07:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádió, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 7 óra. Most híreket mondunk.

Magyarországot a szovjet csapatok nyugat felé elvágták a világtól. A hírszolgálat szünetel. Tegnap több ízben jelentkeztek a szabadságharcosok rádióállomásai és beszámoltak a harcokról, amelyek a főváros több pontján, Budapest körül és a Dunántúlon folyamatban voltak. Az egyik adás a Kelenföldi pályaudvar körül dúló harcokról tett említést, a másik elmondotta, hogy Csepelen a gyár épületeiben a szovjet támadás súlyos károkat okozott.

"A magyar hazafiak vére az égbe kiált, mint Ábel vére. Ábelé, akit Káin meggyilkolt" - hangoztatja XII. Pius pápa főpásztori levelében. "A népek jogos szabadságát soha sem lehet vérbe fojtani!" - folytatódik a pásztorlevél. XII. Pius pápa állást foglal a béke helyreállítása mellett Magyarországon és a Közép-keleten. A pápa a világ katolikusaihoz intézte levelét, amelyben még ezeket mondja. "Ma is érvényben vannak a szavak, amelyeket az Úr intézett Káinhoz. "Testvérednek vére hozzám kiált a Földről!" A magyar nép vére is Istenhez kiált, az igazságos bíróhoz, aki a bűnöket gyakran csak a halál után bünteti, sokszor azonban a büntetés a vezetőket már életükben eléri és eléri azokat a népeket is, amelyek igazságtalanságokat követtek el. Erre bizonyság a történelem is."

Nyugati hírügynökségek jelentése szerint, washingtoni politikai körökben aggodalommal figyelik a magyarországi helyzet alakulását. A Magyarország ellen intézett szovjet orvtámadás mély megrázkódtatást okozott az amerikai fővárosban. Az ENSZ Közgyűlésének tegnapi határozata után most tanulmányozzák az amerikai külügyminisztériumban azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Szovjetunió rászorítható az ENSZ döntésének végrehajtására. Nyugati tudósítók értesülése szerint, az amerikai külügyminisztériumban elsősorban gazdasági szankciókra gondolnak, de fontolóra veszik a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségeit is.
Knowland szenátor a következő lépéseket javasolta a kormánynak, arra az esetre, ha a Szovjetunió visszautasítja az ENSZ közgyűlésének a magyar kérdésben hozott határozatának végrehajtását. A szabadvilágnak ebben az esetben egységesen agresszornak kell megbélyegeznie a Szovjetuniót. Meg kell bélyegeznie a szovjet kormányt, hogy katonai erőszak alkalmazásával próbálja reákényszeríteni a kommunista zsarnokságot Magyarország népére. Következő lépésként meg kellene fosztani a Szovjetuniót ENSZ tagságától. További lépésként gazdasági szankciókat kellene alkalmazni a Szovjetunióval szemben. A gazdasági szankciókat ki kellene terjeszteni azokra a csatlós kormányokra is, amelyek a Szovjetuniót támogatták a magyarországi agresszió végrehajtásában. A világ szabad nemzeteinek végül meg kellene szakítaniuk diplomáciai viszonyukat a Szovjetunióval.

Az AFL és CIO egyesített amerikai Szakszervezeti Szövetség elnöke Meany táviratot intézett a magyarországi tragikus eseményekkel kapcsolatban Eisenhower elnökhöz. A táviratban Meany felszólítja Eisenhower elnököt, hogy tegyen újabb lépést az ENSZ-nél a szovjet csapatok magyarországi vérengzésének azonnali megakadályozására. Szólítsa fel a világ összes szabad államát, bojkottálják a Szovjetuniót és szakítsanak meg minden kulturális, tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatot a zsarnok szovjet rendszerrel. Meany végezetül arra kéri az amerikai elnököt, akadályozza meg azt, hogy a Szovjetunió által a magyar népre ráerőszakolt bábkormány képviselője helyet foglalhasson az ENSZ-ben.

A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében éles szavakkal ítéli el a magyar nemzet ellen elkövetett szovjet orvtámadást. A magyar szabadságharc leverésére hallatlan cselfogással és megdöbbentő fondorlattal, szószegéssel és hazugsággal fogott hozzá egy brutális hatalmi politika, amelyre csakis egy parancsuralmi és a terror alkalmazásának alapján álló kormányrendszer képes. A szovjet kommunista rendszer újból bebizonyította, hogy ellenfeleivel képtelen egy komoly és szellemi síkon mozgó harcot megvívni. A szovjet rendszer orvtámadása megmutatta, hogy az a moszkvai kormány, amely megbélyegezte a sztálinizmust, és amelynek már-már sikerült koegzisztenciális szólamokkal a világ szabad közvéleményét megtéveszteni, tökéletesen azonos módszereket alkalmaz, mint Sztálin. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közleményében a szovjet kormány Magyarország elleni katonai akcióját a Szovjetunió bűnlajstromának eddig legvéresebb és legelvetemedettebb lépésének minősíti. A szovjet kormány ezzel a lépésével egyszer s mind elrettentő példát akart statuálni a szomszédos csatlós államokra is, amelyekben az erjedés jelei ugyancsak megtalálhatóak.

Kéthly Anna, Nagy Imre kormányának államminisztere New Yorkba érkezett. Hangoztatta, hogy azok a fiatal munkások és diákok, akik fegyvert fogtak a magyar szabadság védelmében, igazi hősök. Ők a magyar jövő reménysége. "Minden vágyam az - folytatta Kéthly Anna -, hogy az ENSZ védelembe részesítse a magyar nép ügyét.
Az ENSZ Közgyűlése legközelebbi ülésén dönt arról, hogy mikor hallgassa meg az erőszakos szovjet beavatkozással eltávolított Nagy-kormány szabadföldre jutott jogos képviselőjét, Kéthly Annát, a magyar szociáldemokrata párt elnökét. Lodge nagykövet, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője, valamint Dixon brit ENSZ-küldött erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Kéthly Anna minél előbb személyesen számolhasson be a közgyűlés színe előtt a szovjet csapatok által rendezett magyarországi vérfürdő részleteiről.

Izrael tegnap éjszaka értesítette Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, hogy tegnap reggel óta Izrael és Egyiptom között a szárazföldön, a levegőben és a tengeren minden harc szünetel. Izrael ugyanakkor bejelentette, hogy fenntartás nélkül hozzájárult egy fegyverszüneti megállapodás létesítéséhez és ennek megfelelően parancsot adott az izraeli fegyveres alakulatoknak a fegyverszüneti megállapodás szigorú betartására. Az értesítés hangsúlyozza, hogy Egyiptomban a harci cselekmények beszüntetése után a helyzet csendes.

Az egyiptomi kormány hivatalosan közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy Egyiptom elfogadja az ENSZ biztonsági csapatainak kiküldését a közel-keleti béke biztosítására. Egyiptom felkérte az ENSZ 24 ázsiai és afrikai tagállamát, hogy nyújtson katonai segítséget a brit, francia és izraeli agresszió elleni küzdelmében. Egyiptom ENSZ-küldötte ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országa egyetlen más államtól sem kért katonai segítséget. Az egyiptomi ENSZ-delegátus egyidejűleg megcáfolta azt a hírt, amely szerint az egyiptomi és a brit katonai hatóságok között fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek Port-Szaídban. Hangsúlyozta, hogy a katonai hadműveletek továbbfolynak és az egyiptomi haderő főparancsnoksága teljesen ura a helyzetnek. A Nicosiában lévő brit-francia főparancsnokság legutolsó hivatalos közlése megerősíti az egyiptomi ENSZ-delegátus cáfolatát. A kiadott hivatalos jelentés ugyanis közli, hogy az egyiptomi katonai főparancsnokság Port-Szaídban elutasította a brit-franci felszólítást a megadásra. Az egyiptomi kormány tegnap a késő esti órákban hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint a Port-Szaídban és a port-fuadi körzetben lévő brit és francia katonai erőket másodízben megerősítették.

Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz. Kétoldali tárgyalásokat javasol az amerikai kormánynak a közel-keleti támadás leállítása érdekében. Bulganyin azt írja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az a két nagyhatalom, amely az atom és hidrogén fegyvereket, beleértve az összes modern fegyverekkel rendelkezik. Ha a két ország az ENSZ közel-keleti döntése által támogatva közösen járna el a közel-keleti nyugalom helyreállítása érdekében, akkor ez biztosan sikerrel járna - mondja Bulganyin levelében.

Eisenhower elnök Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz intézett válaszlevelében elutasította a szovjet javaslatot, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen járjon el a közel-keleti harc megszüntetése érdekében. Eisenhower válaszában nyomatékosan hangoztatta, hogy Bulganyin javaslatával nyilvánvalóan el akarja terelni a világ figyelmét a magyar tragédiáról. A világ biztonságának és békéjének megőrzésére a legelső és legfontosabb lépés az lenne, ha a Szovjetunió visszavonná csapatait Magyarországból. Eisenhower levelében hangsúlyozta, hogy az ENSZ minden tagállamának, köztük az Egyesült Államoknak is, kötelessége lenne ellenezni minden olyan kísérletet, amely új csapatoknak Egyiptomba való bevetését célozza. Sem szovjet, sem más fegyveres erők nem léphetnek fel a közel-keleti térségben, kivéve ha arra az ENSZ ad felhatalmazást. Új fegyveres erő megjelenése a közel-keleti térségben, az ENSZ alapokmányának megsértését jelentené - hangzik Eisenhower válasza. Az amerikai elnök válaszában újból hangoztatta, hogy rendkívül megrendítette a Szovjetunió magatartása és eljárása Magyarországon, különösen azért, mert ezt megelőzően ígéretet tett csapatainak Magyarországból való visszavonására. Eisenhower reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió az ENSZ Közgyűlésének mai ülésén bejelenti csapatainak Magyarországból való visszavonását.

Bulganyin szovjet miniszterelnök leveleket intézett a brit, francia és izraeli miniszterelnökhöz is. Az Eden és Mollet miniszterelnökhöz intézett levelében Bulganyin hangoztatja, hogy a szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogyha kell, még erőszak alkalmazása árán is letöri a közel-keleti támadást és befejezi az Egyiptom ellen folytatott háborút. A szovjet miniszterelnöknek a két nyugati nagyhatalomhoz intézett levele megemlíti Eisenhower elnökhöz intézett levelének tartalmát is, kiemelve, hogy a szovjet kormány Eisenhower elnököt közös közel-keleti akcióra szólította fel. Bulganyin Ben Gurion izraeli miniszterelnökhöz intézett levelében rosszallását fejezi ki az Egyiptom ellen indított támadás miatt és bejelenti, hogy visszahívta a tel-avivi szovjet nagykövetet. A szovjet kormány sajtóosztályának vezetője, Iljicsev, este sajtóértekezletet hívott össze, amelynek keretében ismertette Bulganyin leveleinek tartalmát. Iljicsev újságírók véleménye szerint a Nagy-Britanniához és Franciaországhoz intézet leveleknek kiegészítéseképpen élesen fenyegető kijelentéseket tett Nagy-Britannia és Franciaország ellen.
Bulganyin Eden brit miniszterelnökhöz intézett levelében azzal fenyegetőzik, hogy Nagy-Britannia adott esetben egy nálánál erősebb országgal találná magát szemben. Támadását a Szovjetunió ez esetben nem tengeri vagy légierejével folytatná, hanem bevetné rakétalövedékeit is.

Sepilov szovjet külügyminiszter táviratot intézett az ENSZ-hez, amelyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az egyiptomi helyzet megvitatására. A táviratot követően Szoboljev szovjet ENSZ-delegátus határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Ebben arra kéri a Tanácsot, hatalmazza fel az amerikai és a szovjet tengeri és légierőket, hogy támogatást nyújthassanak Egyiptomnak. Egyidejűleg arra szólítja fel a határozati javaslat Nagy-Britanniát, Franciaország és Izraelt, hogy 12 órán belül szüntessen be minden hadműveltet, és három napon belül vonja ki csapatait egyiptomi területről.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa éjjel fél 3 órakor kezdte meg vitáját. Az ülést megelőzően Dixon brit ENSZ-delegátus Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében bejelentette, hogy Nagy-Britannia parancsot adott ki légierejének az egyiptomi bombázások azonnali beszüntetésére. A brit ENSZ-küldött kijelentette levelében, hogy a brit légierő csak olyan hadműveleteket hajt végre, amelyek a Szuezi-csatorna övezetben esetleg szükséges katonai akció támogatását szolgálják.
A Biztonsági Tanács értekezletének megnyílása után azonnal Hammarskjöld főtitkár emelkedett szólásra. Közölte a Tanáccsal a brit bombázások beszüntetéséről kapott értesítést, amelyről kijelentette, hogy ennek a bejelentésnek különleges jelentősége van. A Biztonsági Tanács Szoboljev szovjet és Brilej jugoszláv ENSZ-küldött felszólalása után szavazásra bocsátotta a szovjet határozati javaslatot. Hárman szavaztak a javaslat mellett, négyen ellene, még négy állam tartózkodott a szavazástól. A javaslat elfogadásához hét szavazatra lett volna szükség.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádió!