Stockholmi tudósítónk beszámolója

Stockholmi tudósítónk beszámolóját hallják a magyar események svédországi reakciójáról.

Svédország nem tud, és nem is akar napirendre térni a magyarországi események felett. A gyűjtési akció az egész országban egyre fokozódó erővel folyik tovább, a svédek nem törődnek azzal, hogy a szovjet barbárság még ennek a semleges országnak segítségét sem engedi egyelőre eljutni a vérző és éhező magyarokhoz. Mindenki meg van győződve arról, hogy a világközvélemény nyomásának végül is még a szovjet urai is kénytelenek lesznek engedni. Ebben a meggyőződésben egymás után érkeznek a felajánlások a magyarországi segélyalap javára. Csak egy példát említek meg. Az egyik vidéki papírgyár munkásai, szám szerint kétszázhúszan, azt kérték a gyárigazgatóságtól, hogy szombaton délután két különórát dolgozhassanak a gyárban. A különórák díját a gyárigazgatóság utalja át a Vöröskereszt magyar akciója javára. Az egyik Stockholm környéki népiskolában a gyerekek egyheti zsebpénzükről mondtak le, hogy ebből a pénzből a menekült gyerekeknek vegyenek csokoládét. Ilyen, és hasonló megható akciók százai futnak most Svédországban. A jótékonyság azonban csak egyik jellemzője a svédek magatartásának. A másik jellemző az általános felháborodás az oroszokkal szemben. Annak ellenére, hogy ez az északi nép nagyon fegyelmezett és tartózkodó természetű, a tegnapi napon Helsingborg városában már másodszor rohamozták meg a tüntetők az ottani kommunista újság szerkesztőségét. Hiába volt a rendőri kordon, a svéd fiatal munkások behatoltak a szerkesztőségbe, és azok nyomán, kő kövön nem maradt ott. Az általános felháborodást mutatja az is, hogy a svéd kommunista pártból tömegesen lépnek ki a tagok. Szombaton délelőtt Stockholmban kétszáz munkás, akik több évtizede tartoztak a kommunista párt tagjai sorába, tüntető menetben vonult fel a kommunista párt központjába. A bejárat előtt valamennyien széttépték pártkönyvecskéjüket, és egy háromtagú delegáció bejelentette a párttitkárnak, hogy mind a kétszázan kilépnek a kommunista pártból. Göteborgban, Svédország második legnagyobb városában, egy kommunista városi tanácsos az oroszok gaztettei ellen való tiltakozása jeléül kilépett a pártból és lemondott hivataláról. A legjelentősebb akciót azonban a mai napon a svéd jogászok egyesülete indította meg. Ebben az egyesületben Svédország valamennyi bírája, ügyvédje, ügyésze és jogi kari professzora helyet foglal. A jogász egyesület vezetősége három egyetemi professzor, a legfelsőbb bíróság egy tagja, Svédország legtekintélyesebb kriminalistája és egy állami főügyész tegnap este gyűlést tartott. A jogász egyesület vezetősége azokat a nemzetközi jogszabályokat tanulmányozta át, amelyet a genocidról, vagyis a nemzetgyilkolásról szólnak. Ezt a nemzetközi jogszabályt 1948. december 9-én fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése. A jogszabály kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden egyes tagja megvetéssel kell, hogy elforduljon az egész népek kiirtására irányuló akcióktól, s mindazok az egyének, vagy szervek, amelyek a legnagyobb bűn elkövetésében részesek, a nemzetközi bíróság ítélőszéke elé tartoznak. Ezt a konvenciót a világ csaknem valamennyi nemzete aláírta, többek között a Szovjetunió is. A svéd jogász szövetség vezetősége tüzetes jogi indoklással megállapította, hogy mindaz, amit Magyarországon a Szovjetunió elkövet, a legtökéletesebben kimeríti a népgyilkolás kritériumát. A tüzetes jogászi vizsgálat alapján határozatot hozott a jogász szövetség, amelyet még tegnap este átadtak a svéd külügyminiszternek. A határozat szerint a svéd jogász szövetség arra szólítja fel a svéd kormányt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén emeljen vádat a Szovjetunió ellen népgyilkosság miatt. A svéd jogász szövetség átirattal fordult a világ valamennyi jogász szövetségéhez, hogy csatlakozzék akciójukhoz, szólítsák fel a maguk országának kormányát hasonló lépések megtételére. A jogász szövetség határozata ma valamennyi svéd újságot arra indította, hogy vezércikkben foglalkozzanak a magyarországi eseményekkel. A stockholmi napilapok ugyancsak kivétel nélkül megemlékeznek a stockholmi magyar követ, Hajdú József magatartásáról is. Hajdú József október 31-én sajtókonferenciára hívta meg a svéd újságok képviselőit, és előttük egy deklarációt olvasott fel. A deklaráció szó szerint a következőket mondta:
Elkeseredetten tiltakozunk az ellen, hogy a szovjet-oroszok Magyarország belső ügyeibe avatkozzanak bele. Külföldi csapatok felhasználása arra, hogy egy minden bizalmat elvesztett kormányt hatalmon tartsanak, ellenkezik nemcsak az egész ország és nép akaratával, hanem a nemzetközi joggal is. Durva, ellenséges magatartás, amelyet soha egyetlen magyar sem hagyhat jóvá - mondta tíz nappal ezelőtt Hajdú követ.
Most Hajdú József ismét egy nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben kijelenti, hogy teljesen egyetért a Kádár-féle kormánnyal, és helyesli, hogy a Kádár-kormány az orosz csapatok segítségét kérte a fasiszta bandák és fosztogató reakciósok ellen. Valamennyi svéd újság megírta, hogy Hajdú József ezzel a magatartásával nemcsak egyéni jellemtelenségéről, hanem a Quisling kommunisták egész lelkiségéről festett elriasztó képet. A mai napon máris egész sor ifjúsági szervezet pártkülönbség nélkül követelte, hogy a svéd kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat a Kádár-rendszerrel, és utasítsa ki az országból Hajdú követet, a magyar Quisling kormány képviselőjét. A svéd ellenzéki újságok kivétel nélkül egyben azt is követelték, hogy a svéd kormány a norvég és a dán kormányokkal együttesen követeljen az Egyesült Nemzetek Szervezetében erélyesebb magatartást a szovjet támadókkal szemben.
Az általános felháborodás mellett azonban a svédek egyben vendéglátásra is készülnek. Kedden este érkezik meg az első menekült transzport Ausztriából Svédországba. Hetvenhat gyermek édesanyjával együtt lesz a svéd nép szívesen látott és tárt karokkal fogadott vendége Ystadban. A városban máris foglalt minden hotelszoba, az állomás raktárát máris ellepi az ország minden részéből érkező szeretetcsomag. Svédország minden egyes lakója a maga vendégének tekinti a menekült magyarokat. Ugyanakkor Ausztriában máris dolgozik a Svéd Vöröskereszt és a munkaügyi hivatal küldöttsége, hogy a lehető leggyorsabban újabb menekülteket indíthassanak útba, Svédországba. Svédországban ez ideig mintegy háromezer magyar talált magának nemcsak tartózkodást, de szinte új hazát. Legtöbbjük a náci koncentrációs táborból került ebbe az északi országba, vagy a kommunisták elől menekülve nyert menedékjogot a svédektől. Az elmúlt évek során ez a háromezer magyar szorgos munkájával, tisztességével és magatartásával általános megbecsülést szerzett a magyar névnek az egész országban. Egyik szakszervezeti napilap a következőket írta:
"Mi befogadtunk magunk közé háromezer magyart, egy távoli kis ország fiait. Megszerettük őket, és megtanultuk becsülni rajtuk keresztül az egész magyar népet. Ezek a most érkező szerencsétlen magyarok, a köztünk élő magyar barátaink rokonai, testvérei, természetes, hogy tárt karokkal látott vendégek, nem idegenek, hanem nekünk is rokonaink, a mi szabadságunkért is vérzett szabadsághősök."
Svédország lakossága csak hétmillió. Földrajzilag is távol fekszik Magyarországtól. Ezek az északi emberek azonban megmutatják és megmutatták az egész világnak, de elsősorban a Szovjetunió urainak, hogy nem hajlandók elismerni semmilyen erőszakot, segítőkészségük és szívük melege a szabadságért küzdők oldalán áll, mindent megtesznek értünk, ami csak hatalmukban áll. Bárcsak a világ minden nemzete követné a svéd nép példáját.

Stockholmi tudósítónk beszámolóját hallották a magyar események svédországi reakciójáról.