Nyugati lapszemle

Nyugati lapszemlénket közvetítjük.

Szignál

Kedves hallgatóink! Most frankfurti tudósítónk számol be önöknek arról, mit ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung a világ eseményeiről. Lapozzuk végig együtt kedves hallgatóink a híres német újság hasábjait.

A frankfurti újság egész első oldalát a lap varsói tudósítójának jelentése tölti be. A lap vastag betűkkel szedett 3 hasábos címe: Lengyelország a Moszkvától való függetlenségre törekszik. A tudósítás a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának tegnap elkezdett üléséről szól, és azt jelenti, hogy az ülés kezdete előtt a Bizottság újból beválasztotta tagjai sorába az 1948-ban eltávolított és börtönbe hurcolt Gomulkát, és az annak idején vele együtt börtönbe vetett munkatársait, Spychalski tábornokot, Loga-Sowinskit és Zenon Kliszkot.
Egy másik tudósítás a német-szovjet zónából ered, és arról számol be, hogy a Bonnba érkezett hírek szerint a szovjet zóna egyik legnagyobb ipari városában, Magdeburgban a munkások sztrájkba léptek és a Karl Marx Üzemben a munkások fellázadtak, és a szovjet hatóságok rendőri kordonnal vették körül a gyárakat. E hírek tegnap este már megjelentek a nyugatnémet sajtóban, de a szovjet zóna újságjai mélyen hallgatnak erről az eseményről. Ez a csend elviselhetetlen – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai vezércikke, majd hozzáteszi, a Német Szövetséges Köztársaság népét mélyen megrendítette a magdeburgi események híre. Csak találgatásokra vagyunk kényszerítve, mert a szovjet zónából csak a cáfolatok híre szivárgott eddig át hozzánk. Ez a némaság mindenkit megrendít, hiszen barátaink és rokonaink élnek Magdeburgban, amely csak 420 kilométer távolságra fekszik Frankfurttól. Ez nem távolság, de a távíródrótok, telefonok némák, és így nem tudjuk megállapítani, hogy mi is történt Magdeburgban. A szovjet zóna hatalma alatt élő német polgárokat könyörtelenül elzárják az anyaországtól. Miért? – veti fel a kérdést a frankfurti újság vezércikkírója. A zóna politikusai és újságjai állandóan hangoztatják, hogy rendszerük milyen erős és megrendíthetetlen. Úgy látszik, a szovjet zóna urai ebben nem lehetnek olyan biztosak, ha az ott élő németeket ennyire elzárják Nyugat-Németországtól.

A lap következő oldalán a német kormány átalakításához és különösen az újonnan kinevezett hadügyminiszter, Strauss új programjához olvasunk hozzászólásokat. A frankfurti újság egyik szerkesztője a következőket írja: meglepően hangzott Adenauer kancellár legutóbbi nyilatkozata, amely szerint a bonni kormány eddig túl messze ment a hadsereg felállítására tett ígéreteiben. A kancellárnak igaza lehet – írja a lap –, mert egy olyan hadsereg felállításához, amelyet szövetségeseink kérnek tőlünk, sokkal több időre volna szükségünk. Ezt idejében és nyíltan bevallani sokkal jobb – írja –, mint hibákat elkövetni. Senki sem kérheti tőlünk – mondotta Adenauer –, hogy erőnkön felül kötelezzük magunkat bármilyen megállapodásra. Egy ilyen erőnkön felüli ígéret be nem tartása nemcsak nekünk ártana, de azoknak is, akiknek megígértük ezeknek az ígéreteknek a teljesítését. Ezt mondta Adenauer, és a frankfurti újság ehhez még hozzáteszi, a katonai keretek felépítését legfőképpen az akadályozza meg, hogy a behívandó katonákat nem tudjuk megfelelőképpen elhelyezni, nincs elég kaszárnyánk. A mai kornak megfelelő laktanyák hiányáért nem utolsósorban nyugati szövetségeseink felelősek. A németek a megszállás ideje alatt csodálkozva vették tudomásul, hogy az amerikaiak és angolok milyen nagyigényű és minden komforttal rendelkező kaszárnyákat építettek katonáik részére. Ami az új hadügyminisztert, Strausst illeti, vele egy erőteljes és képzeletdús politikus kerül a felállítandó új hadsereg megszervezésének élére. A vezérkar új arca és különösen a tábornokok kicserélése jellemzi majd az új hadügyminiszter első tevékenységét. Természetesen őt is kötni fogják a gazdasági és társadalmi politika követelményei. Egy hadsereg felállítása nagyon sok pénzbe kerül, de ezt a rengeteg pénzt csak úgy érdemes ebbe az üzletbe belefektetni, ha elvárhatjuk a belőle kihozható legnagyobb hasznot – mondotta Strauss miniszter, aki legközelebb már elkezdi tárgyalásait a szövetséges hatalmakkal, és így reméljük a még nyílt kérdések rövides tisztázását.

A frankfurti újság belgrádi tudósítója hosszabb tudósításban számol be arról a sajtókonferenciáról, amelyen a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Eisenhower elnök kikötései a Jugoszlávia részére nyújtandó esetleges kölcsön ügyében nem egyeztethetők össze a jugoszláv kormánynak azzal az elvével, hogy csak egyenjogú összmunka képzelhető el egy amerikai gazdasági együttműködéssel. Belgrád javaslatot nyújtott be Washingtonnak, hogy találjon egy újabb formulát az esetleges gazdasági együttműködéshez, és ebben a javaslatban azt ajánlottuk – mondotta a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője –, hogy Washington tegye lehetővé Jugoszláviának, hogy hosszú lejáratú hitelre amerikai mezőgazdasági gépeket és terményeket vásárolhasson. Eisenhowernek arra a kijelentésére, hogy Amerika szívesen támogatná Jugoszláviát, hogy függetlenségét megőrizhesse, a belgrádi kormány szóvivője azt felelte, hogy kormánya véleménye szerint Jugoszlávia függetlenségét a Szovjetunió semmi tekintetben sem veszélyezteti. Eisenhower nyilatkozata szerint a Jugoszláviának nyújtandó gazdasági segélyt még nem szavazták meg, és ha meg is szavazzák, azt a körülményekhez képest mindig revízió alá lehet venni. Az Egyesült Államok elnökének e kijelentése a bizonytalanság rossz érzését idézte elő Jugoszláviában – mondotta a belgrádi kormány szóvivője, majd szó szerint a következőket tette hozzá, "minden kormánynak kötelessége, hogy népe ellátásáról gondoskodjék. A kormánynak tudnia kell, mikor és mire számíthat. Ez alapvetően fontos, hogy gazdasági terveit megcsinálhassa". Eisenhower nyilatkozata lehetetlenné teszi, hogy a jugoszláv kormány terveket állítson fel és azokat végrehajthassa. A frankfurti újság belgrádi munkatársa e tudósítása végén megjegyzi, hogy a jugoszláv főváros politikai körei szerint nem tartják kizártnak, hogy a kormány a külföldi segély elfogadását elutasítja. A gazdasági élet vezető emberei viszont aggódva gondolnak arra az esetre, ha Tito az amerikai gazdasági segélyt nem fogadja el, miután Jugoszláviának az idei télen igen nagy szüksége volna az amerikai gabonára, hogy ezzel az ország gyenge termését pótolja. Az újság tudósítója a magyar pártvezérek látogatásáról is ír. A belgrádi kormányhoz közel álló körök szerint számítani lehet arra, hogy Tito legközelebb ellátogat Budapestre.

A frankfurti újsághoz Londonból érkezett hírek szerint a lengyel kommunista vezetők azt követelik, Moszkva hívja vissza azokat a szovjet tiszteket, akik a lengyel hadsereghez vannak szolgálattételre beosztva. A londoni hír szerint Gomulka is olyan értelemben nyilatkozott, most már a legfőbb ideje – mondotta –, hogy a szovjet csapatok végleg elhagyják Lengyelországot. Anglia egyik legkomolyabb újságja, a Daily Telegraph is közölte ezt a hírt. Az angol újság szerint a szovjet hadseregnek körülbelül két divíziója állomásozik Lengyelországban, és e két divíziónak állítólagos feladata a Szovjetunió és a németországi szovjet zóna között az összeköttetést fenntartani. Az angol lap szerint a poznani felkelés óta a Szovjetunió megerősítette lengyelországi katonai egységeit. Ami a német-szovjet zónával való összeköttetést illeti, Gomulka egyik legutóbbi beszédében megjegyezte, hogy az ilyen összeköttetéshez a XX. században nem szükséges két divíziót fenntartani, ezt a tengeren vagy levegőn keresztül is meg lehet oldani.

A német újságok nagyon büszkék arra, hogy német nő nyerte meg a szépség világbajnokságát. A frankfurti újság is hosszú cikkben számol be a Miss Univerzum londoni választásáról, és már e Londonból keltezett riport címe is elárulja a németek örömét, a cím így hangzik: Miss Deutschland über alles, magyarul Miss Németország mindenekfelett. Megtudjuk a frankfurti újságból, hogy a világ szépségkirálynőjét Petra Schirmannak hívják, és 23 éves, édesapja cégvezető. A szerencsés hölgy mielőtt manöken lett, a kölni egyetemen filozófiát, filológiát és földrajzot hallgatott. Csak később kapcsolt át a manökenpályára, amikor is egy német harisnyagyár alkalmazta fotómodellnek. Az újságíró kérdéseire bátran és minden zavar nélkül válaszolt, így megtudtuk – írja a frankfurti újság –, hogy kedvenc filozófusa Platón, imádja a jazz zenét, a szeme zöld és haja, amely valaha szőke volt, most gesztenyebarna. Megkérdezték tőle, milyen férfi az ideálja, erre azt válaszolta, legyen okos és lovagias, szépséget nem kíván tőle, elég ha ő szép. Amidőn Miss Univerzummá választották, 500 angol fontot kapott készpénzben és egy szép sportkocsit, amivel azonnal lefotografáltatta magát. A többi ország szépségkirálynő-jelöltjei nem vettek részt az ünnepségen, bosszúsan és irigyen vették tudomásul a választás eredményét, és amint a frankfurti újság londoni tudósítója írja, Miss Ausztria elájult, amikor megtudta, hogy nem ő a világ legszebb leánya.

A lap sportrovata a következő olimpiai előkészületekről ír. A válogatóversenyek és a régi rekordokat eltemető eredmények mellett az atlétavilág egyik legnagyobb eseménye, hogy a spanyolországi baszk származású gerelyvető atléta, Erausquin egy új gerelyvetésstílust talált ki, ami az egész világ atlétatársadalmát felkavarta. Az 50 éves Erausquin felfedezésének már neve is van, így hívják, spanyol gerelyvető stílus. Különösen a világhírű finn atlétákat lepte meg a hír, és mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung helsinki tudósítója jelenti, az ottani olimpia stadionban a gerelydobás 1932. évi világbajnoka, Matti Järvinen mutatta be ezt az új stílust a finneknek. Az öreg atléta anélkül hogy nekivetkőzött volna, egyszerű utcai ruhában ezzel az új stílussal 62 méterre vetette a gerelyt. Az új stílus abból áll – írja a helsinki tudósító –, hogy a gerelyt a levegőben megforgatva, mint a diszkosztányért röpíti ki az atléta. Järvinen a bemutató után sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette, hogy a gerelynek e diszkoszszerű elröpítésével az eddigi világrekordokat méterekkel fogják túlhaladni.

Zene

Kedves hallgatóink! Nyugati lapszemlénket közvetítettük. Felolvastuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung érdekesebb tudósításait.

Zene

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.