ideiglenes kormány megalakítását követeli, a Rákosi-rendszert kiszolgált összes miniszterek mellőzésével. A Borsod Megyei Munkástanács további követelése, hogy ez a kormány csakis általános és szabad választások útján hozható létre. A jelenlegi helyzetre való tekintettel Nagy Imre ideiglenesen, csakis a legszükségesebb minisztériumok betöltésével alakítson kormányt. Ennek a független kormánynak első tevékenysége az legyen, hogy Magyarország területét azonnal hagyják el a szovjet csapatok. A szovjet megszálló csapatok tehát ne támaszpontjaikra, hanem saját hazájukba, a Szovjetunióba vonuljanak vissza. Az új államhatalomnak csak két karhatalmi szerve legyen, a rendőrség és a honvédség. Az Államvédelmi Hatóságot be kell szüntetni. A statáriumot el kell törölni, és teljes amnesztiát kell biztosítani valamennyi szabadságharcos és hazafi részére, aki a felkelésben bármilyen formában részt vett. Két hónapon belül ki kell írni az általános választásokat több párt részvételével. Mindennek érdekében a jelenlegi kormányt azonnali lemondásra kell felszólítani, és Nagy Imre alakítsa meg a fentiek figyelembevételével új, ideiglenes kormányát – hangzik a Borsod Megyei Munkástanács kiáltványa.

Ma délután 30 ezer bányász nevében küldöttség kereste fel a Győri Szabad Rádiót. A küldöttség felkérte a szabad rádióállomást, hogy közvetítse a 30 ezer bányász követelését Nagy Imréhez. Nagy Imre hívja fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat, hogy fehér zászlóval kezdjék meg kivonulásukat az egész országból. Az újonnan megalakult Győri Nemzeti Tanács szóvivője külföldi újságírók előtt elmondotta, hogy a Tanács négy pontban foglalta össze követeléseit. Az első követelés az, hogy Magyarországon nyugati mintájú demokráciát létesítsenek. Engedjék meg a politikai pártok szabad megalakulását, rendeljenek el szabad választásokat, a szovjet csapatok vonuljanak ki. A szóvivő ezután azt a kérést intézte a Nyugathoz, tegye lehetővé, hogy Győrött 10 kilowattos rádióállomást rendezzenek be, hogy az adásokat egész Magyarországon lehessen hallani. A mostani adó ehhez túlságosan gyenge.

Varsó. Hivatalosan bejelentették, hogy Wyszynski bíboros visszatért a lengyel fővárosba. A röviddel ezelőtt szabadlábra helyezett bíborost egyben visszahelyezték prímási funkcióiba.

Most folyik az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székházában a Biztonsági Tanács ülése, amelynek egyetlen tárgyalási pontja a szovjet hadsereg magyarországi beavatkozása. A Biztonsági Tanács üléséről folyamatosan közlünk helyszíni beszámolókat.
Mint már jeleztük, a Szabad Magyarország Hangja reggel fél ötig megszakítás nélkül sugározza adását.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb egy órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!