16:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.

Kedves hallgatóink, pontos időjelzést adunk! Tárogatónk hangja 16 órát jelez.

Tárogató

Most a szabad Magyarország hangjának Hírszolgálata következik.

Varsó. Ben, a Monde tudósítója ma délelőtt hosszú jelentésben számol be a drámai varsói eseményekről. A Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának ma döntenie kell arról – írja a francia tudósító, hogy elfogadja-e a szovjet ultimátumot. A Központi Bizottság tárgyalásai 11 órakor kezdődtek, és valószínűleg belenyúlnak a késő éjszakába. Varsóban még nem vált ismeretessé a szovjet ultimátum minden pontja. A legfőbb probléma hír szerint az, hogy Rokossowskij, szovjet tábornagy, a lengyel hadsereg Moszkva által kijelölt parancsnoka tagja marad-e a párt politbürójának, és megtartja-e főparancsnoki tisztségét, valamint a hadügyminiszteri tárcát.
A szovjet küldöttség Hruscsov vezetésével ma hajnalban elhagyta Varsót, miután egész éjszaka tárgyalások folytak a lengyel vezetőkkel. A szovjet kommunisták búcsúzása aránylag nyugalmasabb légkörben zajlott le, és nem voltak nyomai annak a viharos hangulatnak, amely a tegnapi tárgyalásokat jellemezte a szovjet küldöttség és a lengyel vezetők között. Hruscsov tegnap nem volt hajlandó kezet fogni a lengyelországi kommunista vezetőkkel. A Szovjet Kommunista Párt első titkára magából kikelve azt kiáltotta a lengyelek felé, árulók, elfelejtettétek, hogy ezt a földet a szovjet katonák szabadították fel, és ezért a felszabadításért sok 100 ezer ember áldozta életét.
Varsóban nem tudják, hogy a szovjet küldöttséggel eltávozott-e Lengyelországból az a 14 szovjet tábornok, aki Konyev tábornaggyal az élén Hruscsovval együtt érkezett meg Lengyelországba. A varsói közlemények nem tesznek említést a magas rangú tisztek jelenlétéről.
A lengyel fővárosban elterjedt ellenőrizhetetlen hírek szerint Konyev tábornagy és a tábornokok Lengyelországban maradtak, hogy szükség esetén katonai rendszabályokat hozzanak a varsói kormány ellen, amennyiben a lengyelek nem hajlandók teljesíteni a szovjet követeléseket, és nem hajlandók újra beválasztani Rokossowskij, szovjet tábornagyot a lengyelországi Kommunista Párt politbürójába.
Varsóban számos hír kering a szovjet katonai előkészületekről, semmi jel sem mutat azonban arra, hogy az Alsó-Sziléziában állomásozó szovjet hadosztályok ma útnak indultak Varsó felé. Tegnap a szovjet felvonulás elkerülhetetlennek látszott, és egy szovjet hadosztályt útnak indítottak a lengyel főváros felé. A hadosztály felvonulását azonban megállították, amikor a lengyel vezetők visszautasították a tárgyalást Hruscsovval, amennyiben Moszkva nem hagy fel a katonai nyomással.
Az éjszaka folyamán a Varsó felé vezető utakat a lengyel belbiztonsági alakulatok egységei szállták meg. Ezeket a csapatokat Komar tábornok vezeti, aki Cyrankiewicz és Gomulka híve, és akit csak nemrégiben rehabilitáltak. A lengyel hadsereg jelentős alakulatai és a titkosrendőrség nagy része ugyancsak Gomulka pártján áll. Nyilvánvaló – írja Ben –, hogy a szovjet vezetők brutális beavatkozásának egyik oka az a stratégiai meggondolás volt, hogy a Szovjetuniónak meg kell tartania az ellenőrzést, a Közép-Európa felé vezető utat. A szovjet vezetők tisztában vannak azzal, hogy amennyiben helytartójukat, Rokossowskijt kizárják a lengyel politbüróból, a tábornagy nem maradhat sokáig a lengyel hadsereg parancsnoka. Varsóban úgy tudják, hogy a szovjet delegáció gazdasági segélyt is felkínált a lengyeleknek, amennyiben azok hajlandók felhagyni eddigi politikájukkal. A lengyel vezetők behatóan tájékoztatták a jugoszláv varsói nagykövetet Hruscsovval folytatott tárgyalásaikról. Bizonyos, hogy a lengyel vezetők állandó kapcsolatban vannak Tito, jugoszláv államelnökkel is, és számítanak Tito támogatására a szovjet vezetőkkel szembeni ellenállásukban. Ellenőrizhetetlen hírek szerint Tito egyik legközelebbi munkatársa még a nap folyamán Varsóba érkezik.
A lengyel vezetők egy része, nevezetesen Ochab, aki csak az elmúlt hónapokban állt át a liberális vonalra, hír szerint a Moszkvának adandó engedmények mellett kardoskodik, Gomulka azonban szembeszáll minden olyan javaslattal, amely engedményeket jelentene a Szovjetuniónak.
A szovjet vezetők váratlan megérkezése egész Lengyelországban óriási felháborítást keltett – írja a Monde tudósítója varsói telefonjelentésében. A lengyel nép ezt a lépést a lengyel belügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősíti. Tegnap este és a mai nap folyamán az üzemek egész sorában gyűléseket tartottak és tartanak. A dolgozók határozatokat hoznak, amelyekben kinyilatkoztatják azt az akaratukat, hogy a párt Központi Bizottságát meg kell védeni a durva külföldi beavatkozás ellen. A varsói műegyetemen tegnap viharos gyűlés volt, amelynek szónokai élesen bírálták a lengyel politbüró sztálinista elemeit, és támogatásukról biztosították Gomulkát. A varsói diákság határozatot hozott, amely szerint, ha Rokossowskij tagja marad a párt politbürójának, ez azt jelenti, hogy a Központi Bizottság alávetette magát a szovjet nyomásnak.

Moszkva. A szovjet lapok a hivatalos kommünikén kívül nem írnak a most lezajlott varsói tárgyalásokról. A Pravda című szovjet lap azonban éles támadást intéz a lengyel sajtó ellen. A szovjet lap varsói tudósítója szerint a lengyel sajtóban olyan cikkek jelennek meg, amelyek tápot adtak egy olyan széleskörű kampány megindítására, amely alapjaiban rengeti meg a népi demokrata rendszert. Kezdetben – írja a Pravda – a cikkek írói a személyi kultusz elleni harc örve alatt támadták a népi demokrácia intézményeit, később már ezt a jogcímet is elhagyták, és minősíthetetlen hangon rágalmazták a rendszert. Egyes lengyel lapok polgári elemekkel kacérkodnak és azt követelik, hogy számolják fel a munkásmozgalom régi jelszavait. A rágalmak kórusában szovjetellenes nyilatkozatok is elhangzanak. Egyes írók liberalizálást, demokráciát és szuverenitást követelnek, de egy szóval sem emlékeznek meg arról a harcról, amely a szocializmus megvalósításáért folyik – írja a Pravda varsói tudósítója.
Nyugati politikai megfigyelők a Pravdának a lengyel sajtó ellen irányuló támadásáról kijelentik, hogy a lap cikke a legfelső helyről jövő rendelet alapján jelent meg. Ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy Moszkva és Varsó között olyan súlyos ellentétek állanak fenn, amelyek arra kényszerítették a szovjet vezetőket, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák a szovjet sajtóban. Hruscsov váratlan varsói látogatását a szovjet fővárosban lévő nyugati megfigyelők Titónak a Kominformból való eltávolítása és a Sztálin ellenes hadjárat megindítása óta a legnagyobb jelentőségű eseménynek tekintik.

Budapest. Szakadás állott be a DISZ-ben. A Szabad Ifjúság jelentése szerint 3 ezer egyetemista kivált a szervezetből és MEFOSZ néven új autonóm egyetemi ifjúsági szervezetet alakított. Az egyetemisták a szegedi bölcsészkaron napok óta gyűléseket tartanak, amelyen követelték az autonóm egyetemi ifjúsági szervezet létrehozását, az egyetemi reformok gyors és határozott megvalósítását, a szocialista demokrácia tettekre váltását. Általános demokratikus választásokat követeltek az ifjúsági szervezetekben, követelték a Kommunista Párt értelmiségi határozatának végrehajtását, a honvédelmi és marxista előadások számának csökkentését. Ezen túlmenően más politikai természetű követeléseket is előterjesztettek a szegedi egyetemisták. Teljes szabadságot követeltek a sajtónak, kívánták a halálbüntetés eltörlését, az állami fizetések felső határának megállapítását, az alacsony bérek felemelését. Határozatukban hangsúlyozzák, hogy szükség van egyes személyi változásokra, a bűnösök megbüntetésére.

Budapest. A Tudományos Akadémia intézetének igazgatói, tudományos dolgozói, párttitkárai, valamint szakszervezeti elnökei a központi vezetőség értelmiségi határozatát vitatták meg. Szalay Sándor, akadémiai levelező tag felszólalásában hangoztatta, hogy a sztálinista, rákosista káros személyi kultusz jellemezte az elmúlt időszakban a tudományos munkásságot is. A továbbiakban kifejtette, hogy Magyarországon nemcsak rehabilitálandó akadémikusok és tudósok vannak, hanem rehabilitálandó tudományágak is, mint például a lélektan és a szociológia. A vita során többen felvetették Andics Erzsébetnek, a Kommunista Párt központi vezetősége tudományos osztálya vezetőjének személyi felelősségét is az elmúlt korszak szektáns, dogmatikus hibáiért, és a tudomány egyes területein megnyilatkozó kiskirályoskodó szellem elburjánzásáért. A felszólalók kívánatosnak tartják, hogy Andics Erzsébet vonja le a hibák következményeit.

Kedves hallgatóink! Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 17 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.