12:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 12 óra. Most híreket mondunk.

Az ENSZ közgyűlése ma délután fél öt órakor foglalkozik a szovjet csapatok magyarországi beavatkozásával. A közgyűlés eredetileg már tegnap estére tűzte volt ki a magyarországi helyzet vitáját, amit azonban a közel-keleti kérdés megvizsgálásának elhúzódása miatt mára kellett halasztani. A mai ülésen 23 nemzet küldöttei iratkoztak fel a vitában való felszólalásra. Valószínű azonban, hogy délutánig még további nemzetek küldöttei is bejelentik részvételüket a vitába. Az ENSZ közgyűlése ötven szavazattal nyolc ellenében vasárnap határozatot fogadott el, amelyben elítéli a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását, követeli az idegen csapatok visszavonását magyar földről, és ENSZ megfigyelők beengedését kívánja Magyarországra. A Kádár-féle szovjet bérenccsoport az elmúlt éjszaka tiltakozott az ENSZ főtitkáránál a magyar ügy tárgyalása miatt a világszervezet fóruma előtt. A tiltakozást azzal indokolták, hogy a szovjet csapatok beavatkozása magyar belügy. Az ENSZ közgyűlése valószínűleg fontolóra veszi Dixon angol küldött javaslatát, hogy az ENSZ tagállamai ne ismerjék el a magyarországi Quisling-kormányt. Az ENSZ-delegátusok közül tegnap többen megbeszéléseket folytattak a magyar vita előkészítésére. A pakisztáni ENSZ-küldött javaslattervezetet juttatott el a társdelegációkhoz, amelyben ENSZ biztonsági alakulatok mielőbbi kiküldését sürgeti Magyarországra.
Az olasz delegáció ugyancsak azon fáradozik, hogy a világszervezet azonnal küldjön ki nemzetközi karhatalmat Magyarországra.

A Nemzetközi Vöröskereszt tegnap este rádiófelhívásban fordult a szovjet kormányhoz. Ideiglenes tüzet szüntess parancsot kér Budapestre, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt tagjai gondozásba vehessék a sebesülteket. A Nemzetközi Vöröskeresztnek három csoportja tartózkodik jelenleg Budapesten. Magyarországon ezenkívül még tizenkét külföldi nemzetiségű vöröskereszt csoport is tartózkodik. Budapesten helyenként a harcok annyira hevesek, hogy senki sem merészkedik az utcára, hogy a halottak között fekvő sebesülteket gondjaiba vegye.

Budapesten tovább folyik a szabadságharcosok ellenállása a város nyolcadik kerületében a Kilián laktanyában. A laktanya legnagyobb része romokban hever, ennek ellenére a honvédség és a szabadságharcosok teljes elszántsággal harcolnak. A szovjet gyalogságot harckocsik támogatják. A laktanyában harcoló szabadságharcosok között több száz fiatal egyetemista van. A többi munkás és munkáslány. A szabadságharcosok, közöttük igen sok gyermek, a harckocsikra benzinnel telt üvegeket dobnak, és rakétapisztolyokkal lőnek rájuk. A szabadságharcosoknak eddig több mint száz páncélkocsit sikerült megsemmisíteniök. A szovjet csapatok veszteségei igen nagyok. A szovjet főparancsnokság fő erejét Kelenföldön csoportosítja. Itt helyezték el a lőszerraktárt a kelenföldi villamos remízben, az üzemanyagraktárt pedig az autóbusz remízben. Súlyos harcok folynak a Vár környékén is, ahol a magyar honvédség [tüzérség] támogatásával áll ellent a szovjet csapatok ismételt támadásainak. Szovjet alakulatok a csepeli gépkocsigyárban lévő szabadságharcosok ellen akna- és géppuskatámadást intéztek, eddig azonban nem sikerült megtörniük az ellenállást. Súlyos utcai harcokra került sor a budapesti francia és egyiptomi követség környékén. A követségi épületek megsérültek. Harcok folynak a Hadik laktanyánál is, amely teljesen romokban hever. A főváros nagy részében megszűnt a vízszolgáltatás. A Ganz Vagongyárban szintén áll a harc, a gyár nagy része elpusztult.

[A szabadságharcosok a leghevesebb] ellenállást Külső-Kőbányán a sörgyárban és a sörgyári pincékben fejtik ki. A szovjet csapatok itt száz harckocsit vettek be az ellenállás letörésére. A szovjet híradós alakulatok hangszórós kocsikról szólítják fel megadásra a szabadságharcosokat, és teljes megsemmisítésükkel fenyegetőznek. A szabadságharcosokat lökhajtásos repülőgépekről, fedélzeti fegyverekkel is támadják. Az utcai harcok súlyos károkat okoztak a Nagykörúton is. A gellérthegyi sziklabarlang körül ugyancsak heves harc tombol.
A szabad földön felfogott magyarországi rádiójelentések tanúsága szerint tovább folynak a harcok a Mecsekben, Komló vidékén, a Mátra és a Bükk hegységben, a Duna-Tisza közi városok külső kerületeiben, valamint Újpesten és Kelenföldön.
Belgrádból érkezett hírek arról számolnak be, hogy a szabadságharcosok Győrben és Pécsett is folytatják elkeseredett harcukat a szovjet csapatok ellen. A szovjet alakulatok kétszázötven harckocsi, száz páncélos jármű és igen erős gyalogsági kötelékek bevetésével intéztek támadást a mintegy hadosztály erejű szabadságharcosok ellen, akiknek soraiban a hadsereg tagjai, munkások, parasztok és diákok foglalnak helyet.

Az egyik magyarországi szabadságadó bejelentette, hogy a főváros utcáin igen sok sebesült elvérzett, mert a szovjet csapatok kegyetlenül tüzelnek azokra, akik megkísérlik a sebesültek elszállítását. Egy másik magyar szabadságadó felkérte az összes nyugati rádióállomásokat, hogy orosz nyelven tájékoztassák a szabadságharcosok ellen küzdő szovjet csapatokat az igazságról.
Újabb belgrádi jelentések szerint a tegnapi napon a jugoszláv-magyar határ közelében négy ponton is harcokra került a sor a szabadságharcosok és a szovjet agresszorok között. A szabadságharcosok harcolnak Szegedtől délre, Pécs környékén, Siklósnál, Szigetvárnál és Mohácsnál. A szigetvári és a siklósi csata zaját jugoszláv területen tizenöt kilométer távolságban is hallják.

A nyugatnémet képviselőház ma délelőtt külpolitikai vitára ült egybe. A nemzetközi események hatása alatt Adenauer kancellár felolvasta a kormány nyilatkozatát, amelyhez a törvényhozás valamennyi pártja ugyancsak nyilatkozat formájában szólt hozzá. A kancellár megállapította, hogy azok az események, amelyekre Magyarországon és a Közel-Keleten sor került, nem tekinthetőek elszigetelten, mivel azok Európa és Németország szempontjából is közvetlen veszélyekkel járhatnak. "Minden békepolitika alapjának kellett volna lennie a népek és az emberek számára a háború alatt elvesztett jogok biztosítása" - mondotta Adenauer. Ehelyett totalitárius rendszerek ugyanazt a régi elnyomást követték, és olyan fogalmak, mint demokrácia, szabadság és jog, ezekben az országokban céltalan kifejezésekké váltak. Mindaz, ami a vasfüggöny mögötti Európában a közelmúltban történt, kiáltó bizonyítéka az ezekben az országokban uralkodó természetellenes rendszernek. "Nagy bámulattal tekintünk a magyar nép még ma is tartó szabadságharcára" - mondotta beszéde során Adenauer kancellár. A jelenlegi magyarországi események senkit sem hagyhatnak érzéketlenül, aki számára a szabadság és az önrendelkezési jog nem puszta szó. A nyugatnémet kormány mindig ki fog állni a világ előtt azok mellett, akik szabadságukért és emberi jogaikért küzdenek. Bonn és Moszkva kapcsolatát a diplomáciai érintkezés felvétele óta erősen megterhelte a kelet-németországi helyzet, a mai magyarországi történések erre a kapcsolatra még nagyobb teherrel nehezednek.

A szociáldemokrata ellenzék nevében Mellies képviselő szólalt fel a távol lévő Ollenhauer pártvezető helyett. Mellies megbélyegezte a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását és azt a kíméletlenséget, a szovjet csapatok az alapvető emberi jogokat tiporják Magyarországon. Hangoztatta azonban, hogy a nyugati hatalmak katonai beavatkozása a magyarok érdekében a világháborút jelentené. Ez nem lenne segítség a magyar népnek, és valószínűleg az emberiség pusztulásával járna. Mellies szerint a magyar probléma megoldására az egyetlen út az Egyesült Nemzetek Szervezete. Emlékeztetni kell a Szovjetuniót október 30-án tett nyilatkozatára, amelyben függetlenséget ígért a kelet-európai népeknek. Amennyiben Moszkva nem váltaná be ezt az ígéretét, úgy saját maga leplezi le a világ előtt, hogy a szóban forgó nyilatkozatot csak a magyar nép becsapására tette. A szocialista vezérszónok után a többi pártok szónokai szólaltak fel.
Az októberi forradalom emlékére rendezett moszkvai fogadáson a nyugati és közép-európai országok diplomatái távol maradtak. Mindössze négy semleges ország követe jelent meg a Kremlben.

A Szovjetunió bonni nagykövetségének fogadásán csak a nyugatnémet külügyminisztérium két tisztviselője vett részt. A kormány tagjai és a közélet vezetői távol maradtak a követségről. Hasonló volt a helyzet a többi nyugati fővárosban is.

A koppenhágai szovjet nagykövetség fogadásán mindössze néhány kommunista jelent meg. A kormány tagjai és a közélet vezetői helyett több ezer főnyi tömeg tüntetett a szovjet nagykövetség előtt, és az ünnepség alatt bezúzta az épület ablakait.

Hágában a szovjet emlékünnepély színhelyéül szolgáló díszterem tulajdonosa pár órával a fogadás előtt közölte a szovjet nagykövetséggel, hogy a terem erre a célra nem áll rendelkezésre. Brüsszelben a cukrászok és csemegeüzletek tulajdonosai megtagadták a szállítást a szovjet ünnepségre, és közölték a nagykövettel, hogy a megrendelt áruk értékét a magyar nép megsegítésére indított gyűjtés rendelkezésére bocsátják.

Buenos Airesben a nagy tömeg megkísérelte a szovjet nagykövetség felgyújtását az októberi forradalom emlékére rendezett ünnepségek alatt. Montevideóban, Uruguay fővárosában a tömeg az októberi forradalom emlékünnepélye alatt ugyancsak ostrom alá vette a szovjet követséget. A szovjet konzulátus helyiségeinek berendezését szétrombolták. Mexikóban a kommunista párt az idén a magyarországi eseményekre való tekintettel megtagadta ünnepségek rendezését az októberi forradalom emlékére. Genfben a tömeg a szovjet konzulátus épülete előtt tüntetett, és megtámadta azokat a kommunistákat, akik be akartak lépni az épületbe, és részt akartak venni az októberi forradalom emlékére rendezett fogadáson.

Hasonló jelenetekre került sor Baselben, a kommunista párt székháza előtt, és a belgiumi Liége városában, ahol a kommunista párt épületének berendezését a bányászok a Maas folyóba dobták. Az osztrák fővárosban csak erős rendőri alakulatoknak sikerült megakadályozni a tüntetőket abban, hogy tegnap este támadást intézzenek a szovjet követség épülete ellen. Izlandban a tüntetők megtámadták a kommunista párt parlamenti csoportjának vezetőjét és megverték.

Párizs lakossága tegnap este nagy tömegtüntetést rendezett, amelyen tiltakoztak a magyar szabadságharc szovjet vérbefojtása ellen. A párizsi Champs-Élysées-n több mint húszezres tömeg vonult fel a híres Diadalívhez, a francia ismeretlen katona sírjához. A tüntető tömeg élén öt volt francia miniszterelnök haladt: Bidault, Pleven, Robert Schuman, Paul Reynaud és Pineau. Közöttük haladt Auer Pál volt párizsi magyar követ is. A tüntetők Magyarországot éltették, és a szovjet gyilkosok megbüntetését követelték. A tömegtüntetésben részt vett a francia nemzetgyűlés körülbelül háromszáz képviselője is. A hatalmas tömeg a francia ismeretlen katona sírjától a kommunista párt székháza elé vonult. Áttörte a rendőrkordont, szétzúzta a kommunista székház hatalmas vaskapuját, betört az épületbe, és azt több ponton felgyújtotta. A párt székháza az esti órákban lobogó lánggal égett. A magyarországi szovjet brutalitás miatt elkeseredett és feldühödött tömeg összetörte a földszinti és első emeleti helyiségek bútorzatát, és azt felgyújtotta. A tömeg egy része ezután a közelben lévő L'Humanité szerkesztőségi épülete elé vonult, és köveket dobált az ablakokra. A szerkesztőség az ablakokból viszonozta a kőzáport. Sokan megsebesültek. A munkásság tüntetést rendezett a szovjet nagykövetség épülete előtt is. Édouard Herriot, a neves francia politikus, a francia nemzetgyűlés hosszú éveken át volt elnöke lemondott a szovjet-francia baráti társaságban viselt elnöki tisztségéről és tagságáról.

A svéd kormány bejelentette, hogy Bulganyin szovjet miniszterelnök és Hruscsov jövő év elejére tervezett stockholmi látogatását a svéd kormány lemondta. A kormányt a magyarországi tragikus események késztették arra, hogy felkérjék Bulganyint és Hruscsovot, halasszák el bizonytalan időre svédországi látogatásukat.

A brit munkásmozgalom, amely az angol ellenzéki munkáspártot és nyolcmillió tagot számláló szakszervezeti kongresszust képviseli, elhatározta, hogy felkéri a Szovjetunió londoni nagykövetét, hogy fogadja megbeszélésre a mozgalom küldöttségét. A küldöttség a londoni szovjet nagykövettel a magyarországi helyzetről kíván beszélni.

Az ENSZ közgyűlése tegnapi rendkívüli ülésén újból a közel-keleti helyzetet vitatta meg. A közgyűlés előtt két határozati javaslat feküdt. Az egyik javaslatot az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamai nyújtották be, és ebben a brit, francia és izraeli csapatoknak Egyiptomból való azonnali kivonását követelik. A másik határozati javaslatot hét nemzet ENSZ-küldötte nyújtotta be, amely az ENSZ rendőri haderejének felállítására, valamint egy tanácsadó bizottság létrehozására szólítja fel a világszervezetet. Az ENSZ közgyűlése az utóbbi határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el. Tizenkét nemzet, nevezetesen a szovjet blokk kilenc tagállama, Egyiptom, Izrael és Dél-Afrika tartózkodott a szavazástól. A másik határozati javaslatot, amely a brit, francia és izraeli csapatok Egyiptomból való visszavonását követeli, 65 tagállam támogatja. Izrael a határozati javaslat ellen szavazott, míg tíz tagállam: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Laosz, Luxemburg, Hollandia, Új-Zéland, Portugália, Dél-Afrika és Nagy-Britannia tartózkodtak a szavazástól. A szavazás megejtése után Hammarskjöld ENSZ-főtitkár azonnal értekezletre ült össze a héttagú tanácsadó bizottsággal, amelyben Brazília, Kanada, Ceylon, Kolumbia, India, Norvégia és Pakisztán megbízottai foglalnak helyet. Eddig tizenkét ENSZ-tagállam jelentette be, hogy csapatokat bocsát az ENSZ rendőri karhatalmi haderejének rendelkezésére. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy repülőgépeken szállítja az ENSZ rendőri alakulatait Egyiptomba.

A lengyelországi államügyészség bejelentette, hogy visszavonták a poznani népfelkelésben részt vett 154 felkelő ellen kiadott vádiratokat. A bejelentés hangsúlyozza, hogy a felkelés előtti légkör nagymértékben befolyásolta a felkelők magatartását, és a felkelést nem lehet elkülöníteni azoktól az... szegény élet- és munkakörülményektől, amelyek a felkelés kirobbanásához vezettek.
Poznanból érkező hír szerint a lengyel titkosrendőrség több tagja egy nyílt levélben a titkosrendőrség azonnali feloszlatását követelte. A nyílt levél hangsúlyozza, hogy az eddigi titkosrendőrség helyett, amely az elnyomás fegyvere volt, egy teljesen új szervezetet kell létrehozni.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük, legközelebb 13 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!