Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. október 30. 16:20 ● 13:36
Hunyadi Katalin00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Folytatjuk riportsorozatunkat a magyarországi események visszhangjának híreiről.
Egyre özönlenek hozzánk a táviratok a világ minden részéből, amelynek küldői kérik, hogy juttassuk el üzenetüket a magyar szabadságért harcolóknak.
Az elmúlt egy hét alatt lassanként megváltozott a táviratok tartalma. Eleinte felháborodást és együttérzést tolmácsoló üzenetek jöttek. A most érkező táviratok nagyobbrészt már arról számolnak be: honnan, milyen konkrét segítséget indítanak vagy indítottak útba.
Most kaptuk a táviratot, hogy a portugál vöröskereszt széleskörű segélyakciója a magyar szabadságharcosok támogatására megindult, és máris teljes erővel folyik.
Tegnap délután telefonhívást kaptunk Caracasból. Venezuelában élő honfitársaink gyűjtést indítottak a magyar szabadságharcosok részére. A venezuelai lakosság együttérzésére jellemző, hogy másfélnap alatt máris 30 ezer venezuelai dollár gyűlt össze. Az adomány egy része készpénzben, a többi gyógyszerek formájában máris útnak indult.
Ausztráliából kaptuk a sürgönyt, hogy az ottani ólom-, rézbányákban dolgozó magyar bányászok 800 ausztrál fontot átutaltak a bécsi vöröskereszthez a magyar szabadságharcosok részére. További gyűjtés folyamatban van. A távirat így fejeződik be: "Testvéreink! Isten áldását kérjük felszabadító küzdelmetekre. A Mount Isa-i magyarok."
A segítség útba indítását közlő táviratok mellett természetesen óráról órára érkeznek ma is a jelentések, amelyek új tömeggyűlésekről, tüntetésekről számolnak be.
A Katolikus Magyar Diákszövetség németországi csoportja tegnap délután Münchenben tömeggyűlést hirdetett. Több ezer ember jött el, hogy tiltakozzék az orosz csapatok brutális magyarországi beavatkozása ellen. Eljöttek a német közéleti személyiségek, a belgiumi és hollandiai magyarság, a Magyarországról kitelepített németek, és a különböző kelet-európai emigránsok képviselői is.
A nagygyűlés szónoka Varga László jezsuita atya volt, aki jelenleg a belgiumi leuveni egyetem tanára. Beszédében arra figyelmeztette a münchenieket, hogy a magyar nép hű fiai nemcsak hazájuk, hanem az egész kereszténység szabadságáért és megújhodásáért küzdenek.
A Magyarországról kitelepített népi németek szószólója kijelentette, hogy a magyarországi népi németek egy emberként állnak a szabadságharcosok oldalán, nem gondolnak a múltra, elfelejtették az ellentéteket, a kitelepítést, és csak közös hazánk jelenére és jövőjére gondolnak.
A nagygyűlés végén felolvasták a magyar diákság manifesztumát, amely az orosz csapatok azonnali kitakarodását, szabad választásokat, és e célok elérése érdekében az ENSZ azonnali, komoly formában való beavatkozását követelik.
New York-i irodánk hírt ad arról a nagygyűlésről, amelyet az Amerikában élő magyarok és magyar származású amerikaiak képviselői tartottak. A nagygyűlésen határozatot fogadtak el, amelyben a gyűlésen képviseltek, mint amerikai állampolgárok fordulnak az Egyesült Államok kormányához, és követelik:
- hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya csak olyan magyar kormányt ismerjen el, mely igazi demokratikus alapokon áll,
- és hogy az amerikai elnök, kormány és parlament minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg azt az idegen befolyást, amely Magyarországon egy tényleges, demokratikus kormányzat felállításának útjában áll.
Ugyancsak New York-i szerkesztőségünk ad hírt arról a nyilatkozatról, amelyben a New Jersey állam kormányzója fejezi ki legteljesebb együttérzését a magyar szabadságharcosokkal, és reményét, hogy a hatalmas áldozatok eredményre vezetnek.
Brüsszelből érkezik a hír, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége táviratban követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától a mielőbbi hathatós beavatkozást, a szovjet csapatok Magyarországról való eltávolítására.
Mint már jelentettük, Párizsban szinte a magyar szabadságharc kitörése óta egyhuzamban megerősített rendőrosztagok védik a szovjet és a magyar követséget. Különböző tüntetőcsoportok szinte állandóan ostrom alatt tartják a két épületet.
Tegnap délután a francia szocialista szakszervezeti szövetség és a francia szállítómunkások szervezete hirdetett tömeggyűlést a párizsi szovjet nagykövetség előtt. Az összegyűlt óriási munkástömeg "Halál az oroszokra!" kiáltással rohamozta meg az épületet, amelyet a kirendelt rendőrség alig tudott felháborodásuktól megvédeni.
Most pedig egyik bécsi munkatársunk telefonon leadott híreit közöljük. Munkatársunk a határon járt, sok mindenkivel beszélt, sok értesülést összeszedett. Ezeknek alapján igyekszik képet adni hallgatóinknak arról, milyen hírek járnak az osztrák határon és beljebb, Nyugat-Magyarországon.
Minden Budapestről érkező hír egyhangúan cáfolja a Kossuth Rádiónak azt a híresztelését, amely szerint a lakosság, illetőleg a szabadságharcosok üzleteket és áruházakat fosztogatnak. A Budapestről érkezők valamennyien elmondják, hogy még a belőtt ablakú kirakatokban is érintetlenül állnak a legdrágább holmik, például fényképezőgépek és ruházati cikkek. A Bajcsy-Zsilinszky utcában lévő sportbolt kirakatában és kirakata előtt a járdán például már napok óta cipők, pulóverek és sportszerek hevernek. Nem nyúl hozzájuk senki, de a járdán heverő futballcipők egyikére egy cédulát erősítettek, amelyen piros ceruzával ez a felírás áll: "Így fosztogatnak a magyarok!"
Burgenlandi rádióhallgatók megfigyelése szerint a magyarországi zavaró állomások erősebben működnek, mint valaha. Különösen rosszul hallhatók az alacsonyabb frekvenciájú hullámhosszok, tehát a 31 és 41 méteren sugárzott adások.
Informátorunknak híreket hoztak arról is, hogy a népligeti adóállomást, ami a lakosság véleménye szerint egyike a legerősebb zavaróknak, napok óta kétsoros szovjet páncélos kordon veszi körül.
A határra érkezett budapestiek, akik tegnap délelőtt vagy délben hagyták el a fővárost, azt mesélik, hogy vasárnapról hétfőre virradóra ÁVH-sok járták a fővárost, és katonai behívókat kézbesítettek olyan személyeknek, akikről név szerint tudták, hogy a budapesti harcokban fegyveresen támogatták a szabadságharcosokat. Az említetteknek a XIV. kerületi kiegészítő parancsnokságon kellett jelentkezniök.
A Budapestről tegnap érkezett információk megerősítik azt a már közölt hírünket, hogy a fővárosi harcokban szovjet részről csak páncélos- és tüzéralakulatok vettek részt, szovjet gyalogság nem. Az utcai harcok szabadságharcosok és szovjet tankok tüzében előretörő ÁVH-sok között zajlottak.
A szovjet katonai alakulatok Budapest körüli gyűrűje csaknem lehetetlenné teszi az összeköttetést a fővárosban harcoló és az ország egyéb részeiben harcoló szabadságharcosok között. Csak egyes személyek, akiknek valamiképpen sikerült átkerülniük a szovjet gyűrűn, hozzák a szórványos híreket.
Ilyen kiérkezők mesélik, hogy Budapest és a nyugati határ között a közlekedőket jóformán lépésről lépésre igazoltatják. Csaknem lehetetlen megállapítani, hogy az igazoltatók szabadságharcosokhoz vagy esetleg kormányhű magyar katonai alakulatokhoz tartoznak-e. A nemzetiszínű kokárda viselése nem garancia annak megállapítására, ki hova tartozik, mert mindenki viseli. Még a szovjet páncélosok is magyar nemzeti lobogó alatt vonulnak.
Esztergomból tegnap délután a határra érkezett magyarok boldogan újságolták munkatársunknak, hogy Esztergom tegnap délben végre szabad lett. Igaz, az esztergomi bazilika alatt szovjet páncélosok állomásoznak. A prímási palota bejáratánál ugyancsak katonák állnak, és nem lehet tudni jól, hova tartoznak.
Munkatársunk a sok információból és dunántúli magyarokkal folytatott beszélgetésekből összeállítva megpróbált összefoglaló képet adni az általános hangulatról.
A nyugati vidékek lakossága nem hajlandó letenni kezéből a fegyvert mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem hagyják az országot, és amíg követeléseik nem teljesülnek. Nagy Imréről és kormányáról hallani sem akarnak. A nyugati országrészek lakossága mindenre el van szánva. Sokan attól félnek, hogy a kommunisták megpróbálnak befurakodni a különböző tanácsok soraiba, és elérni, hogy ezek a tanácsok végső fokon Nagy Imréék malmára hajtsák a vizet. Informátorunk sok olyan emberrel beszélt, aki aggódik, nehogy a tanácsok olcsó ígéretekért eladják a szabadságharc ügyét. Mindenki hangsúlyozta: nem elég, hogy az oroszok kivonulnak, hanem még ennél is fontosabb, hogy a mostani kormány is velük menjen.
A dunántúli magyarok azt mondják: ők nemcsak azért fogtak fegyvert, hogy az oroszoktól megszabaduljanak, hanem végső fokon azért, hogy véget vessenek a kommunizmusnak, annak minden lehető változatának és válfajának is.
Egyik bécsi tudósítónk jelentését hallották arról, hogy a hozzá érkező hírek alapján mi a helyzet a Dunántúlon, mit tudnak Pestről, és milyen az általános hangulat.
A nyugati fővárosokban működő magyar követségeken általában óriási a fejetlenség, zavar és határozatlanság. Tegnap közöltük már, hogy Rómában a követség tisztviselői két pártra szakadtak. A nap folyamán a sarló-kalapácsos címer hol lekerült, hol felkerült a kapura, míg végül az esti órákban végképp eltávolították.
Most érkezik a hír, hogy a hágai magyar követségen is furcsa dolgok történhetnek. A kommunista magyar címert átfestették az épületen úgy, hogy most nem látszik, de a kapuban rendőrség áll, és bemenni nem lehet.
Bécsből jelentik, hogy a budapesti kormány bécsi követségének személyzete is átállt a szabadságharcosok oldalára. A követség épületére tegnap este felhúzták a szabadságharcosok nemzetiszínű zászlaját.
Most pedig még egy tüntetésről számolunk be, amelynek híre e percben érkezett hozzánk: A belgiumi leuveni katolikus egyetem diákjai hétfőn este tiltakozó nagygyűlést tartottak a szovjet csapatok magyarországi vérengzése ellen. A nagygyűlésre minden belga diákszövetség elküldte képviselőit.
A belga egyetemisták szolidaritásukról biztosították magyar diáktestvéreiket. Üzenik, hogy vért, kötszert, gyógyszert, cigarettát és pénzt gyűjtenek. Az első küldemények a mai nap folyamán már útnak is indultak a magyar határra, a többit legkésőbb holnap küldik. A belga diákok hétfői nagygyűlése szózatban követeli az ENSZ-től, hogy akadályozza meg a szovjet további vérengzését. A diákok bejelentették, hogy ha az ENSZ erre képtelen, hathatósabb eszközöket fognak találni magyar diáktestvéreik megsegítésére.
Párizsi tudósítónk jelenti, hogy Auer Pál, Magyarország volt párizsi követe nyilatkozatot adott a nemzetközi sajtó párizsi képviselőinek.
Auer Pál kifejtette a sajtó képviselői előtt, hogy minden perc késedelem a Biztonsági Tanács ülésezésében újabb magyarországi vérontás lehetőségét rejti magában. A nyugati közvéleménynek kötelessége kormányait sürgetni.
Szignál
Rendkívüli riportunkban a magyarországi események nyugati visszhangjának legújabb híreiről számoltunk be hallgatóinknak.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Folytatjuk riportsorozatunkat a magyarországi események visszhangjának híreiről.
Egyre özönlenek hozzánk a táviratok a világ minden részéből, amelynek küldői kérik, hogy juttassuk el üzenetüket a magyar szabadságért harcolóknak.
Az elmúlt egy hét alatt lassanként megváltozott a táviratok tartalma. Eleinte felháborodást és együttérzést tolmácsoló üzenetek jöttek. A most érkező táviratok nagyobbrészt már arról számolnak be: honnan, milyen konkrét segítséget indítanak vagy indítottak útba.
Most kaptuk a táviratot, hogy a portugál vöröskereszt széleskörű segélyakciója a magyar szabadságharcosok támogatására megindult, és máris teljes erővel folyik.
Tegnap délután telefonhívást kaptunk Caracasból. Venezuelában élő honfitársaink gyűjtést indítottak a magyar szabadságharcosok részére. A venezuelai lakosság együttérzésére jellemző, hogy másfélnap alatt máris 30 ezer venezuelai dollár gyűlt össze. Az adomány egy része készpénzben, a többi gyógyszerek formájában máris útnak indult.
Ausztráliából kaptuk a sürgönyt, hogy az ottani ólom-, rézbányákban dolgozó magyar bányászok 800 ausztrál fontot átutaltak a bécsi vöröskereszthez a magyar szabadságharcosok részére. További gyűjtés folyamatban van. A távirat így fejeződik be: "Testvéreink! Isten áldását kérjük felszabadító küzdelmetekre. A Mount Isa-i magyarok."
A segítség útba indítását közlő táviratok mellett természetesen óráról órára érkeznek ma is a jelentések, amelyek új tömeggyűlésekről, tüntetésekről számolnak be.
A Katolikus Magyar Diákszövetség németországi csoportja tegnap délután Münchenben tömeggyűlést hirdetett. Több ezer ember jött el, hogy tiltakozzék az orosz csapatok brutális magyarországi beavatkozása ellen. Eljöttek a német közéleti személyiségek, a belgiumi és hollandiai magyarság, a Magyarországról kitelepített németek, és a különböző kelet-európai emigránsok képviselői is.
A nagygyűlés szónoka Varga László jezsuita atya volt, aki jelenleg a belgiumi leuveni egyetem tanára. Beszédében arra figyelmeztette a münchenieket, hogy a magyar nép hű fiai nemcsak hazájuk, hanem az egész kereszténység szabadságáért és megújhodásáért küzdenek.
A Magyarországról kitelepített népi németek szószólója kijelentette, hogy a magyarországi népi németek egy emberként állnak a szabadságharcosok oldalán, nem gondolnak a múltra, elfelejtették az ellentéteket, a kitelepítést, és csak közös hazánk jelenére és jövőjére gondolnak.
A nagygyűlés végén felolvasták a magyar diákság manifesztumát, amely az orosz csapatok azonnali kitakarodását, szabad választásokat, és e célok elérése érdekében az ENSZ azonnali, komoly formában való beavatkozását követelik.
New York-i irodánk hírt ad arról a nagygyűlésről, amelyet az Amerikában élő magyarok és magyar származású amerikaiak képviselői tartottak. A nagygyűlésen határozatot fogadtak el, amelyben a gyűlésen képviseltek, mint amerikai állampolgárok fordulnak az Egyesült Államok kormányához, és követelik:
- hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya csak olyan magyar kormányt ismerjen el, mely igazi demokratikus alapokon áll,
- és hogy az amerikai elnök, kormány és parlament minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg azt az idegen befolyást, amely Magyarországon egy tényleges, demokratikus kormányzat felállításának útjában áll.
Ugyancsak New York-i szerkesztőségünk ad hírt arról a nyilatkozatról, amelyben a New Jersey állam kormányzója fejezi ki legteljesebb együttérzését a magyar szabadságharcosokkal, és reményét, hogy a hatalmas áldozatok eredményre vezetnek.
Brüsszelből érkezik a hír, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége táviratban követeli az ENSZ Biztonsági Tanácsától a mielőbbi hathatós beavatkozást, a szovjet csapatok Magyarországról való eltávolítására.
Mint már jelentettük, Párizsban szinte a magyar szabadságharc kitörése óta egyhuzamban megerősített rendőrosztagok védik a szovjet és a magyar követséget. Különböző tüntetőcsoportok szinte állandóan ostrom alatt tartják a két épületet.
Tegnap délután a francia szocialista szakszervezeti szövetség és a francia szállítómunkások szervezete hirdetett tömeggyűlést a párizsi szovjet nagykövetség előtt. Az összegyűlt óriási munkástömeg "Halál az oroszokra!" kiáltással rohamozta meg az épületet, amelyet a kirendelt rendőrség alig tudott felháborodásuktól megvédeni.
Most pedig egyik bécsi munkatársunk telefonon leadott híreit közöljük. Munkatársunk a határon járt, sok mindenkivel beszélt, sok értesülést összeszedett. Ezeknek alapján igyekszik képet adni hallgatóinknak arról, milyen hírek járnak az osztrák határon és beljebb, Nyugat-Magyarországon.
Minden Budapestről érkező hír egyhangúan cáfolja a Kossuth Rádiónak azt a híresztelését, amely szerint a lakosság, illetőleg a szabadságharcosok üzleteket és áruházakat fosztogatnak. A Budapestről érkezők valamennyien elmondják, hogy még a belőtt ablakú kirakatokban is érintetlenül állnak a legdrágább holmik, például fényképezőgépek és ruházati cikkek. A Bajcsy-Zsilinszky utcában lévő sportbolt kirakatában és kirakata előtt a járdán például már napok óta cipők, pulóverek és sportszerek hevernek. Nem nyúl hozzájuk senki, de a járdán heverő futballcipők egyikére egy cédulát erősítettek, amelyen piros ceruzával ez a felírás áll: "Így fosztogatnak a magyarok!"
Burgenlandi rádióhallgatók megfigyelése szerint a magyarországi zavaró állomások erősebben működnek, mint valaha. Különösen rosszul hallhatók az alacsonyabb frekvenciájú hullámhosszok, tehát a 31 és 41 méteren sugárzott adások.
Informátorunknak híreket hoztak arról is, hogy a népligeti adóállomást, ami a lakosság véleménye szerint egyike a legerősebb zavaróknak, napok óta kétsoros szovjet páncélos kordon veszi körül.
A határra érkezett budapestiek, akik tegnap délelőtt vagy délben hagyták el a fővárost, azt mesélik, hogy vasárnapról hétfőre virradóra ÁVH-sok járták a fővárost, és katonai behívókat kézbesítettek olyan személyeknek, akikről név szerint tudták, hogy a budapesti harcokban fegyveresen támogatták a szabadságharcosokat. Az említetteknek a XIV. kerületi kiegészítő parancsnokságon kellett jelentkezniök.
A Budapestről tegnap érkezett információk megerősítik azt a már közölt hírünket, hogy a fővárosi harcokban szovjet részről csak páncélos- és tüzéralakulatok vettek részt, szovjet gyalogság nem. Az utcai harcok szabadságharcosok és szovjet tankok tüzében előretörő ÁVH-sok között zajlottak.
A szovjet katonai alakulatok Budapest körüli gyűrűje csaknem lehetetlenné teszi az összeköttetést a fővárosban harcoló és az ország egyéb részeiben harcoló szabadságharcosok között. Csak egyes személyek, akiknek valamiképpen sikerült átkerülniük a szovjet gyűrűn, hozzák a szórványos híreket.
Ilyen kiérkezők mesélik, hogy Budapest és a nyugati határ között a közlekedőket jóformán lépésről lépésre igazoltatják. Csaknem lehetetlen megállapítani, hogy az igazoltatók szabadságharcosokhoz vagy esetleg kormányhű magyar katonai alakulatokhoz tartoznak-e. A nemzetiszínű kokárda viselése nem garancia annak megállapítására, ki hova tartozik, mert mindenki viseli. Még a szovjet páncélosok is magyar nemzeti lobogó alatt vonulnak.
Esztergomból tegnap délután a határra érkezett magyarok boldogan újságolták munkatársunknak, hogy Esztergom tegnap délben végre szabad lett. Igaz, az esztergomi bazilika alatt szovjet páncélosok állomásoznak. A prímási palota bejáratánál ugyancsak katonák állnak, és nem lehet tudni jól, hova tartoznak.
Munkatársunk a sok információból és dunántúli magyarokkal folytatott beszélgetésekből összeállítva megpróbált összefoglaló képet adni az általános hangulatról.
A nyugati vidékek lakossága nem hajlandó letenni kezéből a fegyvert mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem hagyják az országot, és amíg követeléseik nem teljesülnek. Nagy Imréről és kormányáról hallani sem akarnak. A nyugati országrészek lakossága mindenre el van szánva. Sokan attól félnek, hogy a kommunisták megpróbálnak befurakodni a különböző tanácsok soraiba, és elérni, hogy ezek a tanácsok végső fokon Nagy Imréék malmára hajtsák a vizet. Informátorunk sok olyan emberrel beszélt, aki aggódik, nehogy a tanácsok olcsó ígéretekért eladják a szabadságharc ügyét. Mindenki hangsúlyozta: nem elég, hogy az oroszok kivonulnak, hanem még ennél is fontosabb, hogy a mostani kormány is velük menjen.
A dunántúli magyarok azt mondják: ők nemcsak azért fogtak fegyvert, hogy az oroszoktól megszabaduljanak, hanem végső fokon azért, hogy véget vessenek a kommunizmusnak, annak minden lehető változatának és válfajának is.
Egyik bécsi tudósítónk jelentését hallották arról, hogy a hozzá érkező hírek alapján mi a helyzet a Dunántúlon, mit tudnak Pestről, és milyen az általános hangulat.
A nyugati fővárosokban működő magyar követségeken általában óriási a fejetlenség, zavar és határozatlanság. Tegnap közöltük már, hogy Rómában a követség tisztviselői két pártra szakadtak. A nap folyamán a sarló-kalapácsos címer hol lekerült, hol felkerült a kapura, míg végül az esti órákban végképp eltávolították.
Most érkezik a hír, hogy a hágai magyar követségen is furcsa dolgok történhetnek. A kommunista magyar címert átfestették az épületen úgy, hogy most nem látszik, de a kapuban rendőrség áll, és bemenni nem lehet.
Bécsből jelentik, hogy a budapesti kormány bécsi követségének személyzete is átállt a szabadságharcosok oldalára. A követség épületére tegnap este felhúzták a szabadságharcosok nemzetiszínű zászlaját.
Most pedig még egy tüntetésről számolunk be, amelynek híre e percben érkezett hozzánk: A belgiumi leuveni katolikus egyetem diákjai hétfőn este tiltakozó nagygyűlést tartottak a szovjet csapatok magyarországi vérengzése ellen. A nagygyűlésre minden belga diákszövetség elküldte képviselőit.
A belga egyetemisták szolidaritásukról biztosították magyar diáktestvéreiket. Üzenik, hogy vért, kötszert, gyógyszert, cigarettát és pénzt gyűjtenek. Az első küldemények a mai nap folyamán már útnak is indultak a magyar határra, a többit legkésőbb holnap küldik. A belga diákok hétfői nagygyűlése szózatban követeli az ENSZ-től, hogy akadályozza meg a szovjet további vérengzését. A diákok bejelentették, hogy ha az ENSZ erre képtelen, hathatósabb eszközöket fognak találni magyar diáktestvéreik megsegítésére.
Párizsi tudósítónk jelenti, hogy Auer Pál, Magyarország volt párizsi követe nyilatkozatot adott a nemzetközi sajtó párizsi képviselőinek.
Auer Pál kifejtette a sajtó képviselői előtt, hogy minden perc késedelem a Biztonsági Tanács ülésezésében újabb magyarországi vérontás lehetőségét rejti magában. A nyugati közvéleménynek kötelessége kormányait sürgetni.
Szignál
Rendkívüli riportunkban a magyarországi események nyugati visszhangjának legújabb híreiről számoltunk be hallgatóinknak.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-30 16:20 |
Hossz | 0:13:36 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-30 16:20 |
Szerkesztő | Hunyadi Katalin |