Nemzetközi sajtószemle

Kedves hallgatóink, most következő sajtószemlénkben néhány nyugati lap Magyarországgal foglalkozó cikkét ismertetjük.

Amikor Olaszország ENSZ-delegátusa erélyes szavakkal megbélyegezte a szovjet hadsereg fegyveres támadását, és meleg hangon emlékezett meg a magyar nép hősi küzdelméről, tulajdonképpen az olasz közvélemény érzelmeit és állásfoglalását tolmácsolta. Az olasz nép együtt érez a szabadságáért és függetlenségéért küzdő magyarsággal, amely ezekben a tragikus napokban oly nagyszerű példáját adta a helytállásnak és a szabadságszeretetnek.
A Giornale d'Italia vezércikke kifejti, hogy a magyar szabadságharc még a vakoknak is felnyitotta a szemét, és mindenkit rádöbbentett arra, hogy a Szovjetunió képében mily szörnyű és embertelen hatalommal állunk szemben. Az olasz lap felhívja a világ közvéleményét, ne hagyja magát tovább áltatni a szovjet szólamoktól, hanem egységesen álljon ki a szabadság megvédése érdekében. A Giornale d'Italia részletes képet fest arról a gyilkos pusztításról, amelyet a Vörös Hadsereg Budapesten és más városokban végbevisz. Ezek az események nem maradhatnak hatástalanok az olasz politikában sem. Ezekben a napokban - írja a lap - az egész olasz közvélemény a kommunisták ellen fordul, és még olyanok is távol tartják magukat tőlük, akik eddig a békesség érdekében és az együttélés elve alapján hajlandóak voltak bizonyos mértékig a kooperációra.

A Giorno című lap is azon a véleményen van, hogy a magyarországi események mélyen belenyúlnak az olasz belpolitikába is. Az olasz újság helyesli a kormány magatartását a magyar ügyben, és részletesen beszámol az ENSZ-ben folytatott vitáról. Dicsérően emlékezik meg a magyar szabadságharcosokról, akik a nagy szovjet nyomás és katonai túlerő ellenére is tovább harcolnak. A magyar nép szabadságvágya és szívós küzdelme az igaz ügy mellé állított olyanokat is, akik eddig inkább Moszkva szemével nézték a világot. A Giorno szerint a kommunista párt teljesen elszigetelődött, és egyes baloldali pártok felhagytak a szovjet iránti rokonszenvükkel. Ennek bizonysága többek között a szocialista párt vezetőjének, Nenninek a nyilatkozata, amelyben azt követelte, hogy az olasz kormány tegyen meg minden lehetőt a magyar függetlenség érdekében.

Ilyen értelemben írt az Avanti is. Elítéli az orosz agressziót, és megbélyegzi a szovjet erők beavatkozását a magyar belügyekbe. Így kell tenniök, hangoztatják a kommunistákkal együttműködő olasz szocialisták, mert a nemzeti önrendelkezéshez minden népnek egyformán joga van. Az igazi proletár internacionalizmusnak ez a lényege. A jelenlegi viszonyok között a Szovjetunió csak a Kádár-féle fantomkormány csendőre lehet Magyarországon. Felhívjuk ezért a Szovjetuniót - írja az olasz szocialisták lapja -, vonja vissza csapatait Magyarországról, hadd lehessen végre valóban a munkások, a parasztok és a diákok állama.

A Momento-sera című esti lap kifejti, hogy miután Egyiptomban bekövetkezett a tűzszünet, és az ügy előreláthatóan rendeződik, semmi sem homályosíthatja el a magyar eseményeket, amelyekkel most törődni elsőrendű feladat.

Az olasz lapok helytelenítik, hogy Franciaország és Anglia a magyar eseményekkel egy időben indította el egyiptomi akcióját. A Giornale d'Italia elítéli e két ország fegyveres beavatkozását a Közel-Keleten, mert ezzel elvonta a világ figyelmét a magyar eseményekről.

A magyarországi szabadságharcról részletes beszámolókat és elemző kommentárokat közöl az amerikai sajtó is. A nagy lapok állásfoglalását rendszeresen és első helyen ismertetjük. Most felsoroljuk, mit írnak a nemzetközileg kevésbé ismert, de Amerikában jelentős közvélemény-formáló erővel rendelkező helyi lapok.
A Washington Evening Starban a következőket olvassuk:
Ha van egyáltalán valami vigasztaló a magyarországi tragikus eseményben, ez talán az a körülmény lehet, hogy az egész világ szemtanúja annak, mily gyalázatos módon viselkedik a szovjet kormány szövetségeseivel szemben. A Szovjetunió beavatkozása Magyarországon ismét arról tanúskodik, hogy a Kreml emberei félnek a szabadságtól, nem tudják elviselni a szabad életmegnyilvánulást sem hazájukban, sem az ellenőrzésük alá tartozó országokban. Ha a szabadság győzedelmeskednék a vasfüggöny mögötti országokban, ők megszűnnének létezni, sőt vége lenne az egész kommunista rendszernek. Ezért fojtották vérbe oly brutalitással a magyar szabadságmozgalmat, és ezért indulnak újból a befolyásuk alatt élő népek terrorizálására. Ez azonban nem a valódi erőnek a jele. Ez a gyengeség megnyilatkozása és a megrémült emberek magatartása.

A Minneapolis Tribune szerint a legújabb magyarországi eseményekben a szovjet agresszió egész meztelenségében mutatkozott meg. Kitűnt, hogy a szovjet kormány álnok és szemfényvesztő módon viselkedik az ellenőrzött országokkal, végső esetben súlyos ökölcsapást mér minden szabadságvágyó népre.

A Buffalo Evening így vélekedik:
A szovjet kormány magatartása a magyar kérdésben oly becstelen, hogy alig találunk rá példát a történelemben. Cselekedete az árulásnak és a nagyméretű gyilkolásnak mindent felülmúló megnyilatkozása. Sztálin szelleme ott lebeg ezek felett az őrületes események felett. A művelt és emberies világot mozgósítani kell Moszkva barbár vezetői ellen.

Az Atlanta Constitution kommentárjában azt fejtegeti, hogy a szovjet kormány magatartásának kedvezőtlen visszhangja támadt az ázsiai országokban, főleg azokban, amelyek a gyarmati sorból nemrégen szabadultak. A lap elítéli a szovjet kormányt, mert az Egyesült Nemzeteknek a gyilkolás befejezésére adott felszólítását nem teljesítette, és szemtelen módon tovább folytatja az öldöklést.

A Milwaukee Journal a magyar ifjúság csodával határos hősiességével foglalkozik:
Ezt az ifjúságot - írja a lap - kommunista ideológiával tömték tele, a Szovjetunió és a kommunizmus céljainak szolgálatára szervezték, mégis szembeszállt irányítóival, és nagyszerű példáját adta a bátor kiállásnak és hazaszeretetnek.
A lap három történetet mond el, bemutatván, milyen nagyszerű cselekedeteket hajtottak végre a magyar fiúk és lányok.

Egy másik lap, a Salt Lake-i City Tribune a következőket írja:
A magyar szabadságharcosok a maga teljes nagyszerűségében mutatták meg a világnak Magyarországot, és felhívták a világ figyelmét az oroszok önkényére és árulására. A Szovjetuniónak sikerült visszaszereznie uralmát Magyarországon, de ezt csak álnoksággal és brutális erővel tudta elérni. A csatlóskormányok által vezetett népek, Ázsia és Afrika semleges országai, nemkülönben a kommunistaellenes nemzetek most láthatják, mily üresek a békéről szóló orosz szólamok és a szabadságról, a nemzeti függetlenségről szóló beszédek. A világ azonban azt is tudja, hogy a szabadság utáni vágyat sem ördögi fondorlattal, sem a kommunista indoktrinációval nem lehet megsemmisíteni. Több mint tízesztendős szovjet irányítás után a magyarok egy emberként keltek fel és követeltek szabadságot. E küzdelem első sorában pedig éppen azt az ifjúságot találtuk, amelyet az idő alatt a kommunisták maguknak akartak felnevelni. A fekete függöny lehull Magyarországon, de a kommunizmusnak ellenálló nép harcát fény borítja. És ezt a harcot sohasem felejtheti el a világ. De a magyar nép sem felejtheti el azoknak a vértanúságát, akik a szabadságért életüket adták.

Kedves hallgatóink, nemzetközi sajtószemlénkben olasz és amerikai lapvéleményeket ismertettünk a magyarországi eseményekről.