Munkáskommentár

Munkások! Most Péter Mihály beszél. Hallgassátok meg kommentárját a legújabb helyzetről:

Kedves Munkástársaim! Kedves Barátaim! Senki se kért fel arra, hogy a Szociáldemokrata Párt nevében beszéljek. Ilyenfajta megbízást nem is vállalnék. Csak a magam nevében szólok hozzátok, egy szociáldemokrataként a sok közül. A helyzet legújabb alakulásáról kívánok szólni. Miután a központi hatalom szétesett, és a magyar szabadságharc fegyverekkel győzött, megindultak a politikai tárgyalások. A szabadságharc erői, a fegyverek, a sztrájk és az egész nemzet szolidaritása arra kényszeríti az enyhén szólva idegen beavatkozókat, hogy elhagyják az országot. Magyarok idegen befolyás nélkül, önmaguk sorsáról döntenek majd, de a jelenlegi helyzetben ki állapíthatja meg, hogy kinek van joga beszélni? A kormány elnöke, az 1945-ös koalíciót tekinti olyan politikai alapnak, amelyre építeni, támaszkodni lehet. Ennek ellenére az egész kormányban nincs egyetlen szociáldemokrata. A közleményben az áll, hogy a párt által delegálandó személy, majd részt vehet benne, de mindössze egy személyről esik említés. A szociáldemokráciát azonban nem lehet kisemmizni. Nagy Imre első, úgynevezett koalíciós kormányában se talált egyetlen szociáldemokratát, bár biztosan szívesen bevett volna valakit. A Szociáldemokrata Párt feltételeket szabott, amelyeket előbb teljesíteni kell. Nem tudom, hogy az otthon megalakult Szociáldemokrata Párt milyen feltételeket szabott. Nyilván csak neki van joguk a munkásság nevében beszélni, hiszen ők azok, akik a hét év előtti erőszakos fúzió után megjárták a kommunisták börtöneit, ők azok, akik internálótáborban vagy házi őrizetben töltötték életüket. Ők azok, akik a munkások élén elsőként álltak a barikádokra, hogy álljt parancsoljanak az idegen beavatkozásnak, és megteremtsék a magyar demokratikus kialakulás feltételeit. A magyar szociáldemokrácia azonban otthoni keserves 7 esztendeje ellenére sem szűnt meg nemzetközi párt lenni. A fúzió napján, 1948-ban, Zürichben a Szociáldemokrata Párt menekült vezetői kimondották, hogy a fúziót érvénytelennek, az erőszakot törvénytelennek tekintik. A Magyarországi Szociáldemokraták Pártját az akkori COMISCO, a mostani Szocialista Internacionálé felvette tagjai közé, és ezzel elismerte a Szociáldemokrata Párt jogfolytonosságát. Szélig Imre, a párt elnökeként ma is állandó kapcsolatot tart Londonban a Szocialista Internacionáléval, tehát senki se vitathatja, hogy a magyar munkásság a szociáldemokrácia követeléseit a nemzetközi munkásmozgalom támasztja alá. Már mondottam az előbb, hogy feltételeket csak az otthoni vezetők szabhatnak. Ezt azonban abban a tudatban tehetik, hogy hátuk mögött a Szocialista Internacionáléban egyesült munkásmilliók állanak. Éppen ezért érthető, hogy eddig is olyan feltételeket szabtak, amelyek kizárják a régi hibák visszatérését. A diktatúra és vele annyi szörnyűség felidézését. Elég volt az erőszakból, elég az idegen függőségből. Ki kell jelölni a demokrácia mezsgyéjét jobb és bal felől. Már most gondoskodni kell arról, hogy kilengések ne következhessenek be. Ezek a feltételek érvényesek lesznek mindaddig, amíg nemzetközi ellenőrzéssel megtörténnek a szabad választások, és az ország népe dönti el, hogy melyik pártot milyen arányban küldi a Parlamentbe. Már most nagyon fontos, hogy a szociáldemokrata munkásság erejének tudatában annyit követeljen, amennyi megilleti. Mostani állhatatossága az újjászülető demokráciában termi meg gyümölcseit.

Péter Mihály helyzetjelentését hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!