06:00 óra. Hírszolgálat

1956. november 05. 6:00 ● 10:44

00:00 00:00

A műsor leirata

Itt a Szabad Európa Rádiója a 16, 19, 25, 31, és 41 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon.
A pontos idő, 6 óra. Most híreket mondunk.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az elmúlt éjszaka tartott ülésén határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében az ENSZ felszólítja a Szovjetuniót, hogy haladéktalanul hagyjon fel Magyarország ellen irányuló fegyveres támadásával, és vonja ki csapatait az egész ország területéről. A közgyűlés 50 szavazattal, 8 ellenében fogadta el az ezzel kapcsolatos határozati javaslatot. Mind a 8 nemleges szavazatot kommunista vezetés alatt álló országok képviselői adták le. A szavazástól tartózkodó 15 ország javarészben az afrikai és ázsiai országok képviselőiből tevődött össze, akiket minden bizonnyal az késztetett erre az állásfoglalásra, hogy az egyiptomi angol-francia közbelépés a nyugati tábor ellen hangolta őket. Nem változtatott ez azonban azon a tényen, hogy a határozati javaslat óriási szótöbbséggel elfogadott határozat rangjára emelkedett. Ennek értelmében az ENSZ Közgyűlés felkéri Hammarskjöld főtitkárt, hogy kijelölt képviselőin keresztül gondoskodjék a magyarországi helyzet mielőbbi, és a helyszínen történő megvizsgálásáról. Ezt megejtve, a lehető legrövidebb időn belül terjesszen jelentést a közgyűlés elé a szovjet visszaélések megszüntetését szolgáló megoldásról. A határozati javaslatot elfogadása előtt a francia indítványra némiképpen módosították. A francia képviselő azt kívánta, hogy a szöveget úgy egészítsék ki, hogy világosan kitűnjék az idegen beavatkozás ténye. A következő teendő az volt, hogy az ENSZ Közgyűlés felszólította a szovjet és a magyarországi kormányt, hogy biztosítsa a Hammarskjöld főtitkár által kijelölt megfigyelők mozgási szabadságát Magyarországon.

A nyugati hírszolgálati irodák bécsi tudósítói a következőkben foglalják össze a legutóbbi 24 óra magyarországi eseményeit. A szovjet hadsereg tényleges katonai diktatúrát vezetett be Magyarországon. A szovjet csapatok által kormányként a magyar népre erőszakolt kommunista csoport azt állítja, hogy a szovjet erők megtörték a kommunistaellenes szabadságharc ellenállását. A budapesti rádió egyre-másra közli a szolnoki szovjet katonai parancsnok úgynevezett első számú rendeletét, amely azzal fenyegetőzik, hogy mindenkit a szovjet rögtönítélő bíróság elé állítanak, aki hétfő délutánig nem teszi le a fegyvert. A bécsi tudósítók ezekben a közleményekben teljes bizonyságát látják annak, hogy a budapesti rádió 15 óra elmúltával kommunista ellenőrzés alá került, és hogy mögötte csupán a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormány és hatóságok állanak. Senki sem ad hitelt éppen annak - jelentik a megfigyelők -, hogy ilyen körülmények között valaha is normális medrébe térhet vissza az élet Magyarországon. A szovjet csapatok által előretolt kommunista árulók akarva, nem akarva elárulják, hogy semmi gyökerük sincs az országban - jelentik a továbbiakban a nyugati hírközlő irodák. Mi sem jellemzőbb erre, mint felhívásuknak az a része, amelyben felszólítják a kommunista rendszer követőit, hagyják el búvóhelyeiket, és csatlakozzanak a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormányhoz. E felhívásukat szembetűnő ellentmondásként nyomon követi a szolnoki szovjet katonai főparancsnok említett első számú rendelete, amely az éjszakai órákra kimenési tilalmat rendel el. Bécsi vélemény szerint a magyarországi szovjet katonai diktatúra távol áll attól, hogy megszilárdulásáról lehetne beszélni. A helyzet kaotikus, a szabadságharc tényleges elfojtásáról egyelőre szó sincs.

A budapesti rádió, amely reggelenként 4 óra 30 perckor szokta megkezdeni adásait, ma reggel fél 6 órakor még néma volt.

Eisenhower elnök a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek küldött üzenetével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette az amerikai felsőházban: „Meg kell állapítanom, hogy a világ közvéleménye, amely néhány nappal ezelőtt még megkönnyebbüléssel vette a hírt, hogy a Szovjetunió kivonni szándékszik csapatait Magyarországról, ugyanolyan mértékben megdöbbent és felháborodott a magyar népet és Magyarország kormányát ért szovjet támadás felett. A nap folyamán tárgyaltam Dulles külügyminiszterrel betegágya mellett, majd a külügyminisztérium más vezetőivel, a központi tájékoztatásügyi hivatal vezetőjével, és a Fehér Ház vezető tisztviselőivel. Megvitattuk, milyen módok és eszközök állnak az Egyesült Államok rendelkezésére a következő célok elérésére: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, Magyarország érvényesíthesse önrendelkezési jogát kormányformája megválasztásában. A két pontban foglalt célok elérésére sürgős üzenetet küldtem Bulganyin miniszterelnöknek” - nyilatkozott Eisenhower elnök.

Most ismertetjük a magyar szabadságharccal kapcsolatos legutóbbi külföldi megnyilatkozásokat.

Adenauer nyugatnémet kancellár a német rádióállomások által közvetített beszédben emlékezett meg a magyar tragikus helyzetről. Rámutatott arra, hogy a magyar nép az utolsó évtized során rabságban sínylődött és most kísérletet tett arra, hogy széttörje láncait. A szovjet hadsereg azonban, amely sohasem adta fel imperialista céljait, támadásra indult, hogy a magyar szabadságharcot erőszakkal törje le. A nyugatnémet kancellár legmélyebb részvétét és együttérzését fejezi ki a szerencsétlenségbe döntött magyar népnek.

Hansen, a dán miniszterelnök, az országhoz intézett rádióbeszédében kijelentette, hogy Dánia fenntartás nélkül csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek az ENSZ és a világ közvéleményének nyomására a szovjet csapatoknak Magyarországról való visszavonását akarják elérni.

Spaak belga külügyminiszter, a brüsszeli rádión át hódolatát fejezte ki a magyar nemzetnek. Felhívta a szovjet kormányt, vizsgálja meg újra Magyarországgal szemben alkalmazott politikáját, és tegye lehetővé a magyar népnek, hogy a saját maga által óhajtott politikai rendszert választhassa meg.

Stevenson, az amerikai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje Eisenhowerhez intézett táviratában hangsúlyozta, hogy a legnagyobb megdöbbenéssel értesült a magyar nép ellen intézett brutális és áruló szovjet támadásról.

Gaitskell, az angol Munkáspárt vezére beszédet mondott a brit rádióban a magyar helyzettel kapcsolatban. Hangoztatta, hogy 1939 óta nem volt olyan súlyos napja Európában, mint a tegnapi tragikus és szörnyű vasárnap, amikor a borzalmas hírek megérkeztek. „Most, amikor szívet tépő hírek jönnek Magyarországról, most, amikor az egész világnak egyesülnie kellene a vadállati orosz ellen, amely a szabadságszerető magyar népet letiporja, Nagy-Britannia elvesztette erkölcsi vezető szerepét, amelyre egykor olyan büszke volt” - hangoztatta Gaitskell

Az egyesített AFL és CIO amerikai szakszervezeti szövetség európai képviselője
Irving Brown, Washingtonban mondott beszédében hangoztatta, hogy az ENSZ-nek nem szabad szóba állnia a szovjet csapatok által a magyar népre ráerőszakolt kormány képviselőivel, hanem ismerje el továbbra is az erőszakkal elmozdított kormány küldöttjét, mint Magyarország hivatalos képviselőjét.
Oldenbroek, az 50 millió tagot számláló Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke táviratot intézett a szövetség összes tagállamaihoz a szovjet fegyveres alakulatok beavatkozása miatt a magyar népnek a szabadság és a függetlenség kivívásáért folytatott harcában.

Az egész szabad világ közvéleményében egymást követik a legkülönbözőbb tiltakozások a szovjet fegyveres erők brutális magyarországi fegyveres beavatkozása miatt. A tiltakozások sokasága miatt azokról részletesen nem tudunk beszámolni, csupán néhánynak ismertetésére szorítkozhatunk.
New Yorkban több mint tízezer főből álló tömeg vonult fel a szovjet ENSZ-delegáció székháza elé, hogy felháborodását fejezze ki az alattomos és brutális szovjet támadás miatt.
Koppenhágában erős rendőri karhatalmi alakulatok csak nagy nehézségek árán tudtak megakadályozni több ezer tüntetőt abban, hogy meg ne ostromolják a szovjet követségi épületet. A tüntetők táblákat vittek magukkal, amelyeken a következő felírások voltak olvashatók: „Szabadságot Magyarországnak! El a kezekkel Magyarországról!” Valamint: „Az oroszok hagyják el Magyarországot!”
Nyugat-Európa más városaiban is tüntetésekre került sor a vasárnapi ünnep ellenére a szovjet külképviseletek előtt. Hágában fiatalok vonultak fel a szovjet nagykövetség elé, és annak ablakait betörték. A tüntetőket a rendőrségnek kellett szétoszlatnia.
Bonnban ugyancsak tüntetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A tüntetők egy 15 méter hosszú feliratot vittek: „Moszkva Magyarország gyilkosa.” Svájc számos városában a legkülönbözőbb egyesületek rendeztek tiltakozó gyűléseket a szovjet orvtámadás miatt.

A kelet-németországi kommunista államvédelmi hatóságok lefoglalták a kelet berlini magyar követségi épületet, valamint a magyar külkereskedelmi hivatal székházát. A beérkezett jelentések szerint egyidejűleg letartóztatták a követség személyzetéből alakított forradalmi bizottságot.

Helmer osztrák belügyminiszter, az ENSZ genfi menekültügyi főbiztosságától segítséget kért, hogy Ausztria támogatást nyújthasson az országba érkezett magyar menekültek tömegeinek. Helmer távirata szerint az elmúlt hét alatt Ausztriába tízezer menekült érkezett Magyarországról. Az osztrák határ menti hatóságok az elmúlt éjszaka ötezerre becsülték azoknak a számát, akik ezen felül, a vasárnapi nap folyamán osztrák területen kerestek menedéket.

Kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója!

Információk

Adásba került1956-11-05 6:00
Hossz0:10:44
Cím06:00 óra. Hírszolgálat
MűsorkategóriaHírszolgálat
Műsor letöltése MP3