00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
[Belgrádi értesülések szerint a jugoszláv kormány gyakorlatilag a következő bánásmódot alkalmazza a magyarországi menekültekkel szemben.]
Minden olyan férfit, aki polgári ruhában érkezik, befogadnak az országba. Az asszonyok és gyermekek ugyancsak menedékjogot kapnak, a katonai személyeket azonban visszateszik a határon.
A tegnapi nap folyamán Magyarországról Bécsbe visszatért nyugati újságírók közül többen találkoztak az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékre talált Mindszenty bíboros-hercegprímással. Elmondották, hogy a hercegprímás az újságírók útján ismételten felszólította az ENSZ-et, legsürgősebben küldjön megfigyelőket Magyarországra. Az ENSZ-ben éppen eleget beszéltek és szavaztak már. A magyar népnek most már cselekedetekre van szüksége - mondotta a hercegprímás. A szovjet csapatok magyar földön semmibe sem vették azt, hogy a Szovjetunió tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Minden kilőtt golyójukkal egyúttal a világszervezet eszméit is célba vették. Az eddigieknél sokkal gyorsabb és hatékonyabb lépésekre van szükség. A szovjet beavatkozás indokolásául felhozott dolgok csupán mesterkélt ürügyek és valótlanságok. Nem igaz az - hangoztatta Mindszenty hercegprímás a nyugatra visszatérő újságírók előtt -, hogy a magyar szabadságharc célja a régi rendszer visszaállítása lett volna.
Menzies ausztráliai miniszterelnök bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nem állította helyre sokkal hamarább a békét Egyiptom és Izrael között, továbbá, hogy a roppant sürgető magyarországi események nyomán mindeddig nem folyamodott cselekedetekhez. Menzies barbárságnak nevezte, amit a szovjet csapatok Magyarországon elkövettek. A barbár cselekedetek csak tovább folynak annak ellenére, hogy elsőnek a Biztonsági Tanács már fellépett az ügyben.
Nagy tekintélyű, szavahihető embereket kell küldeni Magyarországra az ENSZ megfigyelőiként -írja mai számában a News Chronicle. Olyan országokból is menjenek vezető személyiségek a megpróbált magyar földre, amely országok eddig a semlegesség címén az egyik oldalon sem kötelezték el magukat. Ha a megfigyelők csoportját ilyen emberekből választják ki, Moszkva semmi esetre sem tudna elzárkózni a Magyarországra való beengedésük elől, anélkül, hogy érdekeit ne érné súlyos kár világszerte - írja cikkében a londoni lap.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót: járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy ez fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, szabadon utazhassanak országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartozik, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kormány tudatában van, miért minősítette az ENSZ Közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
Ma megkezdődik az ENSZ közgyűlésének rendes ülésszaka. A közgyűlésre 35 ország külügyminisztere érkezett New Yorkba. A rendes közgyűlésen a magyar ügy tárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Lloyd angol külügyminiszter New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlése remélhetőleg eléri egyik legfőbb célkitűzését: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az ENSZ a közelmúlt eseményeire való tekintettel állítson fel állandó haderőt. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára felszólította a magyarországi hatóságokat, nyilatkozzanak mielőbb, milyen anyagi segítségre van szüksége a magyar népnek. A segélyezések ügyét az ENSZ egy főtisztviselőjére bízták, aki a világszervezeten belül a gazdasági és szociális ügyeket vezeti.
Mint már jelentettük, a magyar olimpiai versenyzőcsoport legtöbb tagja megérkezett Melbournebe. Az utolsó csoport is már ausztráliai területen utazik az olimpiai játékok színhelyére. A magyar versenyzők bevonultak már az olimpiai faluba, ahol a szabad világ sportolói és a látogatók meleg rokonszenvvel veszik őket körül. A versenyzők és kísérőiknek egy része gyászkarszalagot visel. Az első napokban vita folyt arról, hogy az olimpiai falu zászlósorában milyen magyar lobogót tűzzenek ki. A magyar csoport tagjainak nagy többsége a vörös csillagos lobogó eltávolítását követelte. A vezetőség végül eleget tett a kívánságnak, és így ma már a Kossuth-címeres magyar lobogó leng az olimpiai falu bejárata felett.
A magyarországi drámai események napjaiban a szomszédos kommunista vezetés alatt álló országokban is nagy nyugtalanság uralkodott. A csehszlovákiai kormány hír szerint sok embert letartóztatott, többek között Prágában, Pilsenben, Ostravában, Brnóban és más ipari központokban. A kormány elrendelte továbbá, hogy különös éberséggel figyeljenek minden olyan embert, aki az elmúlt hónapokban rendszerellenes kijelentéseket tett, illetve valamilyen jelét árulta el annak, hogy kommunista meggyőződése megingott. Hasonló intézkedésekről érkeztek hírek Romániából. A múlt csütörtökön és pénteken tömegesen tartóztatták le az embereket.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely minden jelenlegi korlátozást eltöröl, amellyel az új mezőgazdasági telepesek és az agrárreform nyomán létesült kisgazdaságok tulajdonjogát sújtották. Ha a törvény érvénybe lép, minden parasztnak korlátlan tulajdonjoga lesz az államtól kapott földre. Szabadon eladhatja vagy bérbe adhatja azt.
A lublini katolikus egyetem évnyitó ünnepségén a püspöki kar is megjelent, Wyszynski bíboros vezetésével. Az egyetemet 1919-ben alapították, és jelenleg négy fakultása: a teológiai, az egyházjogi, a bölcsészeti és a társadalomtudományi kar működik. Wyszynski bíboros az évnyitó ülésen beszédet intézett az egyetem 1200 diákjához.
Híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb 14 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Minden olyan férfit, aki polgári ruhában érkezik, befogadnak az országba. Az asszonyok és gyermekek ugyancsak menedékjogot kapnak, a katonai személyeket azonban visszateszik a határon.
A tegnapi nap folyamán Magyarországról Bécsbe visszatért nyugati újságírók közül többen találkoztak az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékre talált Mindszenty bíboros-hercegprímással. Elmondották, hogy a hercegprímás az újságírók útján ismételten felszólította az ENSZ-et, legsürgősebben küldjön megfigyelőket Magyarországra. Az ENSZ-ben éppen eleget beszéltek és szavaztak már. A magyar népnek most már cselekedetekre van szüksége - mondotta a hercegprímás. A szovjet csapatok magyar földön semmibe sem vették azt, hogy a Szovjetunió tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Minden kilőtt golyójukkal egyúttal a világszervezet eszméit is célba vették. Az eddigieknél sokkal gyorsabb és hatékonyabb lépésekre van szükség. A szovjet beavatkozás indokolásául felhozott dolgok csupán mesterkélt ürügyek és valótlanságok. Nem igaz az - hangoztatta Mindszenty hercegprímás a nyugatra visszatérő újságírók előtt -, hogy a magyar szabadságharc célja a régi rendszer visszaállítása lett volna.
Menzies ausztráliai miniszterelnök bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nem állította helyre sokkal hamarább a békét Egyiptom és Izrael között, továbbá, hogy a roppant sürgető magyarországi események nyomán mindeddig nem folyamodott cselekedetekhez. Menzies barbárságnak nevezte, amit a szovjet csapatok Magyarországon elkövettek. A barbár cselekedetek csak tovább folynak annak ellenére, hogy elsőnek a Biztonsági Tanács már fellépett az ügyben.
Nagy tekintélyű, szavahihető embereket kell küldeni Magyarországra az ENSZ megfigyelőiként -írja mai számában a News Chronicle. Olyan országokból is menjenek vezető személyiségek a megpróbált magyar földre, amely országok eddig a semlegesség címén az egyik oldalon sem kötelezték el magukat. Ha a megfigyelők csoportját ilyen emberekből választják ki, Moszkva semmi esetre sem tudna elzárkózni a Magyarországra való beengedésük elől, anélkül, hogy érdekeit ne érné súlyos kár világszerte - írja cikkében a londoni lap.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót: járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy ez fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, szabadon utazhassanak országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartozik, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kormány tudatában van, miért minősítette az ENSZ Közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
Ma megkezdődik az ENSZ közgyűlésének rendes ülésszaka. A közgyűlésre 35 ország külügyminisztere érkezett New Yorkba. A rendes közgyűlésen a magyar ügy tárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Lloyd angol külügyminiszter New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlése remélhetőleg eléri egyik legfőbb célkitűzését: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az ENSZ a közelmúlt eseményeire való tekintettel állítson fel állandó haderőt. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára felszólította a magyarországi hatóságokat, nyilatkozzanak mielőbb, milyen anyagi segítségre van szüksége a magyar népnek. A segélyezések ügyét az ENSZ egy főtisztviselőjére bízták, aki a világszervezeten belül a gazdasági és szociális ügyeket vezeti.
Mint már jelentettük, a magyar olimpiai versenyzőcsoport legtöbb tagja megérkezett Melbournebe. Az utolsó csoport is már ausztráliai területen utazik az olimpiai játékok színhelyére. A magyar versenyzők bevonultak már az olimpiai faluba, ahol a szabad világ sportolói és a látogatók meleg rokonszenvvel veszik őket körül. A versenyzők és kísérőiknek egy része gyászkarszalagot visel. Az első napokban vita folyt arról, hogy az olimpiai falu zászlósorában milyen magyar lobogót tűzzenek ki. A magyar csoport tagjainak nagy többsége a vörös csillagos lobogó eltávolítását követelte. A vezetőség végül eleget tett a kívánságnak, és így ma már a Kossuth-címeres magyar lobogó leng az olimpiai falu bejárata felett.
A magyarországi drámai események napjaiban a szomszédos kommunista vezetés alatt álló országokban is nagy nyugtalanság uralkodott. A csehszlovákiai kormány hír szerint sok embert letartóztatott, többek között Prágában, Pilsenben, Ostravában, Brnóban és más ipari központokban. A kormány elrendelte továbbá, hogy különös éberséggel figyeljenek minden olyan embert, aki az elmúlt hónapokban rendszerellenes kijelentéseket tett, illetve valamilyen jelét árulta el annak, hogy kommunista meggyőződése megingott. Hasonló intézkedésekről érkeztek hírek Romániából. A múlt csütörtökön és pénteken tömegesen tartóztatták le az embereket.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely minden jelenlegi korlátozást eltöröl, amellyel az új mezőgazdasági telepesek és az agrárreform nyomán létesült kisgazdaságok tulajdonjogát sújtották. Ha a törvény érvénybe lép, minden parasztnak korlátlan tulajdonjoga lesz az államtól kapott földre. Szabadon eladhatja vagy bérbe adhatja azt.
A lublini katolikus egyetem évnyitó ünnepségén a püspöki kar is megjelent, Wyszynski bíboros vezetésével. Az egyetemet 1919-ben alapították, és jelenleg négy fakultása: a teológiai, az egyházjogi, a bölcsészeti és a társadalomtudományi kar működik. Wyszynski bíboros az évnyitó ülésen beszédet intézett az egyetem 1200 diákjához.
Híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb 14 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-12 13:00 |
Hossz | 0:06:57 |
Cím | 13:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |
Megjegyzés | csonka [...] - /egy egész szalag-oldal hiányzik- több műsor is |