Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunk következik. A forrongó világ bennünket legközvetlenebbül érdeklő néhány nagy eseményéről és a magyar külképviseletek feladatairól ad összefoglaló képet Sebők Tibor.

Kedves hallgatóink, az események szédületes forgatagában napokig nem tudtunk másra figyelni, mint ami Magyarországon történt. Így volt a világközvélemény is. Itt fekszenek előttünk minden földrész repülőpostával érkezett nagy világlapjai, valamennyinek első oldalát óriási címekkel a magyar események foglalják le, minden más háttérbe szorult. Mégis most meg kell állanunk egy pillanatra, hogy néhány olyan nagy világeseményről is tájékoztassuk önöket, amelyek részben a diadalmas magyar szabadságharc következményei, részben hatással lehetnek a magyar események fejlődésére.
Az elmúlt 48 órának egyik nagy világpolitikai fordulata az izraeli csapatok benyomulása Egyiptom területére, az izraeli-arab háború kitörése és Nagy-Britannia és Franciaország beavatkozása a krízisbe. Abban a pillanatban, amikor a szovjet agresszió a magyar nép ellen megkezdődött, rámutattunk arra, hogy a mai feszült világpolitikai helyzetben a világ bármely pontján kirobbantott helyi háború az egész világ békéjét veszélyezteti. Az első szovjet gránát, amely Budapesten a békés tüntető tömeg soraiban felrobbant, úgy hatott, mint a hidrogénbombának az atomgyújtó: láncreakciót indított el, amely újabb és újabb robbanásokat idézhet elő. Éppen ezért volt a szovjet agresszió merénylet nemcsak Magyarország, hanem az egész világ békéje ellen.

Kedves hallgatóink, a Közép-Keleten az ottani szovjet aknamunka és fegyverszállítások miatt már háromnegyed év óta forró volt a levegő. Ez év májusában az Egyesült Nemzetek főtitkárának csak az utolsó percben sikerült a háború kitörését megakadályozni. Most, amikor a szovjet csapatok a magyar népre támadtak, a Közép-Keleten szemben álló országok és hadseregek elvesztették idegeiket. Az Izraellel szomszédos arab államok: Jordánia, Szíria, Libanon, Egyiptom közös katonai parancsnokságot állított fel Egyiptom vezetése alatt. Izrael jelenlegi kormánya az arab katonai erők összefogását és az állandó szovjet fegyverszállításokat az arab államokba állama súlyos fenyegetésének tekintette és ezért preventív akciót kezdett. Nem a leggyöngébb állam, Jordánia ellen támadtak, mint ahogyan általában várták, mert Nagy-Britannia világosan megmondotta, hogy fennálló szövetségi szerződése értelmében kénytelen lenne Jordánia segítségére sietni. A támadás a legerősebb arab állam, Egyiptom ellen irányult, amelynek diktátorát, Nasszert, világhódító ambíciói miatt a legnagyobb ellenségnek tekintették Izraelben. A nyugati hatalmak 1950-ben nyilatkozatot tettek közzé, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy bárki kezd támadást a Közép-Keleten, a megtámadott fél segítségére mennek. Eisenhower elnök most választási körútját megszakítva visszatért Washingtonba és kijelentette, hogy Amerika szavának áll és az izraeli támadás ügyét a Biztonsági Tanács elé viszi. Nagy-Britannia és Franciaország ugyancsak érvényesnek minősítették az 1950-ben tett nyilatkozatot, de Amerikánál tovább menő lépésre szánták el magukat. Felszólították Egyiptomot és Izraelt, hogy az ellenségeskedéseket azonnal szüntessék be és közölték, hogy az ellenséges hadseregek szétválasztására és a Szuezi-csatorna biztosítására katonailag megszállják a Szuezi-övezetet.

Kedves Hallgatóink, ennek a brit-francia lépésnek nemzetközi jogi megítélése kétségkívül sok vitára fog még okot adni. Amerika nem helyeselte szövetségesei elhatározását és ennek értelmében terjesztett elő határozati javaslatot a Biztonsági Tanácsban. Amerika tehát következetes marad békepolitikájában, abban a súlyos konfliktusban is, amelybe baráti államok és szövetségesek keveredtek bele. Nagyon jellemző ezzel szemben a szovjet delegátus magatartása. Ugyanaz a Szoboljev, aki múlt vasárnap éjszaka a szovjet csapatok magyarországi agresszióját védelmezte, most újra, mint a kis népek védelmezője bukkant fel. A brit delegátus nagyon ingerülten figyelmeztette a szovjet képviselőt, hogy többszöri vétójogával és a szovjet fegyverszállításokkal Moszkva mérgezte meg a Közép-Kelet levegőjét, éppen úgy, mint ahogy magyarországi agressziójával most meg akarta mérgezni Kelet-Európa levegőjét is. Az angol megbízott még egy kiemelkedő nyilatkozatot tett. Kormánya nevében kötelezettséget vállalt, hogy amint sikerül az arab-izraeli konfliktust megszüntetni, a brit csapatokat azonnal kivonják a csatorna területéről. A közép-keleti háborús konfliktus következményeit még nem lehet levonni, két tény máris megállapítható. Az egyik, hogy több megoldatlan probléma, mint az arab-izraeli békeszerződés hiánya és a szovjet diplomácia intrikája az arab államokban, állandó veszélyt jelent. A másik, hogy a Közép-Keleten kirobbant háborúért is a szovjet magyarországi agresszióját terheli a felelősség.

Kedves hallgatóink, a szovjet magyarországi agressziójának egy másik irányú láncreakciója ott mutatkozott, ahol azt Moszkva, úgy látszik, egyáltalában nem várta. A szabad földi és vasfüggöny mögötti kommunista pártokban. Az olasz és francia kommunista pártok tömegei fellázadtak Thorez és Togliatti sztálinista vezetők ellen, akik ezúttal is szolgailag akarták követni a moszkvai utasításokat, és a magyar szabadságharcosok ellen próbáltak hangulatot teremteni. Saját tömegeik, saját alvezéreik lehurrogták őket. A vasfüggöny mögött a keletnémet hadsereg katonái izgatott gyűléseket tartanak, amelyeken felolvassák a magyar hadsereg forradalmi tanácsának bátor állásfoglalását a szabadságharc mellett. Gheorghiu-Dej, aki most járt Titonál, először még mereven szembeszállt Tito tanácsaival, aki még idejében megvalósítandó liberalizálást ajánlott neki. Most már a magyarországi események hatására ez a romániai Rákosi is próbál köpenyeget forgatni. Maga a moszkvai diktatúra, amely először feltétel nélküli megadást követelt a magyaroktól, most már tárgyalni akar nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország és Románia katonai kiürítéséről is. A magyar szabadságharc győzelme hatni kezd egész Kelet-Európára.

Kedves hallgatóink, éppen ez a helyzet teszi égetően sürgőssé a magyar külképviselet és külügyminisztérium átszervezését. Amennyire megállapítható, a magyar külügyminisztériumot még mindig Horváth Imre vezeti, a sztálini iskolának egyik áporodott, szolgalelkű képviselője. Ez a Horváth Imre áskálódott és spicliskedett Szekfű Gyula ellen Moszkvában. Ennek az embernek a kezében maradjon a magyar diplomácia? Az MVD-ügynökök képviseljék Magyarországot a külföldi fővárosokban?
Döntő jelentőségű tárgyalásokra kerül most sor a Szovjetunióval, Jugoszláviával. Képviselni kell a magyar érdekeket a nyugati fővárosokban is, ahol a magyar és lengyel népnek a jelek szerint fel akarják újra ajánlani a Marshall-segítséget, amelyet Sztálin elgáncsolt. Minden ponton magyar szívű, nagy látókörű, magyar érdekekért harcoló diplomatákra van szükség. Egy kormánynak, amely felelősségét érzi, a legkisebb időveszteség nélkül meg kell tennie az intézkedéseket az egész magyar külképviselet és a budapesti külügyminisztérium átszervezésére.

Kedves hallgatóink, nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunkban Sebők Tibor néhány nagy külpolitikai fordulatról és a magyar külszolgálat feladatairól beszélt.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!