Az utolsó 12 óra története

Kedves Hallgatóink, az utolsó 12 óra magyar története következik. Összeállította: Vér Károly.

Szignál

Kedves Hallgatóm! A mai nap és egyúttal a magyar szabadságharc egyik legdöntőbb eseményét délelőtt 10 óra 55 perckor jelentette be a Szabad Kossuth Adó. Ez a forradalmi erők megbízottjainak és a néphadsereg közös tanácsának felhívása volt, amely lényegében azt jelentette, hogy a magyar néphadsereg öt, máig is érintetlen, kiképzett hadosztálya véglegesen átállt a győzelmes szabadságharc oldalára. Mialatt a forradalmi erők és a néphadsereg új vezetőinek közös kiáltványát ismertetnénk, engedjék meg, hogy utaljunk ennek az eseménynek ma délelőtti, külföldi visszhangjára.

Nyugati, katonai szakértők szerint annak, hogy a kormány és Nagy Imre már az éjszaka folyamán határozatban merte sürgetni a szovjet katonai erők kivonását az országból, annak legfőbb oka az a változás, amely a magyar néphadsereg vezetésében az éjszakai órákban állott be. Azt történt, hogy a néphadsereg legfelsőbb vezetéséből is kiverték a sztálinistákat, és ezáltal az egész nemzet katonai ereje a forradalmárok kezére került. A szakértők szerint az is nyilvánvaló, hogy ez volt az oka annak az engedékenyebb hangnak is, amelyet Moszkva éjfélkor ütött meg és ennek a jelenségnek a következménye a keveset ígérő, mégis sokat mondó moszkvai kommentár is. Az a helyzet állott elő - mondják az általa megkérdezett nyugati katonai körök, - hogy a Kremlnek a forradalmi erőkön kívül most már számolnia kellett a modernül felfegyverzett magyar hadsereg ütőképességével is. Vagyis más szavakkal: Moszkva éjféltől kezdve a nemzeti hadsereggel állván szemközt, - esetleg egy hosszú, hónapokig tartó háborúra készülhetett volna fel, ezt pedig a mai világhelyzetben a számára időszerűtlen világháború veszélye nélkül - nehezen vívta volna meg Magyarország ellen, nem is szólva egy ilyen háború politikai kihatásairól. Ez az oka - mondják a nyugati katonai szakértők - a szovjet visszavonulásra adott váratlan allúziónak, ami persze nem annyit jelent, hogy a jövőben a Kreml nem fog mindent elkövetni az egységes magyar forradalmi hadvezetés aláaknázására és arra, hogy a szovjet csapatokat a lehető legtovább tartsa Magyarországon. A nyugati szakemberek így fejezik be észrevételeiket: Minden attól függ most, hogy a néphadsereg és a forradalmi erők vezetőiből alakult katonatanács milyen egységet és szervezettséget tud felmutatni a nemzeti célok hű szolgálatában.

A nagyjelentőségű bejelentéssel kapcsolatban ez a nyugati katonák véleménye. És most hallgassák meg, hogy hangzanak a forradalmi erők megbízottainak és a néphadsereg forradalmi tanácsainak közös felhívásából a legfontosabb pontok.

Követeljük, hogy a szovjet csapatok Budapest területének elhagyása után az ország területét is hagyják el.

Követeljük a kormánytól, hogy a Varsói Szerződésben résztvevő tagállamok azonnali összehívásával mondja fel ezt a szerződést!

Követeljük, hogy a szovjet csapatok 1956. december 31-ig hagyják el Magyarország területét! Amennyiben ez nem történnék meg, fegyverrel kelünk harcra az ország szabadságának és a forradalom tisztaságának ügyéért, kifejezve azt, hogy amíg idegen fegyver veszélyezteti hazánkat, életünkkel és vérünkkel harcolunk ellene.

Követeljük, hogy a magyar néphadsereg szükség esetén a forradalmi erők segítségével egy héten belül vegye birtokába a Magyarországon lévő uránérc lelőhelyeket!

Egyetértünk az ÁVH feloszlatásával. De ugyanakkor követeljük, hogy az ÁVH tagjai semmiféle fegyveres vagy karhatalmi alakulatnak tagjai ne lehessenek!
Együttesen vállaljuk a néptől idegen elemek és gonosztevők összegyűjtését, ezek átadását a magyar független bíróságnak.

A felkelt forradalmi erők megbízottainak és a magyar forradalmi erők tanácsának dekrétumában ezek voltak a legfontosabb pontok és követelések. Ehhez a hírhez szorosan hozzátartozik a Szabad Kossuth Rádió délután 5 órás jelentése, amely bizonyítja, hogy a kormány igyekszik alkalmazkodni az új helyzethez. Ennek tudható be az az intézkedés, amely szerint az Elnöki Tanács Tóth Lajost, a honvédelmi miniszter első helyettesét és a honvédvezérkar főnökét elcsapta és helyette Maléter Pált, valamint Kovács Istvánt nevezte ki erre a két posztra. Némi humor van benne, hogy a Kossuth rádió szükségesnek tartotta közölni hallgatóival, miszerint a szóban forgó Kovács István nem azonos a Budapesti Pártbizottság rosszemlékű volt első titkárával. Egyébként Maléter Pál ezredes, a Kilián György laktanya fegyveres ifjúságának parancsnoka volt, Kovács István vezérőrnagy, az új vezérkari főnök pedig a Zalka Máté laktanya ellenállási csoportjának egyik vezetője.

A délutáni órák másik nagy és a forradalom történetének egyik legnagyobb eseménye, Mindszenty József bíboros hercegprímás dicsőséges bevonulása Budapestre. A Borsodi Rádió Nagy Ernőné kitűnő riportját közvetítette erről az országos jelentőségű eseményről. A riport olyan szép, hogy dicséretére válik a Borsodi Rádiónak, és igazán elnézésüket kérjük, hogy csak néhány részletét tudjuk közvetíteni.

Kedden este 8 órakor a rétsági honvédlaktanyában négy tiszt és egy gépkocsivezető hírt kapott arról, hogy Felsőpetényben, a kastély egyik emeleti szobájában őrzik az ÁVH-sok Mindszenty József hercegprímást. A tisztek egy gépkocsival azonnal elmentek Felsőpeténybe és leszerelték a hercegprímás őrizetére kirendelt 14 ÁVH-st. Mindszenty Józsefet magukkal vitték a rétsági laktanyába. A hercegprímás végtelenül boldog volt, hogy 8 év után a forradalom katonái szabadították ki és még aznap éjjel el akart utazni Budapestre. Mivel az út nem látszott biztosnak, ma reggel 6 és negyed 7 között indult el három harckocsi és egy rohamlöveg biztosítása mellett egy Wippon autón Budára. A falvak népe az útvonalakon végig éljenzéssel és virágesővel fogadta a főpapot és a kísérő katonákat. Közvetlenül a magyar katonák megérkezése előtt egy orosz tank akarta elszállítani a hercegprímást, de ő megtagadta, hogy elmenjen velük. Jelenleg a hercegprímás úr Budán különböző küldöttségeket fogad és első sajtónyilatkozatát is megadta a Magyar Honvéd című új lap munkatársának. A hercegprímás úr ezt mondta: "Megcsodáltam, amit az ifjúság, a katonaság, az egyetemisták, a vidékiek, a parasztok és a munkások tettek. Megcsodáltam. Nyolc esztendő után ők tépték el az én börtönöm lakatjait. A rétsági derék katonatisztek voltak azok, akik nem törődtek semmivel, beállítottak hozzám és elhoztak magukkal. A magyar fegyverekre főpapi áldásom küldöm. És kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyverek szereztek, parasztjaink sokasítsák."

Egyébként a miskolci riport még hozzáteszi az elmondottakhoz, hogy a hercegprímás úr egészséges, testileg és szellemileg is, a hosszú rabság nem törte meg. Először részletesen akar tájékozódni az ország helyzetéről, és csak azután kíván bekapcsolódni a napi munkába.

A nap harmadik lényeges eseménye az, hogy a különböző vidéki tanácsok rádióállomásai között lassanként mind a követelésekben, mind pedig a kormánnyal való viszonyukban észrevehető és határozott egység kezd kialakulni. A nap folyamán újabb vidéki állomások is jelentkeztek az éterben. Így például a Debreceni, a Szombathelyi és a Kaposvári Nemzeti Tanácsok új adóállomásai. Ezek az új adók is tanúbizonyságul adják annak, hogy az ország minden vidéke egységes ma már a kormánnyal szembeni követelések hangoztatásában. A részletekben mutatkoznak kisebb eltérések, lényeges kérdésekben azonban nem. A vidéki rádióállomások egyhangúan követelik a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, a szabad, titkos és demokratikus választásokat, a varsói paktum felmondását és végezetül egybehangzóan hangoztatják, hogy a sztrájkot addig nem fejezik be, amíg nem születik meg nemzetközi fórumok előtt a megállapodás arra, hogy a szovjet csapatok záros határidőn belül végleg elhagyják Magyarországot. Ebből a szempontból kizáróan a budapesti Kossuth adóban elhangzott SZOT-nyilatkozat üt ki az általános hangnemből. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Ideiglenes Intézőbizottsága az általános sztrájkra szóló felhívást megpróbálja a kormány céljainak megfelelően módosítani. Így ír:

"Általános nemzeti követeléssé vált, hogy addig nem vesszük fel a munkát, amíg szovjet katonaság van Budapesten. Amennyiben ez teljesül, felkérjük a munkásokat, menjenek be munkahelyeikre."

Ezzel szemben az összes többi adó azt a hangot képviseli, hogy a munkások csakis akkor hajlandók megindítani a termelést, ha már nemzetközi fórumok előtt bejelentették, hogy a szovjet csapatok valóban elhagyják hazánkat.

Egyébként a Borsod Megyei Munkástanács Miskolci Rádiója délután 1 óra 17 perckor a nap legnyugtalanítóbb hírét közölte. Ez a hír így hangzik:

Tegnap, október 30-án mi közöltük elsőnek az ország lakosságával, hogy a szovjet csapatok, a szovjet hadsereg alakulatainak kivonulása megkezdődött. Azonban általunk és az egész ország által is érthetetlen okokból, tetemes szovjet erők, a légvédelmi tüzérség és a páncélos fegyvernem irányt változtatott, Záhony, Nyíregyháza irányában hazánk területére ismét bevonult. Érthetetlen, hogy a szovjet csapatoknak ezen körmozgása miért történik. Egész éjszakán át különböző szerveink segítségével figyelemmel kísértük az erők mozgását és a minisztertanács elnökét még az éjszaka folyamán értesítettük a történtekről.

Ezután a vészes felhívás után a Miskolci Rádió elmondja még, hogy telefonon beszéltek Tildy Zoltánnal és a honvédelmi miniszter helyettesével. A rádió a két miniszter válaszát is közli. Ennek lényege: Türelemmel várjatok! A két miniszter semmi kézzelfogható választ nem ad néhány általános frázison kívül a Borsod Megyei Tanács telefonhívására.

Ugyancsak a Borsod Megyei Tanács közli országszerte elsőként a paraszti élettel kapcsolatos új elképzeléseket. Elsősorban is a falusi érdekvédelem azonnali felállítását sürgeti és kimondja, hogy az érdekvédelmi szervezetekben, mind a tsz-ek tagjainak, mind az egyénileg dolgozó parasztoknak helyett kell foglalniuk. Alapelvük, hogy a tsz-ek közül csak azok maradjanak meg, amelyek termelési mérlege nem passzív és a tagság is követeli fennmaradásukat. Követelik a kormánytól, hogy a tsz-ek is térjenek át a belterjes gazdálkodásra, és hogy minden magyar földművelő, akár tsz-tag, akár egyénileg dolgozó paraszt, hosszúlejáratú hitelt kapjon a kormánytól. Az ilyen hitel folyósítását elsősorban a tsz-ből kilépő gazdák számára követeli a Miskolci Rádió, ezenkívül a mezőgazdasági ipar fejlesztését és a kisparaszti gazdálkodáshoz szükséges gépek termelését sürgeti.

Megható a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjainak pontokba foglalt követelése is, amelyet a Szabad Szombathely Rádiója közöl.
A diákok bölcs előrelátással Magyarország Svájchoz hasonló semlegességét követelik a kormánytól, de csak a 11. helyen. A 8. helyen viszont legkedvesebb tanáruk, dr. Kecskés Tibor ügyének felülvizsgálását szorgalmazzák.

Országos hatalmas visszhangra talált a nap folyamán a varsói egyezmény felmondásának követelése. Ezt a fontos és sürgős ultimátumot a kormány is félig-meddig magáévá tette, mert Nagy Imre az országgyűlés előtti téren ma délután tartott beszédében a következőket mondta:

A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonására az országból és a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról.

A kérdés azonban: milyen eréllyel képviseli ezt az álláspontot a kormány? A miniszterelnök erről nem beszélt. Ehhez is egy kis türelmet kért.

Végezetül még azt kell megemlítenünk, hogy a magyar glóbusz a mai napon a kisgazda és a független parasztpárt újjáalakulásának jegyében állt. A budapesti zászlóbontás után a vidéki párt és ifjúsági szervezetek is elkezdték a munkát.
Egyébként a napi élet jellemzője az, hogy az összes szervezetek újjáalakulnak, újraválasztják vezetőségüket, és szigorúan megtisztítják soraikat a sztálinista elemektől.

Szignál

Kedves Hallgatóink, az utolsó 24 óra magyar történetét hallották. Írta és összeállította: Vér Károly. Viszonthallásra holnap, amikor újra jelentkezünk a legfrissebb hírek összefoglalásával.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!