Rendkívüli ENSZ program

New York-i munkatársunk most érkezett tudósítását hallják.

Az ENSZ-delegátusok fáradtak, kimerültek a napok óta szinte szünet nélkül folyó ülések, konferenciázások miatt. A magyar tragédia híre, a szovjet tankoknak a magyar függetlenség ellen indított támadása azonban mélyen megrázta őket. Úgy érezték - és itt természetesen a demokratikus országok kiküldötteire gondolok, nem pedig a moszkovita csatlósokra, hogy nemcsak Magyarország sorsa, hanem saját hazájuk léte és a világszervezet jövője is kockán forog. Amennyire tehát az ENSZ nehézkes, bonyolult masinériája megengedi, igyekeztek gyorsan cselekedni. A Biztonsági Tanács vasárnap hajnalban döntötte el a rendkívüli közgyűlés összehívását, és ugyanaznap délután fél 5-kor már össze is ült. Ez annyit jelentett, hogy a Biztonsági Tanács sikertelen erőfeszítései után végre a közgyűlés elé került a magyar kérdés. Végre - mondom -, mert a közgyűlés előtt nincs vétó, és így a Szovjetunió nem tudja már születésük pillanatában megölni a határozatokat.
Amerikai határozati javaslat feküdt a közgyűlés előtt, amelyet Henry Cabot Lodge terjesztett be. A határozati javaslat felszólítja a szovjet kormányt, hogy szüntessen be mindenfajta fegyveres támadást a magyar nép ellen, és ne avatkozzék Magyarország belügyeibe. Ezután megismétli a magyar népnek azt a jogát, hogy nemzeti törekvéseinek megfelelő kormány alakuljon. Majd pedig felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy küldjön ki megbízottakat a magyarországi helyzet megvizsgálására, és a legrövidebb időn belül jelentse a közgyűlésnek, milyen eszközökkel lehet véget vetni a szovjet csapatok magyarországi intervenciójának.
A közgyűlés elnökénél több mint 30 szónok iratkozott fel. Néhány moszkvai csatlóstól eltekintve mind a magyar szabadság barátai voltak. De ott volt Szoboljev is, a Szovjetunió képviselője. Először tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen, azonban leszavazták. Azután pedig azt igyekezett bebizonyítani, hogy minden aggodalom felesleges, mert az ellenforradalmárok és fasiszták befolyása alá került Nagy Imre-kormány szétmállott, az ENSZ-hez intézett felhívásai érvénytelenek és az új kormány kezében a hatalom, amellyel rövidesen rendet, békét, szabadságot fog teremteni Magyarországon.
Miközben ezt a hazug, cinikus érvelést hallgattam, eszembe jutott, hogy pontosan egy héttel azelőtt volt a Biztonsági Tanács ülése, amely először foglalkozott a magyarországi helyzettel. Ugyanez a Szoboljev akkor még - mint beszámolómban meg is jegyeztem - meleg szeretettel ölelgette Nagy Imrét. A felkelésről azt mondotta, hogy sikertelen fasiszta puccs volt a legális kormány ellen. Mi történhetett közben, hogy Nagy Imre hirtelen árulóvá minősült a Szovjetunió szemében, hogy az intervencionalista szovjet haderő a magyar Parlament épületében letartóztatta és - Henry Cabot Lodge szavaival élve - egy csatlós klikket ültetett a helyére. Csak egyetlen válasz lehetséges. Nagy Imre lemérve a közvéleményt, valóban független, neutrális Magyarországot akart teremteni, sőt az ENSZ-hez intézett bejelentéseivel az egész világ tudomására hozta ezt az elhatározását.
Moszkvában, amikor függetlenségről beszéltek, nem ilyen komolyan gondolták. Nagy Imrének tehát menni kellett, Szoboljev pedig sürgősen közölte az ENSZ-szel, hogy a neutralitásra vonatkozó magyar bejelentések érvénytelenek. A felszólalásra feliratkozott delegátusok persze nem voltak hajlandóak olyan könnyen napirendre térni a kérdés felett, mint Szoboljev. Ausztrália ugyanúgy szerepelt a listán, mint Dél-Afrika, Franciaország, Norvégia, Peru, Olaszország, vagy Kanada. A magyar tragédiát őszintén átérezve megrendült hangon kezdték felszólalásaikat. Nem felejtem el az olasz delegátus szavait: "Amikor elindultam az ülésre - mondotta -, fekete lobogókat vivő, magyar szabadsághősöket gyászoló csoporttal találkoztam az utcában. Úgy éreztem uraim, hogy mindannyiunknak gyászszalagot kellene hordani. Mert a magyar hősök nemcsak Magyarországért haltak meg, hanem a mi ügyünkért is."
A felszólalók beszédeik további részében élesen visszautasították a szovjet delegátus érveit és egész cinikus magatartását. Mint az Egyesült Államok képviselője, Cabot Lodge hangoztatta, hogy ami a magyar ügy körül történt, az a szovjet kétszínűségnek, hazudozásnak egyik legriasztóbb és legvisszataszítóbb példája. Csapataik visszavonásáról, a vasfüggöny mögötti országokkal való viszony újjárendezéséről, nagyobb függetlenségről beszéltek. A beszédek és a bennük rejlő optimista ígéretek leple alatt új egységeket vittek be Magyarországra, aztán pedig fegyveres túlerejükkel hátba támadták a magyar függetlenséget. A magyarországi események azt igazolják - fűzte hozzá sok felszólaló -, hogy nincs új szovjet vonal, és a Hruscsovi mosolyok mögött is a sztálinizmus brutalitása húzódik meg. A Szovjetunió fegyveres intervenciója Magyarországon jogilag védhetetlen, és ellenkezik a magyar békeszerződés, de még a varsói paktum szellemével is, egyben pedig súlyos sérelem az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és általában az emberi jogok ellen. A legkevesebb, amit az ENSZ-nek meg kell tennie, hogy elfogadja az Egyesült Államok javaslatát, és minden lehetőséget megragad annak megvalósítása érdekében. Több delegátus, így a kanadai, az új-zélandi is felvetették a gondolatot, vajon végül is nem ENSZ hadsereget kellene-e küldeni a magyarországi rend fenntartására. Az egyiptomi ügyben hozott most ilyesféle határozatot a nagy közgyűlés. A magyar ügyben összehívott rendkívüli közgyűlés ideje korlátozott volt. Este ugyanis az egyiptomi vitát kellett folytatniuk a delegátusoknak. Gyanús volt, hogy a szovjet csatlósok a magyar lista végére iratkoztak fel. Minden valószínűség szerint az volt a céljuk, hogy elhúzzák az időt, és a vasárnap folyamán ne kerüljön szavazásra sor. Este 8 felé, a vita kellős közepén szót kért a Fülöp-szigetek delegátusa. Magyarországon olyan súlyos a helyzet - mondotta -, hogy nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Azért javasolja, hogy a közgyűlés fejezze be a vitát, és az elnök bocsássa szavazás alá az amerikai javaslatot. Két perc múlva már folyt is a szavazás. Az eredményről közben már bizonyára értesültek kedves Hallgatóink. 50 ország az amerikai határozati javaslatot támogatta, 8, a szovjet blokk ellene szavazott és 15-en tartózkodtak a szavazástól. Az utóbbiak főleg arab és ázsiai országok voltak és közöttük volt sajnos India is. Magyarországot senki sem képviselte az ülésen. A délután folyamán ugyanis a magyar delegáció arról értesítette Dag Hammarskjöld főtitkárt, hogy Magyarországon új kormány alakult, amely eddig még senkit sem hatalmazott fel a vitában való részvételre. A lényeg most ez. AZ ENSZ rendkívüli közgyűlése elfogadja az amerikai javaslatot, hogy a főtitkár azonnal küldje ki megbízottait a magyarországi helyzet megvizsgálására és tegyen jelentést róla a közgyűlésnek. Nagy lépés volt ez előre a Biztonsági Tanács tehetetlenségéhez viszonyítva. Nem tudom azonban elhallgatni aggályomat, hogy a közgyűlés döntésének keresztülvitele körül is nagy nehézségek lesznek. Nem hiszem a történtek után, hogy a Szovjetunió egykönnyen be fogja engedni Hammarskjöld főtitkár megbízottait Magyarországra. A nyugati közvélemény további mozgósítására, további diplomáciai presszióra van szükség.

New York-i munkatársunk tudósítását hallották.