06:00 óra. Hírszolgálat

Felhívjuk Kedves Hallgatóink figyelmét, hogy naponta közvetítünk külön műsort, éjfél után 40 perces kezdettel. Ezt az éjszakai programot a 417 méteres középhullámon, továbbá a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon sugározzuk.


Kedves Hallgatóink, néhány másodperc múlva, 6 órakor megszólal tárogatónk hangja. "Szól a kakas már, majd megvirrad már..."

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este megkezdte a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyének vitáját. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Szoboljev, szovjet ENSZ-küldött az ülés megnyitása után azonnal szót kért, és vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség volt. Az amerikai, brit és francia kormány előterjesztésének ismertetése után Szoboljev szót emelt a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen.
Cornut-Gentille, a Tanács soros francia elnöke kijelentette, hogy szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének eleget téve, a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését.
A Biztonsági Tanács 9 tagja foglalt ezután állást a vita napirendre tűzése mellett, a szovjet küldött ellene szavazott, a jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól.

A szavazás után az elnök Szoboljevnek adta a szót, aki azzal vádolta meg a három nyugati nagyhatalmat, hogy a vita napirendre tűzésével kísérletet tett Magyarország belügyeibe való beavatkozásra. Szoboljev hivatkozott arra, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, és azzal vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy lépésével magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbál támogatni. Szoboljev szerint minden kormánynak szuverén joga felkelések elnyomása. A szovjet küldött az amerikai kormányt azzal is vádolta, hogy ellenforradalmi célok támogatására 1951-ben külön kongresszusi határozatot hozott. Szoboljev hivatkozott ezután arra, hogy a szovjet csapatok segítségét maga a budapesti kormány kérte. Hangoztatta, hogy a kormány eljárása nem áll ellentétben a nagyhatalmakkal kötött békeszerződéssel.

A budapesti kormány ENSZ-küldötte levélben előterjesztett kérésére közben engedélyt kapott a vitában való részvételre, szavazati jog nélkül.

Szoboljev vádjaira Lodge, amerikai ENSZ küldött válaszolt. Alig hogy szólásra emelkedett, Szoboljev megszakította, és javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács vitájának három, vagy négy nappal való elhalasztására. Lodge élesen kifogásolta a szovjet küldött váratlan javaslatát, amely mint mondotta, teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. A szovjet javaslatot a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadta.

Lodge a legnagyobb részletességgel foglalta össze a magyarországi szabadságharc közvetlen előzményeit és lefolyását. Ezután leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyetlen népet sem befolyásol, és ezt a múltban sem tette soha. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt is, együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd.
Lodge leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve abból is ered, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Emelt hangon szögezte le Lodge, hogy az amerikai nép életformáját egyetlen más népre sem akarja rákényszeríteni. Az amerikai ENSZ küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány a dolgokat hajlandó a maguk valóságában szemlélni, és csökkenteni rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem követel egyebet, csak szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya, és a nagyhatalmakkal, tehát a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít.

Cornut-Gentille Franciaország nevében drámai hangon ecsetelte a magyarországi fejleményeket, hangsúlyozva, hogy Magyarországban immár csaknem egy hete peregnek olyan események, amelyek az egész világot felrázzák. Külföldi fegyveres alakulatok gyakoroltak nyomást az ország lakosságára. Magyarország polgárai nem gyakorolhatják elemi jogaikat, és nem élvezhetik az igazi demokrácia gyümölcseit. A francia küldött hangsúlyozta, hogy kormánya szükségesnek tartotta a vita napirendre tűzésének kérését, mivel erre nyomasztó tény, és erkölcsi kötelezettségei kényszerítették. A magyarországi helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Leszögezte, hogy a szovjet beavatkozás Magyarországon súlyos megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés számára biztosított. A francia kormány nem szándékozik más ország belügyeibe beavatkozni, de meggyőződése, hogy a magyar népnek meg van a joga ahhoz, hogy saját maga válassza meg kormányzási formáját, szabadon, külső nyomástól mentesen.

Felszólalt a vitában Brilej jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. Kormánya bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, és problémáit az érdekeinek legmegfelelőbb módon oldja meg. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

Dixon brit ENSZ-delegátus felszólalásában megindokolta, miért kérte a magyarországi helyzet megtárgyalását. Hangoztatta, hogy Magyarországon idegen csapatok avatkoztak be az események folyásába, ami szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmány elveivel. Nem kétséges, hogy idegen fegyveres erőnek a magyar belügyekbe való beavatkozása nemzetközi probléma, ami a Biztonsági Tanács elé tartozik. Dixon visszautasította a szovjet ENSZ küldöttnek azt a meghatározását, amely a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak nevezte. Ami Magyarországon történik, mondotta Dixon, azaz egész nemzet megmozdulása szabadságának és függetlenségének visszanyeréséért.

Kuba küldötte hangsúlyozta, hogy kormánya már több ízben emelte fel hangját a Magyarországon elkövetett kegyetlenkedések és az emberi jogok megtiprása ellen. Jelenleg Magyarországon a helyzet sokkal komolyabb, mint bármikor máskor volt. A küldött visszautasította a szovjet fegyveres beavatkozást, és azt a békeszerződés megsértésének minősítette.

Nagy Imre tegnap este bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkásság és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Bejelentette, hogy a rend helyreállítása után az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre bejelentette, hogy kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal a szovjet csapatok azonnali kivonulásáról, Budapestről. A kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez Moszkvával, a két ország közti kapcsolatokról, az egyenjogúság alapján és a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásáról. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy a fegyveres harcokban való részvétel miatt senkinek sem lesz bántódása. Az ország címere ismét a Kossuth-címer lesz, március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják.

A kommunista párt Központi Bizottsága tegnap délután rendkívüli ülést tartott. A bizottságnak egy hattagú elnöksége ült össze. Kádár Jánossal, a párt első titkárával az élen az ülés után bejelentették, hogy a központi bizottság jóváhagyta a kormány javaslatait.

A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást Budapestről.

Az angol hírügynökség ugyanakkor azt közölte, hogy szovjet harckocsik támadást intéztek Budapesten a szabadságharcosok két utolsó góca ellen. A támadás a Kilián-kaszárnya ellen irányult, ahol több ezer munkás, katona és diák tartja az állásokat.

A ma hajnalban megjelenő Szabad Nép szintén arról számol be, hogy a szovjet csapatok tegnap este megkezdték kivonulásukat a magyar fővárosból. A Szabad Nép megjegyzi, hogy ez az első lépés ahhoz, hogy miután támaszpontjaikra visszatértek, később meginduljon teljes kivonulásuk az ország területéről. A szabadságharcosok ellenőrzése alatt álló három rádióállomás közül kettő, Győr és Miskolc bejelentették, hogy magukévá teszik Nagy Imre tegnap meghirdetett programját. A Miskolci Rádió kiáltványt olvasott be, amely követeli Gerő Ernő és társainak letartóztatását, és bíróság elé állítását.

A Szegeden megalakult városi munkástanács kiáltvánnyal fordult a lakossághoz. A munkástanács közli, hogy átvette a város életének irányítását.

Híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb hét órakor mondunk híreket.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!