Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. Beszámolunk a magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról.

A francia szocialisták lapja, a Populaire hathasábos címmel jelenti be: "A Szovjetunió gyilkolja a magyar népet". A lap vezércikkében ezeket mondja:
Borzalom és tehetetlenség ülte meg a szabad világot. Az oroszok ezentúl a világ banditáiként szerepelnek a közvélemény előtt. A szovjet politikát arcátlanság, népámítás és kajánság jellemzi. Nincs megfelelő szavunk megbélyegzésükre. Kádár János, aki megalakította az árulók kormányát, gyalázatosan cselekedett. - Ezt írta a Populaire.

Egy másik francia lap, a Paris-Presse a következőket hangoztatja:
Soha senki nem felejtheti el ezt a hősi küzdelmet. Budapest népének vére áztatta ronggyá a szovjet maskarát. Sohase hittük, hogy ilyen embertelenség megtörténhetik a világon. Borzalommal tekintünk a cinkosok felé is, a tehetetlenek felé, az elégedettek felé, akik semmit se tettek a történtek megakadályozására. Vajon tudott-e mást is nyújtani a magyaroknak a magát szabadnak nevező világ, mint üres szavakat? Vajon lesz-e foganatja az ENSZ Közgyűlés tegnapi határozatának? -
Ezeket kérdi vezércikkében a Paris-Presse.

A France-Soir szerint a Szovjetunió megváltoztatja a közép- és kelet-európai országokkal való kapcsolatát, de a Vörös Hadsereg alakulatait bent akarja tartani ezekben az országokban.

A Monde vezércikkének címe: "Túltettek Sztálinon". A lap szerint az egész világ megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a szovjet csapatok magyarországi támadásának hírét, hiszen a Vörös Hadsereg a támadást megelőző percekben még a Nagy Imre-kormány megbízottjával tárgyalt a szovjet csapatok kivonulásáról.
A Monde cikke így folytatódik:
Most már bizonyos, hogy Moszkva igazi szándékának palástolására, hadicselként folytatott tárgyalást a magyarokkal. Joggal kérdezhetjük, ki felelős ezért? Franciaországot és Angliát lekötötték a szuezi események. Moszkva jól tudta, hogy a Nyugat figyelme átmenetileg elterelődött a magyarországi szabadságharcról.
A Monde cikkében ezeket állapítja még meg:
A szovjet vezetők bebizonyították, hogy a be nem avatkozás elvét teljesen egyénien fogják fel. A Kreml ez év június 20-án elismerte a függetlenség elvét és ez az elismerés most különös magyarázatot kapott. Sztálin nem merte a jugoszláv népet megtámadni 1948-ban. Utódai 1956-ban megrohanták Magyarországot. A jelenlegi Kádár-kormányt a Vörös Hadsereg alakulatai juttatták hatalomra. A magyar miniszterelnöki székbe Kádárt az orosz hadsereg ülteti be. Ma már beszélni se lehet arról, hogy a Nyugat és Kelet közti kapcsolatok továbbra is jók maradnak. - Ezeket írja a francia Monde vezércikkében.
A lap egy másik cikkben a következőket jegyzi meg:
A világ megláthatta egy pillanatra az igazi Magyarország fájdalomtól eltorzult arcát. Meglátta és sohasem felejtheti el. Ez igazi arc képe a szívünkbe vésődött. A magyarok elleni nagy túlerejű szovjet támadás a szabadság közelgő nagy győzelmének csírája lehet. A magyar nép bátor tekintete előtt az elnyomóknak meg kell hátrálniuk.

A francia lapok cikkeinek ismertetése után áttérünk az olasz sajtóra. Mindenekelőtt a Nenni-féle szocialistáknak mai vezércikkéről számolunk be. A vezércikket Nenni maga írta. Ebből idézünk:
A Szovjetunió csak csendőrként maradhat Magyarországon. A Szovjetunió borzalmas bűnt követett el a Vörös Hadsereg alakulatainak kiadott támadási paranccsal. Ez a tett a művelt világ egységes megítélése szerint felejthetetlen és megbocsáthatatlan.

A Roma című olasz lap megállapításai a következők:
Az egyik oldalon állnak a szovjet harckocsik, a másik oldalon az Egyesült Nemzetek papírokmányai. Az egyik oldalon áll a Leninhez és Sztálinhoz hű szovjet nagyvezérkar, a másik oldalon áll a Szuezzel elfoglalt Anglia és Franciaország. A hősies magyar nép végbevitte a csodát. Időközben kiderült azonban a Nyugat minden gyengesége és készületlensége. Miközben a nagyszerű magyar nép vérével fizet, a Nyugatot kiszámíthatatlan következményekkel járó vereség éri. Rádöbbennek-e a nyugati népek végre, hogy csak egyetlen ellenség létezik? Kívánjuk, hogy a mostani események legalább erre tanítsák meg őket.
A Roma című olasz lap azt írja, hogy az utolsó pesti távirati üzenetek felülmúlják drámai tartalmukban még az ostromolt Varsó segélykiáltásait is. A Roma hangsúlyozza, hogy a Nyugat rettenetes probléma előtt áll. Arról kell döntenie, odadobja-e Magyarországot a Szovjetunió önkényének, vagy vállalja-e a harmadik világháború kirobbanásának kockázatát. A Roma azt írja, hogy a nyugati világnak mérlegelnie kell, tud-e gyalázatban élni.

A Momento-sera című római esti lap szerint a Szovjetunió éppen azokban a percekben készítette fel a rohamra a páncélos hadosztályait, amikor kivonulást ígért. Valamennyi olasz lap követeli a nyugati világ egységes fellépését és határozott cselekvését. Az olasz lapok között ebben a tekintetben csak az Unità kivétel.

Az angol Daily Mail a többi brit napilaphoz hasonlóan ugyancsak első oldalon foglalkozik ma a magyarországi eseményekkel. Most a lap vezércikkéből idézünk:
A magyar nép ismét szenved, holott néhány nappal ezelőtt hősies küzdelemben kivívta szabadságát. Sepilov szovjet külügyminiszter a terroruralomról azt mondta, hogy az csak rendőri intézkedés. Így nevezte az angol kormány is az egyiptomi beavatkozást. Szovjet részről nagyon hamar felhasználták ezt a példát a magyarság hősies szabadságharcának eltiprására. Elképzelhető, hogy ezt a Szovjetunió az egyiptomi angol lépés nélkül is megtette volna. Mégis meg kell mondani, hogy ami történt, csak az angolok sajnálatos egyiptomi cselekedetei miatt következhetett be. Az oroszok magyarországi támadásai a legsúlyosabb nemzetközi válságot robbantották ki és Anglia az egyiptomi ügybe beleszólva, akaratlanul segítette a szovjet oldalt Közép- és Kelet-Európában.

A Daily Sketch arról ír, hogy a Szovjetunió a magyarok feltétel nélküli megadását követeli. A lap felteszi a kérdést, nincs az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen katonája sem, akit segítségül lehet küldeni?

A Scotsman című brit lap ezeket állapítja meg:
Sürgős közbelépés szükséges a magyar szabadságharcosok érdekében. Nincs jelentőség nélkül, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete rendőralakulat felállításának és Szuezbe küldésének gondolatával foglalkozik. Ez a terv megvalósítás esetén az ENSZ hatáskörének kibővítésével járhat. "Mit csinál a világ? Segít-e rajtunk?" - kérdezik a magyar hazafiak. Erre a kérdésre a válasz néhány órán belül akkor is világos lesz, ha a Nyugat hallgat, és nem felel. Nem feledhetjük, hogy a Szovjetunió a magyar nép függetlenségének megsemmisítésére tör. Vegyük tudomásul, hogy az egész világ békéje veszélyben van. - Ezeket hangsúlyozta ma a Scotsman.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról számoltunk be.