00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Itt a Szabad Magyarország Hangja!
Harcoló ifjú bajtársak, egyetemi hallgatók, munkás és parasztfiatalok, barátaink! Budapesten és az országban áll a harc; áll történelmünk legnagyobb csatája. Két napos képmutatás és hazudozás után a szovjet csapatok rátörtek népünkre.
Mi itt megrendülten állunk egy szabad rádió mikrofonja előtt. Nem illenék, hogy tanácsokat adjunk, ezekben a súlyos történelmi órákban. Csak azt mondjuk: ti vívtátok ki a szabadságharc világra szóló győzelmét, ti őrködtetek a nemzeti forradalom tisztaságán, ti szerveztétek a nemzeti és munkás tanácsokat, a nemzetőrséget, ti voltatok az ellenállás lelke és a győzelem záloga; - ti tudjátok most legjobban, mit kell tenni, és hová kell állni. Ti tudjátok, hol a helyetek!
Tartsátok meg továbbra is nemzetünket az egység, a józan okosság, - vagy ha úgy látjátok: az áldozatvállalás és a harc, tehát az élet útján, most amikor az árulás és a csüggedés egy ezeréves kultúra és egy ezeréves nép elhanyatlását jelenheti. Mást nem tudunk mondani nektek, - akik a pokol feltámadása ellenére is a szabadságharc államalkotó bölcs vezérei voltatok és csodálatosan küzdöttetek, - más nem tudunk mondani - csak ennyit: ti láttátok és ti tudtátok eddig is mi a teendő. A ti szent és hős szabadságharcotok ez. És épen ezért érezzük, hogy a mai tragikus órákban is tisztán és félreérthetetlenül fogjátok kijelölni a nemzetnek az egyetlen utat és az egyetlen lehetséges megoldást.
Ti tudjátok, hogy ki a hazaáruló és ki a nemzet ellensége most. Mi csak csodálattal figyelhetjük azt, ami a ti vezetésetekkel történt és fog még történni a hazában.
Megüzentétek nekünk, hogy jelszavaztok ez volt eddig, szabadság vagy halál! De mi úgy érezzük, hogy ezentúl már nemcsak a szabadságért, a demokráciáért, az emberi és igazságos nagyszerű jövőért, hanem népünk puszta létéért, életéért és megmaradásáért is harcoltok. Fiatalok, harcoló bajtársak, harcoljatok hát úgy, ahogyan a népszabadság törvényei előírják, és ahogy lehet!
Zene
Harcoló ifjú bajtársak, egyetemi hallgatók, munkás és parasztfiatalok, barátaink! Budapesten és az országban áll a harc; áll történelmünk legnagyobb csatája. Két napos képmutatás és hazudozás után a szovjet csapatok rátörtek népünkre.
Mi itt megrendülten állunk egy szabad rádió mikrofonja előtt. Nem illenék, hogy tanácsokat adjunk, ezekben a súlyos történelmi órákban. Csak azt mondjuk: ti vívtátok ki a szabadságharc világra szóló győzelmét, ti őrködtetek a nemzeti forradalom tisztaságán, ti szerveztétek a nemzeti és munkás tanácsokat, a nemzetőrséget, ti voltatok az ellenállás lelke és a győzelem záloga; - ti tudjátok most legjobban, mit kell tenni, és hová kell állni. Ti tudjátok, hol a helyetek!
Tartsátok meg továbbra is nemzetünket az egység, a józan okosság, - vagy ha úgy látjátok: az áldozatvállalás és a harc, tehát az élet útján, most amikor az árulás és a csüggedés egy ezeréves kultúra és egy ezeréves nép elhanyatlását jelenheti. Mást nem tudunk mondani nektek, - akik a pokol feltámadása ellenére is a szabadságharc államalkotó bölcs vezérei voltatok és csodálatosan küzdöttetek, - más nem tudunk mondani - csak ennyit: ti láttátok és ti tudtátok eddig is mi a teendő. A ti szent és hős szabadságharcotok ez. És épen ezért érezzük, hogy a mai tragikus órákban is tisztán és félreérthetetlenül fogjátok kijelölni a nemzetnek az egyetlen utat és az egyetlen lehetséges megoldást.
Ti tudjátok, hogy ki a hazaáruló és ki a nemzet ellensége most. Mi csak csodálattal figyelhetjük azt, ami a ti vezetésetekkel történt és fog még történni a hazában.
Megüzentétek nekünk, hogy jelszavaztok ez volt eddig, szabadság vagy halál! De mi úgy érezzük, hogy ezentúl már nemcsak a szabadságért, a demokráciáért, az emberi és igazságos nagyszerű jövőért, hanem népünk puszta létéért, életéért és megmaradásáért is harcoltok. Fiatalok, harcoló bajtársak, harcoljatok hát úgy, ahogyan a népszabadság törvényei előírják, és ahogy lehet!
Zene
Információk
Adásba került | 1956-11-04 14:54 |
Hossz | 0:02:43 |
Cím | Felhívás a harcoló ifjúsághoz |
Műsorkategória | Felhívás |
Ismétlések |
1956-11-04 14:54 |
Szerkesztő | Szakmáry Károly |