12:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország hangja a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Néhány másodperc múlva a harangkondulás déli 12 órát jelez.
A déli harangszó emlékeztessen a nándorfehérvári győzelemre, amely 500 évvel ezelőtt meghátrálásra kényszerítette a félelmetes keleti hódítót.

Harangszó

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Magyarországon ostromállapotot hirdettek ki. A budapesti kormány nem tudott megbirkózni a nemzeti erőkkel, és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok beavatkozását kérte. A budapesti rádió, amelynek épülete előtt egy nyugati jelentés szerint, fegyveres összetűzésre sor került, már a tegnap késő esti órákban adásaiban zavart árult el. 10 órai hírszolgálatában megszakította a belföldi hírek folyamatát, és a nemzetközi hírek ismertetésére tért át. A hajnali óráktól kezdve egymást követték a fontos bejelentések. Előbb azt közölte a budapesti rádió, hogy a Minisztertanács ismét elrendelte a gyülekezési, csoportosulási és felvonulási tilalmat. Egy órával később a Belügyminisztérium közleményét olvasták fel, amelyben felhívással fordultak Budapest lakosságához, hogy 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közlekedjék az utcán. A következő fontos bejelentés az volt, hogy a Központi Bizottság Nagy Imrét beválasztotta a Politbüroba és miniszterelnökké való megbízását javasolta. Gerő Ernő a párt első titkára marad. Egy későbbi közlés szerint: Nagy Imre miniszterelnöki megbízása meg is történt. A Politbüro összetétele a következő: Apró Antal, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán. A Politikai Bizottság póttagjai: Losonczy Géza és Rónai Sándor. A Központi Bizottságba a következő tagokat választották be: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc és Nagy Imre. A központi vezetőség titkárai: Gerőn kívül, Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula. A kora délután kibocsátott közlemény szerint a budapesti Minisztertanács elrendelte a gyülekezési, csoportosulási és felvonulási tilalmat. A Belügyminisztérium 14 óráig kijárási tilalmat rendelt el. A legutóbbi budapesti közlés szerint: Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban.
Az elmondott drámai fejlemények előzményeit foglaljuk össze a továbbiakban: A tegnapi nap folyamán a budapesti egyetem falain belül, valamint a főváros különböző pontjain tízezrekre menő tömeg gyűlt össze az értekezleteken és tömeggyűléseken. A főiskolai hallgatók már a reggeli órákban nagy felvonulásra készültek fel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értekezletét a Petőfi Kör készítette elő. Ezen a gyűlésen egy egyetemi tanár felolvasta az ifjúság memorandumát arról, hogy a kormányzásban és az ország életében milyen változásokat követel a magyar ifjúság. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanárai és tanulói ugyancsak gyűlést tartottak, és határozatot hoztak, hogy csatlakoznak a főiskolai hallgatók határozataihoz. A budapesti főiskolák ifjúsága röviddel az egyetem falai között tartott gyűlések után, a pesti Duna-parton lévő Petőfi-szobor elé vonult fel a Kossuth-nóta éneklése közben. Zászlóin ezeket a felírásokat lehetett olvasni: "Éljen a lengyel ifjúság!" "Bem és Kossuth barátsága jelében a szabadságért!"
A felvonuló diákok között volt látható több ismert egyetemi tanár. A magyar zászlók mellett lengyel zászlók is hirdették a két nép barátságát. A Petőfi-szobor előtti ünnepség délután 3 órakor kezdődött, amidőn Sinkovits Imre színművész elszavalta Petőfi Nemzeti dalát, majd felolvasta a főiskolai ifjúság követelését. A műszaki főiskolai hallgatók a Bem-szobor előtt gyűltek össze. Csatlakoztak hozzájuk más egyetemi karok diákjai is, nemzeti színű kokárdákkal a mellükön. A Bem-szobor előtti tömeggyűlésen részt vett egy zárt alakulatban felvonuló, mintegy 800 főnyi tiszt és katona is. Az ifjúsághoz és katonákhoz a munkásság és a kormányhivatalok tisztségviselőinek nagy tömege csatlakozott. Végül mintegy 50 ezer főnyi tömeg jelenlétében kezdődött az ünnepség a nemzeti Himnusz eléneklésével. Ezután Veres Péter, a Magyar Írószövetség elnöke felolvasta a szövetség elnöksége által elfogadott, hét pontból álló határozatot. A határozat bevezető szavai így kezdődnek: "Történelmi fordulóhoz jutottunk el. E pillanatban az egész népnek tömörülnie kell a fegyelmezett harcban. A párt és az állam vezetői mindeddig nem adtak a népnek életre való programot. Felelősségre vonjuk mindazokat, akik csökönyösen Sztálin és Rákosi rendszerének visszaállításával kísérleteztek."
Az Írószövetség követelései következtek ezután: "Független nemzeti politikát követelünk! Hozzák nyilvánosságra a Szovjetunióval kötött gazdasági és jóvátételi megállapodások szövegét! Fejtsék ki világosan az ország gazdasági helyzetét! Az üzemeket munkások és szakemberek vezessék! A szakszervezet valóban a munkásság érdekeit képviselje! Teremtsenek új mezőgazdasági politikát és tegyék lehetővé a parasztságnak, hogy saját maga dönthessen sorsáról! A termelőszövetkezetekhez való csatlakozás legyen valóban önkéntes, és ehhez teremtsék meg a politikai és gazdasági feltételeket! Fokozatosan szüntessék meg a beszolgáltatásokat! Küszöböljék ki a politikai életből a restaurációra készülő Rákosi-klikket! Adjanak Nagy Imrének megfelelő tisztséget!" Az Írószövetség végül követelte, hogy a helyzet követelményeink megfelelően, a Hazafias Népfront vegye át a magyar társadalom politikai képviseletét. A választói törvényt alakítsák úgy át, hogy az feleljen meg a szocialista szellemű demokrácia követelményeinek. A nép titkos szavazás útján szabadon választhassa meg nemzetgyűlési képviselőit és az autonóm közigazgatás, valamint a tanácsok vezetőit.

Nyugati szemtanúk megállapítása szerint a tömeggyűlések és tüntetések békés hangulatban zajlottak le. A New York Times budapesti tudósítójának jelentése szerint az első kilengés a budapesti rádió épülete előtt történt és előzménye a következő volt: Az épület elé vonult tömeg küldöttséget menesztett a rádió épületébe. Közben Gerő eltávolítását követelte. Öt, katonákkal megrakott tehergépkocsi bukkant fel és megkísérelte utat vágni magának a tömegben. Nem tudott azonban előbbre haladni és így visszafordult. A tüntetők tovább vártak. Amikor azt látták, hogy küldöttségüket a rádió épületében feltartóztatták, a kaput kezdték feszegetni. A politikai rendőrség ekkor könnyfakasztó bombákat dobott a tömegre, és amikor ez nem vezetett eredményre, fegyverét is használta.
A New York-i laptudósító szerint: a rádió épülete előtt lezajlott összetűzésnek egy halálos és egy súlyosan sebesült áldozata van. Az egyik nyugati hírközlő iroda ugyancsak fegyveres összetűzésről számol be, amely a Sztálin-szobor tövében zajlott le. Itt ugyancsak óriási tömeg gyűlt össze, amely megkísérelte a Sztálin-szobor ledöntését. A szobor talapzatánál őrt álló ÁVO-sok ekkor a tömegbe lőttek, és meg nem erősített hír szerint, ennek is egy halálos, valamint több sebesült áldozata volt. Akárcsak a New York Times tudósítója, a nyugati hírközlő irodák is egybehangzóan kiemelik, hogy mindezt megelőzően a tüntetések fegyelmezetten és békésen folytak le. A rendőrség a délután folyamán nem kísérelte meg a beavatkozást egy felvonulással szemben sem.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!