Rendkívüli kelet-európai szemle

1956. november 03. 18:20 ● 08:58

Mezőfy László
00:00 00:00

A műsor leirata

Szignál

Kedves hallgatóink! Most rendkívüli kelet-európai szemlénk következik. Lovas László összeállításában azokat a legújabb jelentéseket foglaljuk össze, amelyek a magyarországi szabadságharc visszhangjaként foghatók fel a szomszédos népi demokráciákban.

Szignál

A magyar szabadságharc ügye túlzás nélkül a világ érdeklődésének középpontjában áll. Hatása, következményei azonban nemcsak a szabad világban, hanem a vasfüggöny mögött is megmutatkoznak. Beszédes bizonyítékai ennek azok a legújabb jelentések, amelyek szomszédos népi demokráciákban és Kelet-Németországban lezajló rokonszenvtüntetésekről és a magyar szabadságharcot megelőző hangulat megnyilvánulásairól számolnak be. Természetesen korai volna mindezekhez a hírekhez ma még messzebb menő következtetéseket fűzni, azonban kétségtelen, hogy nem csak nálunk jelentkezik elégedetlenség a szovjet elnyomással szemben.

Vegyük először a Kelet-Németországból befutó híreket. Németország szovjet övezetében a moszkovita kormány mindent elkövet a diákság és a munkásság körében mutatkozó nyugtalanság elfojtására.
Sorozatos hatósági intézkedések próbálják megakadályozni a tervezett diákfelvonulásokat, sőt, az egyetemi hallgatóság vitagyűléseit is. A kelet-berlini hatóságok rövid úton betiltották annak a nyilvános összejövetelnek a tervét, amelyet az egyetemi hallgatók szocialista ifjúsági szervezete "Szabad ifjúságot Keleten és Nyugaton" címmel akart Kelet-Berlinben megrendezni. A kommunista egységpárt funkcionáriusai kijelentették, hogy meg kell akadályozni mindenféle diákmegmozdulást, mert a jelenlegi izgatott légkörben egyetlen szikra elegendő a robbanás kiváltására.
Kárpótlásul még kisebb engedményekre is hajlandók az illetékesek.
A kommunista egységpárt és a kelet-németországi DISZ képviselői összejöveteleket rendeznek a diákság köréből kiválasztott néhány megbízható fiatallal és megígérik nekik, hogy a jövőben messzemenően teljesítik majd az egyetemi tanrend reformjával kapcsolatos követeléseiket. Ezzel szemben továbbra is mereven elzárkóznak minden politikai természetű kívánság teljesítésétől. Így hallani sem akarnak az ifjúsági megbízottak szabad választásának lehetőségéről, a marxizmus-leninizmus, az orosz nyelv tanításának korlátozásáról.
Tegyük hozzá, hogy a keletnémet ifjúság megmozdulása nem új keletű. Már a múlt nyáron próbáltak a diákok érvényt szerezni annak a követelésüknek, hogy töröljék el a kötelező marxista-leninista tanulmányokat. A követelések hangja azonban azóta megváltozott. Az ifjúság egyre kevésbé akar tudni az állami ifjúsági szervezetről, amely mind súlyosabb válsággal küzd.
Megerősítésre szoruló jelentések szerint a kelet-berlini Humboldt Egyetem diákságának körében ezrével osztogatnak röpcédulákat, amelyeknek hangja erősen kommunistaellenes. Ebben a magyar diákság magatartását hozzák fel követendő példaként. Hasonlóképpen nyugtalanság jelei mutatkoznak a keletnémet munkásság körében. A keletnémet honvédelmi miniszter ezért sorozatos üzemi gyűléseken, így az unterwellenborni acélmunkásokhoz intézett beszédében hangsúlyozza, hogy minden ellenforradalmi megmozdulást csírájában elfojtanak.

Hasonló jelentések érkeznek Romániából is.
A bukaresti egyetemi hallgatók körében mutatkozó nyugtalanságot a legújabb jelentések is megerősítik. Hírek vannak arról is, hogy üzemi munkások és vasutasok nyíltan kifejezést adnak a rendszerrel szembeni elégedetlenségüknek.
A kormány mindent elkövet ezeknek a megmozdulásoknak elfojtására.
A kolozsvári egyetem magyar osztályát bezárták, miután a magyar ajkú egyetemi hallgatók tüntetést rendeztek, amelyhez a román egyetemi hallgatók is csatlakoztak. A bukaresti egyetemen tovább folyik a diákok bojkottja a kötelező marxista-leninista szemináriumi tanítás és az orosz nyelv kötelező oktatása ellen.

Legjelentősebbnek látszik azonban a lengyel nép reakciója a magyarországi eseményekre. A most következő hírek Gruson, a New York Times varsói különtudósítójának jelentéseit tartalmazzák.
Az ország különböző részeiből tömegtüntetéseket jelentenek, amelyek szovjetellenes jelszavakkal kezdődnek, de fokozatosan kormányellenes és kommunistaellenes hangulatba csapnak át.
A lengyel népi demokrácia vezetői érthető nyugtalansággal figyelik ezeket a jelenségeket. Számos szükségrendszabályt készítenek elő és a rendőrség által követendő magatartást is pontosan meghatározzák.
A rendőrség parancsot kapott, hogy semmilyen körülmények között se használjon fegyvert a tüntető tömegekkel szemben. Attól tartanak ugyanis, hogy egyetlen véres incidens alkalmas volna az egész ország lángba borítására. A pártvezetők attól tartanak, hogy a tüntetések kormányellenes kampánnyá fokozódhatnak, amely végső sorban a kommunista párt ellen fordulhatna.
A széles tömegek elégedetlensége azonban nem csupán rendőri intézkedések kidolgozását tette szükségessé.
A magyarországi események és a szovjet csapatok jelenléte a lengyelországi nép elégedetlenségét tovább szítják. Ez a körülmény a párt és a kormány vezetőit az eddigi tervektől eltérő, sürgős intézkedésekre kényszeríti. A tervbe vett fokozatos változások és a közélet lassú átalakítása helyett gyökeresebb reformokra készülnek a helyzet nyomása folytán.
A lengyel kommunista párt, hír szerint, hamarosan országos tanácskozást hív egybe, amelyen Gomulka első titkár is felszólal és szó van a kormány közeli átalakításáról is. A lengyelországi tüntetések hátterében azonban nem csak politikai követelések állnak.
Az egyes vidéki városokban lezajlott tüntetések azt célozták, hogy szüntessék meg a Szovjetunió gazdasági kizsákmányolását. Állítsák le a Szovjetunióba irányuló kivitelt mindaddig, amíg a lengyel-szovjet kereskedelmi viszonyt alapvetően nem rendezik.
Mindezekben a megmozdulásokban kétségtelenül jelentős szerepe van a magyar szabadságharc által elért eddigi eredményeknek. A nálunk történtek rendkívüli mértékben foglalkoztatják magát a lengyel kommunista pártot is. Szabadságharcunk megítélésében két nézet figyelhető meg:
A központi bizottság legutóbbi határozata, amely a magasabb vezetőség álláspontját tükrözi, rokonszenvét nyilvánítja ugyan a magyarországi felkelők iránt, azonban figyelmeztet arra, hogy a küzdelem új szakaszába lépett, reakciós elemek kerekedtek fölül, veszélybe kerültek a szocialista rend intézményei, és hogy bestiális kegyetlenséggel kínoznak kommunistákat.
A lengyelországi kommunista párt középkáderei ezzel szemben azt hangoztatják, hogy példát kell venni Magyarországról és a tömegek kívánságait gyorsan és nagylelkűen teljesíteni kell, ellenkező esetben elkerülhetetlen a kirobbanás.

Szignál

Kedves hallgatóink, rendkívüli kelet-európai szemlénk hangzott el. Lovas László összeállításában ismertettük azt a visszhangot, amelyet a magyarországi szabadságharc az egyes népi demokráciákban kiváltott.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-11-03 18:20
Hossz0:08:58
CímRendkívüli kelet-európai szemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
SzerkesztőMezőfy László
Műsor letöltése MP3