Napi híradó

1956. október 20. 09:11 ● 09:03

00:00 00:00

A műsor leirata

Kedves hallgatóink Napi híradónkat közvetítjük!

Zene

Ebben a rovatunkban beszámolunk az elmúlt 24 óra érdekesebb politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről.

Mai híradónkban ismét szó lesz a poznani perekről, a lengyel belpolitika újabb fejleményeiről, egy nagy arányú sztrájkról, egy haldokló kommunista lapról és más időszerű eseményről.

A poznani perek csütörtöki tárgyalásán a körül forgott a vita, hogy ki kezdte a lövöldözést. Az államügyész állításaival ellentétben a védőügyvédek hangsúlyozták, hogy a tömeg csak akkor adott le lövéseket, miután az AVÓ-sok fegyvereiket használták. Ezt be is bizonyíthatták volna, ha a bejelentett tanúkat meghallgatta volna a bíróság. Megható jelenetre került sor, amikor az egyik védő felmutatta egy 13 éves gyermek kabátját, akit az Államrendőrség puskagolyója ölt meg. „Ez az utolsó emlék, ami az anyának megmaradt a fiától.” - mondotta a védő. Figyelmeztette a bírákat, hogy ítéletük meghozatalakor gondoljanak arra a nemzeti zászlóra, amelyet egy halott gyermek tartott kezében. Ha nem az AVÓ kezdte a lövöldözést, akkor a per során miért nem jelent meg egyetlen tanú sem az AVÓ-sok közül, aki tanúvallomást tett volna az egész nemzet előtt, hogy nem ők adták le az első lövést?

A külföldi újságírók figyelme a perekről lassanként teljesen átsiklik a lengyel belpolitikai élet fejleményeire. A Francois külön tudósítja úgy értesült, hogy a Lengyelországi Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén határozatot terjesztenek be, amely függetlenséget követel az országnak. Ben, a párizsi Monde varsói tudósítója viszont azt írja, hogy a lengyel főváros számos üzemében a munkásság gyűléseket tartott, amelyeken Gomulkának a párt élére való visszatérését vitatták meg. A munkások egyhangúan kifejezték azt a reményüket, hogy Gomulka visszatérése döntő változást hoz Lengyelországban. A Varsói Technológiai Főiskola növendékei is gyűlést tartottak. A főiskola udvarán a diákok hatalmas plakátokat függesztettek fel, amelyben mindenkit felhívnak az úgynevezett Forradalmi mozgalomhoz való csatlakozásra. Egy határozatot is kifüggesztettek, amelynek a sajtóban a cenzúra által törölt részeit nagybetűkkel szedték ki. A francia újságíró szerint a lengyelországi kommunista vezetők nagy többsége Gomulka visszatérését kívánja. A politbüró hétfői ülésén hír szerint Rokosszovszkij szovjet tábornagy is üdvözölte a párt hosszú éveken át börtönben volt főtitkárát. Most már csak a Zenon Nowak köré csoportosult kis számú kommunista vezető állt szemben Gomulkával. A lodzi, boroszlói és katowice-i kommunista párt gyűlésein olyan határozatokat hoztak a demokratizálás folytatására. Gomulka visszatérése a politikai életbe olyan reményeket keltett, amelyek már hosszú idők óta ismeretlenek voltak Lengyelországban.

Zene

De nemcsak a külföldi laptudósítók jelentései érdekesek. Így például Brodczki, a Trybuna Ludu szerkesztője is lassan-lassan felébred kommunista kábultságából. Miután hosszabb nyugat-európai tanulmányútról érkezett vissza, a lengyel diákszervezetek hetilapjában, a Po prostuban cikket írt a nyugat-európai munkásság helyzetéről. Ebben saját tapasztalatai alapján megállapítja, hogy Nyugat-Európában szembetűnő a jólét. A munkások többet keresnek és többet termelnek, mint a kommunista Lengyelországban. A munkásosztály életszínvonala Nyugat-Európában csak növekedett az elmúlt években és a jólét általános a munkásság körében. A kapitalista országok felülmúlják a kommunista rendszereket az ipar modernizálásában és a munka termelékenységének növelésében is. Ezt semmiféle statisztikai manipulációkkal sem lehet megcáfolni. A kommunista Trybuna Ludu szerkesztője végül megállapítja: az a vád, hogy a Marshall-tervet a munkásság rabszolgasorba döntésére hozták, megbocsáthatatlan tévedés. A nyugat-európai országok gazdasági helyzete bizonyítja, hogy a Marshall-terv csak jót hozott a népeknek.

Zene

Mibe kerül évenként a dolgozóknak a külföldi rádióállomások zavarása? Erre a kérdésre válaszolt most Sokolsky, a lengyel rádiófejlesztés ötéves tervét előkészítő bizottság elnöke. Sokolsky szerint a lengyel kormány évenként 83 millió zloty-t költ a zavaróállomások fenntartására. Ezt az összeget inkább hasznos beruházásokra kellene fordítani. A parlament tudományos és kulturális bizottsága is elérkezettnek látja az időt a zavaró állomások megszüntetésére és kérni fogja a kormányt, adja ki a szükséges intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban érdekes volna tudni, hogy a magyar népi demokrata rendszer, a dolgozók nehezen kiizzadt adójából hány milliót szór ki az ablakon zavaróállomások fenntartására.

Zene

Münchenbe érkezett a Kereszteshadjárat a szabadságért mozgalom hatvan képviselője. 50 millió amerikait képviselnek, akik adományaikkal támogatják a Kereszteshadjárat a szabadságért mozgalmat. A csoport tagjai két hetet töltenek Európában, ennek során megtekintik a Szabad Európa Rádió berendezéseit, ellátogatnak Berlinbe és utána néhány napot a francia fővárosban töltenek, ahol meglátogatják Grünter tábornokot az atlanti csapatok főhadiszállásán.

Zene

Nyugat-berlini és nyugat-németországi lapok szenzációs címek alatt, első oldalon részleteket közölnek a kelet-németországi sztrájkokról. Ezek szerint Magdeburg körzetében, öt nagyüzemben sztrájkokkal tiltakozik a munkásság a magas normák és az alacsony életszínvonal ellen. A munkásság megmozdulása hétfőn kezdődött és ennek nyomán rendőrcsapatok vették körül a gyárakat. A kommunista szakszervezetek a sztrájkok híreinek vétele után számos funkcionáriust küldtek Magdeburgba a dolgozók megnyugtatására. Közben az államvédelmi rendőrség is működésbe lépett. Berlinbe érkezett jelentések szerint minden jel arra mutat, hogy a munkás akció nagyobb méreteket ölthet. A munkások az aktivisták tiszteletére rendezett gyűlésekről tüntetőleg távol maradtak és számos kitüntetésre javasolt munkás visszautasítja a kommunista érdemrendet és az azzal járó prémiumot.

Zene

Rosszul megy a Daily Workernek, az Amerikai Kommunista Párt hivatalos szócsövének. Olyan rosszul, hogy felhívást bocsájtott ki olvasóihoz, amelyben válságos pénzügyi helyzetének leküzdésére 50.000 dollár kölcsönt kér a lap szerkesztőségének. A kommunista lap vezetősége siránkozik, hogy a példányszám az elmúlt hét évben évről évre csökkent, és az újság ma már csak 7000 példányban jelenik meg. Ezzel a bejelentéssel kapcsolatban az amerikai lapkiadó vállalatok utalnak arra, hogy az Egyesült Államokban ez idő szerint több, mint 1700 napilap jelenik meg 55 millió példányban. A Daily Worker ott kullog a hosszú sor végén és csak idő kérdése, hogy végelgyengülésben mikor leheli ki pártvonalas lelkét.

Zene

Kedves hallgatóink, Napi híradónkat közvetítettük. Itt Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.

Információk

Adásba került1956-10-20 09:11
Hossz0:09:03
CímNapi híradó
MűsorkategóriaHírszolgálat
Ismétlések
1956-10-20 09:11
Műsor letöltése MP3