00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Vonja vissza a kormány, forma szerint is a statáriumot! Lovas László fejti ki ennek a követelésnek a jogosultságát.
A budapesti kommunista kormány "rendfenntartó" intézkedései között első helyen szerepelt a rögtönítélő bíráskodás meghirdetése. Halálbüntetést helyezett kilátásba mindenki számára, aki részt vesz a Nagy Imréék által lázadásnak bélyegzett szabadságharcban. A szovjet szuronyokon és tankokon, lángszórókon és léglökéses bombázókon kívül tehát harcba vetették a diktatúrák mindenkori csodafegyverét, a gombnyomásra működő vérbíróságot és az ítélkezéshez elengedhetetlen bakót.
A csodafegyverek azonban, mint annyiszor, ismét csődöt mondtak. A rendszer nem meri és nincs is módjában fenyegetődzését beváltani. Hogyan is kockáztathatna statáriális tárgyalást, bíróinak nevezett ítélkezést, amikor a kivezényelt bírák, a statáriális apparátus minden résztvevője az élethalálharcát vívó nemzet egyetemének biztosan elkövetkező felelősségre vonásától retteg.
Felesleges volna bőven részletezni, mennyire nincs jogi, és mennyire hiányzik minden erkölcsi alapja a rögtönbíráskodás meghirdetésének. Hiányzik a legelemibb előfeltétel, hiszen módjukban sem volt akár még a szokásos formák között a rögtönbíráskodás életbeléptetését a lakosság tudomására hozni. Hol az erkölcsi alap azokkal szemben, akik nemhogy gonosztevők, hanem elemi emberi jogaikért küzdő szabadságharcosok?
Hogy az erkölcsi alapon kívül mennyire hiányzik még a legcsekélyebb jogi indokolás is, arra nézve talán elégséges egyetlen tárgyilagos és mértékadó külföldi véleményt idéznünk. Werner Schulz, kiváló nyugati jogtudós, a Hágában székelő nemzetközi jogászbizottság dokumentációs irodájának vezetője a budapesti statáriális bíróságok felállításával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette:
"Az emberiesség és a jog nevében tiltakozom a Budapesten felállított rögtönítélő bíróságok ellen, vitatom a minisztertanácsnak azt a jogát, hogy rögtönítélő bíróságokat állíthasson föl, amelyek gyorsított eljárás keretében és a vádlottak alapvető jogainak biztosítása nélkül halálos ítéleteket hozhatnak. A magyarországi kormány gondoljon arra a számos törvénytelenségre, emlékezzék az igazságtalanul halálraítéltek tömegére, akiket hasonló alapon a múltban kivégeztek. Vajon az új kormány az emberiesség és a jogrend elemi követelményeinek ilyen lábbal tiprásával kívánja tevékenységét megkezdeni?"
A nagy tekintélyű jogásztestület képviselőjének eme megállapításaihoz nincs sok hozzátennivaló. Világosan következik belőle, hogy az esetleges vészbírák nemzetközi jogi megítélése sem lesz kétséges. Nyilván ugyanezt érzik és tudják azok is, akik kétségbeesett kapkodásukban a statáriumot meghirdették. Bizonyítja ezt az úgynevezett igazságügy miniszter közleménye, amelyet a statáriális ítélkezésekkel kapcsolatban legújabban kiadott. Eszerint nem igaz, hogy máris kivégzéseket hajtottak volna végre. Az igazságügy minisztérium szerint eddig még senkit sem állítottak az őrizetbe vett személyek közül sem statáriális, sem rendes bíróság elé, és így ellenük ítéletet sem hoztak, illetve hajtottak végre.
Lehet, sőt valószínű, hogy ez a közlemény többé-kevésbé igaz. Nyilván nincs, és hisszük, hogy nem lesz módjuk rögtönítélő, megtorló tárgyalásokat tartani. Kétszeresen jogosult tehát a követelés, vonja vissza a kormány, forma szerint is a minden jogi és erkölcsi alapot nélkülöző statáriális rendelkezést!
Kedves Hallgatóink, Lovas László fejtette ki a statárium azonnali visszavonásának szükségességét.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A budapesti kommunista kormány "rendfenntartó" intézkedései között első helyen szerepelt a rögtönítélő bíráskodás meghirdetése. Halálbüntetést helyezett kilátásba mindenki számára, aki részt vesz a Nagy Imréék által lázadásnak bélyegzett szabadságharcban. A szovjet szuronyokon és tankokon, lángszórókon és léglökéses bombázókon kívül tehát harcba vetették a diktatúrák mindenkori csodafegyverét, a gombnyomásra működő vérbíróságot és az ítélkezéshez elengedhetetlen bakót.
A csodafegyverek azonban, mint annyiszor, ismét csődöt mondtak. A rendszer nem meri és nincs is módjában fenyegetődzését beváltani. Hogyan is kockáztathatna statáriális tárgyalást, bíróinak nevezett ítélkezést, amikor a kivezényelt bírák, a statáriális apparátus minden résztvevője az élethalálharcát vívó nemzet egyetemének biztosan elkövetkező felelősségre vonásától retteg.
Felesleges volna bőven részletezni, mennyire nincs jogi, és mennyire hiányzik minden erkölcsi alapja a rögtönbíráskodás meghirdetésének. Hiányzik a legelemibb előfeltétel, hiszen módjukban sem volt akár még a szokásos formák között a rögtönbíráskodás életbeléptetését a lakosság tudomására hozni. Hol az erkölcsi alap azokkal szemben, akik nemhogy gonosztevők, hanem elemi emberi jogaikért küzdő szabadságharcosok?
Hogy az erkölcsi alapon kívül mennyire hiányzik még a legcsekélyebb jogi indokolás is, arra nézve talán elégséges egyetlen tárgyilagos és mértékadó külföldi véleményt idéznünk. Werner Schulz, kiváló nyugati jogtudós, a Hágában székelő nemzetközi jogászbizottság dokumentációs irodájának vezetője a budapesti statáriális bíróságok felállításával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette:
"Az emberiesség és a jog nevében tiltakozom a Budapesten felállított rögtönítélő bíróságok ellen, vitatom a minisztertanácsnak azt a jogát, hogy rögtönítélő bíróságokat állíthasson föl, amelyek gyorsított eljárás keretében és a vádlottak alapvető jogainak biztosítása nélkül halálos ítéleteket hozhatnak. A magyarországi kormány gondoljon arra a számos törvénytelenségre, emlékezzék az igazságtalanul halálraítéltek tömegére, akiket hasonló alapon a múltban kivégeztek. Vajon az új kormány az emberiesség és a jogrend elemi követelményeinek ilyen lábbal tiprásával kívánja tevékenységét megkezdeni?"
A nagy tekintélyű jogásztestület képviselőjének eme megállapításaihoz nincs sok hozzátennivaló. Világosan következik belőle, hogy az esetleges vészbírák nemzetközi jogi megítélése sem lesz kétséges. Nyilván ugyanezt érzik és tudják azok is, akik kétségbeesett kapkodásukban a statáriumot meghirdették. Bizonyítja ezt az úgynevezett igazságügy miniszter közleménye, amelyet a statáriális ítélkezésekkel kapcsolatban legújabban kiadott. Eszerint nem igaz, hogy máris kivégzéseket hajtottak volna végre. Az igazságügy minisztérium szerint eddig még senkit sem állítottak az őrizetbe vett személyek közül sem statáriális, sem rendes bíróság elé, és így ellenük ítéletet sem hoztak, illetve hajtottak végre.
Lehet, sőt valószínű, hogy ez a közlemény többé-kevésbé igaz. Nyilván nincs, és hisszük, hogy nem lesz módjuk rögtönítélő, megtorló tárgyalásokat tartani. Kétszeresen jogosult tehát a követelés, vonja vissza a kormány, forma szerint is a minden jogi és erkölcsi alapot nélkülöző statáriális rendelkezést!
Kedves Hallgatóink, Lovas László fejtette ki a statárium azonnali visszavonásának szükségességét.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-26 17:55 |
Hossz | 0:05:00 |
Cím | A statárium azonnali visszavonásának szükségességéről |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-10-26 17:55 |
Szerkesztő | Mezőfy László |