Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

1956. október 20. 20:50 ● 08:51

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi hírmagyarázatunk következik.

Hruscsovnak és társainak váratlan varsói útjával az egyre jobban kibontakozó kommunista ideológiai és politikai válsággal foglalkozik Sebők Tibor helyzetismertetése.

Kedves hallgatónk! Világszerte rendkívüli feltűnést keltett a szovjet vezetők hirtelen utazási láza. Az első utazásokat Szuszlov, majd Mikojan budapesti útját, Mikojan tovább repülését Titóhoz, Hruscsov villámlátogatását Brioniban eleinte ártatlan üdülési utaknak tüntették fel. Az üdülés és pihenés fátyolával próbálták eltakarni még Tito váratlan krími meghívását is. Most Hruscsov, Mikojan, Molotov és Kaganovics drámai megjelenését Varsóban már nem próbálják ilyen együgyű magyarázatokkal kísérni. A Kreml delegáció felvonulásának szokatlan kísérőzenéje volt az a Pravda vezércikk, amely szenvedélyes hangon támadta meg a lengyel népi demokrata sajtó nacionalista, burzsoá és szovjet ellenes hangját. Nincs már semmi kétség, hogy elsőrangú jelentőségű politikai és ideológiai válság robbant ki és állította szembe a lengyel népi demokrata vezetőséget a Szovjetunióval. Kedves hallgatóink! A vasfüggöny mögötti ideológiai válság gyökerei messze nyúlnak vissza a sztálinizmus esztendőibe. Sztálin az eredeti Lenin-ígéretek félretételével, kíméletlen erővel érvényesítette a szovjet szupremációját a Világ Kommunista Mozgalomban, a többi kommunista pártokkal szemben. A II. világháború után ezzel a könyörtelen sztálinista diktatúrával szemben egyre nagyobb ellenállás mutatkozott Jugoszláviában. A sztálini monolitikus vasfegyelmet és alávetettséget követelő elgondolással szemben a szocializmus egy táborának dogmájával ellenszegülve, Tito önállóságot követelt magának. Azt hirdette, hogy a szocializmus különböző utakon is megvalósítható és minden nemzetnek joga van a maga külön útját megkeresni. Sztálin el akarta pusztítani ezt az eretnekséget, kirobbantotta a Kominform hidegháborúját Jugoszláviával szemben, de eredménytelenül. Sztálin halála után a Kreml társdiktátorai továbbra is véget akartak vetni Belgrád különállásának, de a sztálini megbukott erőszak helyett a baráti közeledéssel, a szocialista béke helyreállításával kísérleteztek. Hruscsov és Bulganyin Belgrádban elfogadták Tito tételeit a szocializmus külön útjairól, a be nem avatkozás elvéről, az egyes országok kommunista pártjainak egyenlőségéről. Hruscsovék azonban ezeket az elveket kizárólag Belgrád és a nyugat szocialista pártjainak használatára szánták. Teljesen váratlanul érte őket, hogy a belgrádi megegyezés szelleme átlépett a vasfüggönyön és ott kezdett hatni, ahol számukra a legveszedelmesebb volt, a népi demokráciákban. Kedves hallgatóink! A szocializmus külön útjának programja a vasfüggöny mögötti országok gazdasági válságával és a népek ellenálló ereinek növekedésével együtt forradalmi átalakulást indított meg a népi demokráciákban. Különösen a lengyelországi fejlődés mutatta meg, hogy elvekkel és népekkel nem lehet cinikus politikai játékot kezdeni. A szovjet politika egyre inkább félelmetes dilemma elé került. Ha a lengyel események zavartalanul tovább fejlődnek, a liberalizálási folyamat kitöri a lengyel népi demokráciát a szovjet kolonaliazmus karmai közül. Megszűnik a teljes függőség, amelyet a szovjet hadsereg páncélos fedezete mögött teremtettek meg. A folyamat átcsaphat a többi népi demokráciákra is. Magyarországon máris megindult az erjedés, amelyet napról napra gyorsít a tömegek elégedetlensége és ellenállása, a szovjeteknek számolnia kellett azzal, hogy a Lengyelország felől szálló bacilusok átjutnak Kelet-Németországba és az amúgy is recsegő-ropogó Ulbricht-rendszer nem tudja magát tovább tartani, amivel a szovjet egész német-politikája is összedől. A másik oldalon a szovjet vezetőknek tisztában kellett lenni azzal, hogyha az erjedést erőszakos eszközökkel fel akarják tartóztatni, akkor megsemmisül egész külpolitikai elképzelésük, a koegzisztenciás népfrontos kísérlet, a nagy ázsiai semleges népek megnyerése, a kommunizmus békés behatolással való terjesztése. A lengyel belső helyzet, a poznani lázadást követő megrázkódtatás, a súlyos gazdasági válság elemi erővel felvetette Gomulkát, a sztálinizmus idején félrelökött párttitkárt és ezzel a lengyel erjedés elérte a kritikus pontot. Gomulkáról köztudomású volt, hogy legalábbis a Titóéhoz hasonló önállóságot követel Lengyelországnak, ki akarja szorítani Rokosszovszkij marsallt és a szovjet lengyelországi katonai ügynökeit, követeli a szovjet hadsereg kivonulását, egy határozott, demokratizálódási folyamatot. Amikor a lengyel pártvezetőség összeült, hogy Gomulkát és csoportját újra visszaemelje a párt élére és a belső válság megoldásaként elfogadja Gomulka programját, megérkezett Varsóba a Kreml négyes küldöttsége. Kedves hallgatóink! Ennek a szovjet látogatásnak ténye épp oly jelentős és jellemző, mint a szovjet bizottság összetétele. Hruscsov mellett újra megjelent a nemzetközi színpadon a félreállított Molotov és Kaganovics, a sztálini elavult, monolitikus szovjet impérium két komor jelképe. Néhány héttel azután, hogy Titóval szemben Hruscsovék újra elismerték az egyes kommunista pártok függetlenségének elvét, a négy Kreml-kiküldött benyomult a lengyel politbüró ülésére. Mi történt ezen a páratlanul drámai találkozáson, pontosan még nem ismeretes. Annyi máris látszik, hogy a lengyel párvezetőség és különösen a Gomulka-szárny a szovjet beavatkozási kísérletet visszautasította. A lengyelek nem voltak hajlandók elnapolni a Központi Vezetőség ülését, csak az új pártvezetőség és a pártvonal meghirdetése után hajlandók bizottságot küldeni Moszkvába. Már az a tény, hogy négy vezető szovjet diktátornak kellett lóhalálában Varsóba rohanni, a szovjet szorítás gyengülését, a Kreml tekintélyének nagy csökkenését mutatja. Még fokozza ezt a presztízsveszteséget, hogy amíg néhány hónappal ezelőtt Bulganyinnak, most a négyes delegációnak sem sikerült a lengyeleket meghátrálásra kényszeríteni. Kedves hallgatóink! Nem kell önöknek magyarázni, mily mély hatással lesz a lengyel-szovjet ellentétek ilyen nyílt kirobbanásának a többi népi demokráciákban is. Hruscsovék és Molotovék, ha a jelek nem csalnak, nem is mertek a teljes reakcióval, a régi kizárólagos moszkvai vezetési igénnyel fellépni, csak megállítani akarták a lengyel fejlődést ott, ahová eddig jutott. És úgy látszik, ez nem sikerült nekik. Elsődlegesen éreztetni fogja hatását a varsói helyzet Magyarországon, ahol a közvélemény nyomására a szerencsétlen kommunista gazdasági politika és a szerencsés nemzetközi körülmények együtthatására ugyancsak elemi erővel megindult a sztálinista múlt felszámolása. Lengyelországban a liberalizálódási politika elsősorban lengyel erőkre támaszkodik. A magyarországi liberalizálódási folyamatra jelentékeny közvetlen hatása volt és van a szomszédos Jugoszláviának. Belgrádban kétségkívül a legerősebb ellenhatást váltana ki, ha Moszkva reakciós próbálkozását Magyarország felé is meg akarná ismételni. A magyarországi szabadságért küzdő erőket a függetlenség és nemzeti gondolat előtérbe nyomulását nemcsak a széles népi rétegek és a nyugati szabad országok közvéleménye támogatja. A szovjet kíméletlen blokk-politika, ha újra kísértene, beleütköznék Jugoszlávia ellenállásába is. Tito krími tárgyalásán semmi rábeszélésre nem volt hajlandó a külön út elvét elejteni és alárendelni magát az egyetlen moszkvai központ diktatúrájának blokk-politikájának. A Hruscsov-Molotov kísérlet Varsóban is elkésett és elkésett most már mindenütt a vasfüggöny mögött a feltámadt népi akarattal, a nemzeti erőkkel és a külföldi támogatásokkal szemben.

Nemzetközi helyzetmagyarázatunk hangzott el.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.

Információk

Adásba került1956-10-20 20:50
Hossz0:08:51
CímNemzetközi hír- és helyzetmagyarázat
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-10-20 20:50
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3