A tétlenség ma árulás!

Kedves hallgatóink, Balogh Balázs beszél:

Kedves hallgatóim! Abban a pillanatban, amikor a budapesti ifjúság múlt keddi mámoros tüntetése során eldördült az első puskalövés, a döntő szerep a fegyvereké lett. Ma már bizonyos, hogy nem a nép használta először a fegyvert. A fegyverhez a megriadt rendszer nyúlt abban a tévedésben, hogy aki először lő, az felülmarad. Vannak jelek és bizonyítékok, hogy a rendszer provokálta a fegyverhasználatot, gyanús, idegen kiejtéssel beszélő ügynökök kényszerítették ki mindkét oldalon a fegyverek beavatkozását. Azt hitték, hogy a fegyvertelen néppel szemben elég lesz néhány megbízhatónak vélt, gondosan megvadított ÁVO-csapat, ugyanakkor gondoskodtak arról, hogy a szovjet haderőt is felvonultassák. Bíztak abban, hogy ennek a hadseregnek a repülőgépei, páncélosai puszta megjelenésükkel véget vetnek a szabadságharcnak, és a párt elkezdheti a tisztogatást, megtorlást, vérengzést. Számításukba itt csúszott bele az első hiba.
Nem gondoltak arra, hogy a magyar honvédség első pillanatban a nép mellé áll. Tudták, hogy ez a honvédség a rendszer szempontjából megbízhatatlan, különben nem hívták volna be a szovjet hadsereget. De nem számítottak arra, hogy a honvédség nyomban megnyitja kaszárnyáit, fegyvereket ad a tüntetők kezébe, és maga is nyíltan, hősiesen a nép oldalára áll. E nélkül a harc az első órákban véget ért volna, és Gerő Ernő ma tömhetné a börtönöket, dolgozhatnának a hóhérok és a kivégzőosztagok. Hála és köszönet a honvédség azonnali, gondolkodás nélküli helytállásáért, de ez nem lepett meg senkit! Mindenki tudta, hogy az a körmönfont, szinte tudományos alapon kidolgozott lélekmérgezés, amellyel a magyar hadsereg tagjait akarták kivetkőztetni emberségükből és magyarságukból, hatástalan maradt. A szovjet mundérba bújtatott, szovjet mintára kiképzett, politikai butítással gyötört fiatalok még jobban meggyűlölték a rendszert, mint az ország bármelyik más rétege. Eljutott hozzájuk a falu és a gyárak minden gondja, nyomorúsága, tudták, hogy olyan rendszer védelmére akarják őket felhasználni, amely szüleiket, testvéreiket embertelen szolgaságba, nyomorúságba döntötte. A honvédség tagjai ezért zúdultak rá első pillanatban a nép ellen felvonult tömeggyilkosokra. Döntő és dicső részük van abban, hogy a magyar nép fölszabadul, és a magyar név ma fényesebben ragyog, mint valaha a történelem során.
Mindenki tudjak hogy az ellenség a világ talán legnagyobb katonai hatalma. De az eddigi események világosan bebizonyították, hogy az a haderő, amely Magyarország ellen felvonult, nem legyőzhetetlen. A rendelkezésére álló csapatokat a Szovjetunió már felhasználta. Ezek egy részéről kiderült, hogy megbízhatatlan, még az idegen, mesterségesen elvadított szovjet katonák is undorodnak attól, hogy lőjenek a népre. A Szovjetunió most állítólag új csapatokat rendel Magyarországra. Ezeknek a száma sem végtelen, tehát nem a Szovjetunió egész haderejével, hanem csak a nélkülözhető, rendcsinálásra kirendelt csapatokkal kell számolni. Ezeknél a magyar haderő erősebb. Minden józan ész és hideg számítás szerint megvan a lehetősége annak, hogy a magyar hadsereg helyt tud állni a nép ellen felvonult szovjet haderővel szemben. Kivívhatja azt a győzelmet, amely nemcsak a történelem legnagyobb dicsőségét fonja a magyar katona homloka köré, hanem egyetlen fennmaradási lehetősége azoknak a csapatoknak is, amelyek eddig még nem vettek részt a harcban.
Vannak ilyenek, nem is kevesen. Vidéken még nem volt komoly háború. A szovjet csapatok lapítanak. Barátkozást mutatnak, elvonulást színlelnek, kerülik az összeütközést. Arra számítanak, hogy ha Budapestet elintézik, akkor majd ölükbe hull a vidék, és kockázat nélkül fegyverezhetik le, büntethetik meg azokat a magyar fegyveres alakulatokat, amelyek még zárt egységekben tartózkodnak a kaszárnyákban, és védtelen céltáblái a kormány és a szovjet politikai rendőrség megtévesztő hadmozdulatainak. A rémült rendszer mindent elkövet, hogy megbénítsa ezt a roppant erőt, amelynek most alkalma és lehetősége van, hogy végérvényesen a nép javára döntse el a harcot. Nemcsak a szabadságáért küzdő magyar nép, de az egész világ szeme is ezeken a még felhasználatlan magyar katonai alakulatokon van! Mérhetetlen a felelősségük. Eldönthetik népek és országok sorsát. A magyar haderő otthon harcol. És ez a betolakodóval szemben igen nagy előny. Ismeri a terepet. Vele van a nép, aránylag kevés veszteséggel hetekig fel tud tartóztatni sokkal nagyobb erőket. Felszerelése kitűnő, lőszere van elég. Minden fel nem használt fegyvert önmaga ellen fordít, ha most késlekedik, áldozatul esik a kormány megtévesztő taktikájának, és tétlenül nézi, hogyan gyilkolják a szovjet katonák és az ÁVH-alakulatok testvéreiket, szüleiket, gyermekeiket, és hogyan harcol a szabadság szent tüzében égő nép. A magyar katonazászlót még sohasem mocskolta be a nép kiöntött vére. Ezeréves életünkben voltunk már idegen uralom alatt, de nem volt olyan zsarnok, aki a magyar katonát a magyar nép ellen fel tudta volna használni. Voltak harcaink a szabadságért a mostaninál nagyobb hatalmakkal szemben is, de egyik hatalom sem vállalkozott arra, hogy a magyar nép felkelését magyar katonával fojtsa vérbe!
Még ez a mostani, gyermek- és asszonygyilkosságra kirendelt szovjet horda is undorodik ettől a piszkos munkától. Még ez is érzi, milyen katonához méltatlan gyalázatot akarnak vele végrehajtatni.
Kedves hallgatóim! Magyar katonák a vidéki kaszárnyákba! A tétlenség ma árulás! Aki ma ölbe tett kezekkel, glédába rakott puskacsövek mögül nézi, hogyan ragadják meg 12 éves kislányok az agyonlőtt bátyjuk kezéből kihullott zászlót, hogyan szervezkedik minden város és falu, hogy kivívott szabadságát fegyverrel is megvédelmezze, az nemcsak kizárja magát ebből a csodálatos, szent közösségből, hanem önmaga előtt is megnyitja a szovjet börtönök ajtaját, vagy az utat a testet-lelket felőrlő messzi munkatáborok felé. Halogatásra, meggondolásra most nincs idő! A magyar honvédségnek vannak jól képzett tisztjei. Álljanak most valóban az élre, zárkózzanak fel azokhoz a csapatokhoz, amelyeknek elsősorban köszöni a világ ezt a szeme előtt megvalósult, már több mint egy hetes csodát. Minden perc drága! Minél előbb ragadják meg a fegyvert, annál közelebb és biztosabb a győzelem!

Kedves hallgatóink! Balogh Balázst hallották.

Zene

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!