Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

1956. november 10. 10:16 ● 08:31

00:00 00:00

A műsor leirata

Folytatjuk riportsorozatunkat. Felolvassuk a nyugati fővárosokból érkezett jelentéseket.

Brüsszelből jelentik, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége felszólította tagjait a magyar szabadságharcosok támogatására. A szövetség felszólítja szervezeteit, kényszerítsék kormányaikat, hogy azok az Egyesült Nemzeteknél a szovjet agresszió azonnali felszámolása mellett foglaljanak állást. A főtitkár újabb táviratot küldött Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához, amelyben a nemzetközi munkásmozgalom nevében ismételten tiltakozik a szovjet fegyveres beavatkozás ellen, és az Egyesült Nemzetek beavatkozását kéri a magyar szabadság és függetlenség helyreállítására.

Állást foglalt a magyar szabadságharc ügyében az Európai Szakszervezetek Szövetsége is. 24 millió tagja nevében hallatja szavát a Vörös Hadsereg magyarországi brutalitásai ellen. Közvetlenül a szovjet kormányhoz fordul és felhívja figyelmét a Belgiummal közösen kiadott nem régi nyilatkozatra. Ebben a nyilatkozatban a nemzetek közötti együttélés feltételeként a területi sértetlenséget, a nemzetek függetlenségét, a be nem avatkozást és az alapvető emberi jogok tiszteletét tette. A Kreml mostani urai - mondja az Európai Szakszervezetek üzenete - ugyanúgy cselekszenek, mint Sztálin idejében. Szemrebbenés nélkül követik el a világtörténelem legnagyobb bűntényét. Egyetlen szabadságszerető ember, még a kommunisták se találnak igazolást a szovjet véres beavatkozására. A magyar dolgozók és a magyar nép számíthat a nemzetközi munkásmozgalom szolidaritására, a békéért a szociális igazságosságért, a politikai függetlenségért folytatott harcban. Az Európai Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége Európa valamennyi munkásához, demokratájához és a magyar események miatt elveihez csalódott kommunistákhoz fordul, teremtsük meg a béke egységét a diktátorral szemben.

Koppenhágából jelentik, hogy a dán kommunista párt a magyarországi szovjet beavatkozás hírére kettévált. A vezetőség néhány tagjából álló csoport nem hajlandó a magyar üggyel foglalkozni. A párt tagjai viszont megjelentek a szociáldemokraták tömeggyűlésein, és élesen elítélték a magyarországi kommunista agressziót.

Párizsi jelentés Sartre a világhírű egzisztencialista író nyilatkozatáról számol be. Sartre nem csak elítéli a magyarországi szovjet vérengzést és beavatkozást, de minden kapcsolatot megszüntet a kommunista vezetőkkel. Sartre nem volt tagja a kommunista pártnak, de mint egy tekintélyes irodalmi irány vezetője, elhatározásának döntő jelentősége van. Az ő személye szimbolizálja azokat a baloldali francia entellektüelleket, akik korábban rokonszenveztek, sőt egyesek együttműködtek a kommunistákkal, és akiknek szemét éppen a mostani magyarországi események nyitották fel. A válság olyan mély, hogy a jóhiszemű, de tisztességes francia, úgynevezett baloldali írók tömegesen szakítanak a mozgalommal. Sartre nyilatkozatában kijelenti, hogy alantas hazugság azt állítani, mintha a magyar munkások a szovjet csapatok oldalán harcolnának. Egy egész népre és nem maroknyi forradalmárra lőtt és lő az orosz hadsereg. Éppen a munkást és a parasztot, a régi kormányok egykori áldozatait mészárolják a kommunisták. "Minden fenntartás nélkül elítélem a szovjet támadást - jelentette ki Sartre. - Vegye tudomásul a világ, hogy az orosz nép mai kormánya végzetes bűnt követ el. A vezetők körében a frakciós harcban egy olyan csoport kerítette kezébe a hatalmat, amely előbb megtagadta a sztálinizmust, most pedig kegyetlenkedésben túltesz rajta. Kijelentem, hogy megszakítok minden kapcsolatot szovjet írótársaimmal, akik nem ítélik el a magyarországi mészárlást." Sartre a továbbiakban bírálja a kommunistákkal való együttműködés lehetőségét. Az ilyen együttműködést még akkor is kétségesnek tartja, ha az orosz és a francia kommunista pártban mélyreható személyi változások következnek be. "30 év hazugságai után jutottunk el a budapesti tragédiához - mondja Sartre, aki nyilatkozatát így fejezi be - a szovjet vezetők úgy viselkednek, mint felelőtlen bolondok."

Brüsszeli munkatársunk Spaak belga külügyminiszter Sepilovhoz intézett leveléről számol be. Ez a levél a többi között a következőket mondja:

"Kötelességemnek tartom közölni önnel, hogy a belga közvéleményt mélységes fájdalom tölti el a magyarországi események miatt. A közvélemény felháborodását fokozza az a körülmény, hogy a belga nép ismeri annak a közös nyilatkozatnak a szövegét, amelyet nemrégiben Moszkvában mind a ketten aláírtunk. Ebben a közös nyilatkozatban leszögeztük a be nem avatkozás elvét más országok belügyeibe. Éppen ezért a kormány és a belga nép nagy többségének nevében arra kérem, hogy vessen véget a Szovjetunió beavatkozásának Magyarországon, és ne gördítsen akadályt az elé, hogy a magyar nép szabadon választhassa meg politikai rendszerét. A Szovjetunió beavatkozása megsemmisíti mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket eddig a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tettünk, és lehetetlenné teszi a kelet és nyugat közötti őszinte kapcsolatot."

Párizsban Daniel Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, levelet küldött Pineau külügyminiszterhez, amelyben kéri, hogy utasítsa az Egyesült Nemzetek Szervezete melletti francia delegációt, hogy közvetlen tárgyaljon az orosz delegátussal, hogy a gyógyszert és élelmiszert szállító francia repülőgépek szabadon szállhassanak le magyarországi repülőterekre.

A Párizs környéki Rapil gyárban súlyos verekedésre került a sor munkások és kommunista szakszervezeti vezetők között. A dolgozók Strasbourgban is megvertek néhány kommunistát, aki menteni akarta a szovjet magyarországi véres beavatkozását.

Washingtoni tudósítónk az egyesült amerikai szakszervezetek elnöke George Meany, az Egyesült Államok kormányához intézett táviratáról számol be. A táviratban Meany elnök megállapítja, hogy a gyalázatos szovjet beavatkozás ellenkezik minden emberi és nemzetközi törvénnyel. A Kreml vérbe akarja fojtani a magyar nép függetlenségért és szabadságáért folytatott hősi szabadságharcát. Hitler és Sztálin véres eszközeivel akarják megakadályozni a magyar nemzeti függetlenség helyreállítását, a demokratikus szabadságjogok, a szabad intézmények és köztük a szabad szakszervezeti mozgalom működését. Se a szabad munkások, se a szabadságszerető népek nem hallgathatnak most, amikor a kommunista hordák a magyar nemzetet mészárolják. Minden eszközt meg kell ragadni annak bebizonyítására, hogy a civilizált világ elítéli a szovjet barbarizmust és gátat állít a szovjet imperialista törekvéseknek Magyarországon. A szabad világon véget kell vetni annak a politikának, amely a Sztálin utáni időszakban emberi tisztességes és békés együttműködést hirdetett a szovjettel. Ez az illúzió mindnyájunk számára sorsdöntő lehet. Felhívjuk kormányunk figyelmét arra, hogy ez a barbár támadás nemcsak a magyar demokrácia újjáéledését fenyegeti, de állandó veszélyt jelent a világ békéjére is. Az ilyen magatartás az emberi civilizáció minden vívmányát fenyegeti. Éppen ezért az amerikai szakszervezetek felszólították a kormányt, hogy azonnal szakítsák meg a szovjet kormánnyal a kulturális, tudományos és technikai kapcsolatokat. Minden eszközzel akadályozzák meg a szovjet szuronyokra és erőszakra támaszkodó magyarországi kormány elismerését. Figyelmeztessék a Szovjetunió képviselőjét, hogyha nem vet véget azonnal a fegyveres beavatkozásnak, akkor az Egyesült Nemzetek többi tagjai hasonló eszközökkel szereznek érvényt az Egyesült Nemzetek Alapokmányának.

Rendkívüli riportunkban tudósítóink jelentését hallották a nyugati fővárosokból.

Információk

Adásba került1956-11-10 10:16
Hossz0:08:31
CímRendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
MűsorkategóriaTudósítás
Ismétlések
1956-11-10 10:16
Műsor letöltése MP3