12:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A pontos idő 12 óra.

Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése ma délután fél ötkor folytatja a magyarországi helyzet vitáját. Olaszország, Írország, Kuba, Pakisztán és Peru küldöttje a tegnapi ülésen határozati javaslatot nyújtott be, amely népgyilkosság bűntettében marasztalja el a szovjet kormányt. Az öt ország véleménye szerint a szovjet kormány a magyarországi agresszióval nemcsak az ENSZ alapokmányát és a magyar békeszerződést sértette meg. A szovjet csapatok magyarországi vérengzései népirtásnak tekintendők. Az öthatalmi javaslat értelmében az ENSZ felszólítaná a szovjet kormány csapatainak azonnali visszavonására Magyarországról. Emellett indítványozzák szabad választások tartását az ENSZ felügyelete alatt, és a magyarországi szovjet agresszió kivizsgálását az ENSZ által küldött megfigyelők révén. Az olasz nagykövet kijelentette a közgyűlés tegnapi gyűlésén, hogy szükséges egy nemzetközi rendőri erő kiküldése is Magyarországra. Olaszország ebben az értelemben javaslatot tesz majd.

Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése ma tárgyalja azt az amerikai javaslatot is, amely felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne akadályozza meg a nyugati élelmiszer- és gyógyszersegélyek megérkezését Magyarországra. Az amerikai javaslat szerint a Szovjetuniónak azonnal meg kell szüntetnie a magyar nép elleni és a nemzetközi jogba, valamint az erkölcsbe ütköző cselekményeit.
Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tegnap felhívta a budapesti kormány képviselőjét, sürgesse a döntést megbízóinál. Az ENSZ megfigyelőknek szabad mozgást kell biztosítani. Hammarskjöld tegnap háromnegyed órás megbeszélést folytatott Kéthly Annával, a Nagy Imre kormány államminiszterével.
Az ENSZ tegnapi Közgyűlésén Kuba, Nemzeti Kína, Írország, Hollandia, Spanyolország, Mexikó és Equador küldöttje súlyosan megbélyegezte a magyarországi szovjet beavatkozást. A budapesti Kádár-klikk képviselőjének, Szabó Jánosnak felszólalását a közgyűlés tüntető néma csendben hallgatta végig.
A tegnapi ülés egyik meglepetése Indonézia, Burma, Laosz és Ceylon küldötteinek felszólalása volt. A nagy ázsiai országok képviselői kijelentették, hogy a legélesebben elítélik a szovjet beavatkozást a magyar belügyekbe, és támogatják a magyar függetlenséget. India küldötte ugyancsak hangoztatta, hogy a magyar helyzet súlyos gondokat okoz Indiának, és elismerte, hogy a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért küzd. India reméli, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait Magyarországról.

Feltűnést keltett a lengyel küldött felszólalása, aki hangoztatta, hogy a lengyel nép mély rokonszenvvel figyelte a magyar helyzet alakulását. A lengyel küldött kijelentette, hogy a közgyűlés hétfői ülésén azért szavazott a Szovjetuniót elmarasztaló amerikai javaslat ellen, mert nem akart beleavatkozni az akkor folyamatban lévő szovjet-magyar tárgyalásokba a szovjet csapatok visszavonásáról. A határozat több pontját a lengyel kormány is magáévá teszi.
Bulganyin szovjet miniszterelnök megválaszolta Eisenhower elnök levelét a szovjet csapatok Magyarországról való visszavonása tárgyában. Bulganyin válaszában azt állítja, hogy kizárólag a Szovjetunióra és a szovjet csapatok által állított magyarországi bábkormányra tartozik, mikor vonják ki a Vörös Hadsereg csapatait az országból. Bulganyin válaszában utal arra, hogy a szovjet kormány az október 30-án meghirdetett nyilatkozat alapján áll, amely közvetlenül a magyarországi szovjet beavatkozás előtt kimondotta a kelet-európai országok függetlenségének elvét.

Eisenhower elnök november 5-i levelében az emberiség és a béke nevében a szovjet csapatok azonnali kivonását kérte Magyarországról. Az amerikai elnök szerint a vörös csapatok magyarországi agresszióját csak súlyosbította az a körülmény, hogy támadásra akkor került sor, amidőn tárgyalások folytak a magyar kormány és a szovjet megbízottak közt a csapatok kivonásáról.
A magyarországi harcokról beérkezett jelentések arról adnak hírt, hogy mind Budapesten, mind pedig az ország igen sok helyén tovább folyik a szabadságharcosok ellenállása a szovjet hadsereggel szemben. Ott is, ahol az oroszok kezükben tartják a hatalmat, a lakosság passzív ellenállása folytán a normális élet nem tud megindulni. Budapesten és a város környékén a legkülönbözőbb helyeken folyik az ellenállás a szovjet túlerővel szemben. A VIII. kerületben a szabadságharcosok több épülettömbben elsáncolták magukat. A szovjet csapatok közelharci fegyverekkel próbálkoznak ellenük. Heves közelharcok dúlnak Kőbányán, ahol a Vörös Hadsereg már gázbombákat is igénybe vett. A csepeli üzemekben ugyancsak folyik az elkeseredett védekezés. Ráckeve környékén a szovjet hadsereg légi erejét is bevetette a szabadságharcosok ellen. A kis Gellérthegynél ugyancsak folynak a harcok. Szabadságharcosok működnek a Várban, a II. kerületben, Pesthidegkúton, a Rákosrendező pályaudvarnál, a város belső területén, a VIII. kerületen kívül a Nyugati pályaudvarnál és szórványosan, de olykor hevesen a Nagykörút különböző pontjain.

A Moszkva szolgálatában álló Kádár-csoport a rádión át egymás után adja ki felhívásait fenyegetéseket és ígérgetéseket váltogatva, hogy a lakosság foglalja el munkahelyét és az oroszokat támogassa. A fővárosban ugyanakkor a falakon plakátok jelentek meg, amelyeken a szabadságharcosok megállapítják, hogy a Kádár-klikk nem tekinthető kormánynak. A falragasz ugyanakkor a szovjet csapatok azonnali kivonulását követeli.

Vidéken továbbra is folynak a harcok Dunapentele környékén. Csata dúl a komlói erdőben, a Mecsekben, a Bükkben és a Mátrában. Az ország délkeleti vidékeiről ugyancsak harcokról érkeztek jelentések. Debrecen és Berettyóújfalu térségében a szovjet csapatok tüzérségi előkészítés után támadják a szabadságharcosok központjait. Miskolcon a rádió, akárcsak a többi rádióállomások, a sztrájk beszüntetésére hívta fel a lakosságot. A rádió azt is elmondotta, hogy az üzemekből autóbuszokat küldenek ki a munkásokért, az autóbuszok azonban vagy üresen vagy egy-két személlyel térnek vissza a gyárba. Szolnok környékén és Szombathelyen ugyancsak harcokra került sor. A pécsi, a szombathelyi és a szolnoki rádió cáfolta azokat az elterjedt híreket, amelyek szerint az elfogott szabadságharcosokat a Szovjetunióba küldik. A rádiók azt elismerik, hogy a szabadságharcosokat az állomásokon gyűjtik össze, ez azonban szerintük csak azért történik, mert a pályaudvarok a legalkalmasabb helyek, és innen az elfogottak nem segíthetik kívül harcoló társaikat.

New Yorkban tegnap este 15 ezer ember ült össze, hogy tiltakozzék a szovjet hadsereg brutális magyarországi beavatkozása ellen. A gyűlésen, amely igen izgatott légkörben folyt le, az amerikai közélet több vezető személyisége megjelent. A gyűlésen beszédet mondott Harriman, volt moszkvai nagykövet, New York Állam kormányzója. Hangoztatta, hogy amíg Magyarország el nem nyeri szabadságát, az Egyesült Államok szabadsága sincs biztonságban. Schnitzler szakszervezeti delegátus, a 15 milliós Amerikai Egyesített Szakszervezeti Szövetség megbízottja, felhívást intézett a világ minden államához, hogy szakítsa meg kulturális és gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval. Arra kérte az amerikai kormányt, hogy mindaddig ne vegyen részt kormányfői értekezleten a Szovjetunióval, amíg Moszkva ki nem vonja csapatait Magyarországról.

A gyűlésen felszólalt továbbá Kéthly Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke, és Nagy Imre kormányának egyetlen szabad földön tartózkodó tagja. Kéthly Anna a magyar ifjúság áldozatkészségére és az egész nemzet szenvedéseire rámutatva az ENSZ sürgős segítségét kérte. A gyűlésen felszólalt ezután Varga Béla, a New Yorkban székelő Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke, majd egy soproni diák, aki vasárnap még Sopronnál társaival együtt részt vett a fegyveres ellenállásban. Felszólalt végül Tolsztoj, a nagy orosz író Amerikában élő lánya is, aki az orosz katonákhoz intézett üzenetet, és felhívta őket, hogy ne az elnyomottak ellen, hanem azok mellett fogjanak fegyvert.

Az angol alsóház jóváhagyta a brit kormány eljárását a Közel-Keleten. A törvényhozók 320 szavazattal 262 ellenében elutasítottak egy, az ellenzék részéről beterjesztett bizalmatlansági indítványt.

Ben Gurion izraeli miniszterelnök tegnap esti rádióbeszédében váratlanul bejelentette, hogy Izrael az ENSZ nemzetközi haderejének megérkezése után hajlandó visszavonni csapatait a Sínai-félszigetről. Az ENSZ rendőri ereje előreláthatólag 10 napon belül megérkezik Egyiptomba. Az ENSZ csapatokat amerikai repülőgépek szállítják a Szuezi-csatorna övezetébe.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!