14:00 óra. Hírszolgálat

Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 14 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

A magyar függetlenségi harc nemcsak Budapestre terjedt ki, az ellenállás több vidéki városban is érezteti erejét. Az egyik nyugati hírszolgálati iroda jelentése szerint Magyarország keleti részén, jelentős területek a szabadságharcosok ellenőrzése alatt állanak. Egy másik jelentés is arról számol be, hogy Győrött, Szolnokon és Pécsett és más városokban szintén tüntetések játszódtak le, szovjet harckocsik avatkoztak be, és halálos kimenetelű összecsapások történtek. A borsodi dolgozók a miskolci rádióban messzemenő követeléseket támasztottak, követelték a kompromittált politikusok eltávolítását. Hangoztatták, hogy olyan vezetőket kell az élre állítani, akiknek magyarságához és hazafiságához nem férhet kétség. Ma délben a borsodi dolgozók újabb kiáltványt adtak ki, bejelentve, hogy Nagy Imre magáévá tette a borsodiak követeléseit. A kiáltvány hangoztatja, hogy a szovjet csapatoknak legkésőbb január elsejéig el kell tűnniük Magyarország területéről. A borsodiak azt várják, hogy Nagy Imre legrövidebb időn belül hazafias népfrontkormányt alakít. A kormány személyi összetételénél a legmesszebbmenően figyelembe veszi a közvélemény kívánságait, követeléseit és javaslatait. A kormányprogram egyes pontjait rövid időn belül túl is lehet teljesíteni.

Veszprém környékéről is harcok híre érkezik. Egy Ausztriába visszatért utas elmondotta, hogy Veszprém közelében szovjet harckocsik tartóztatták fel. A várostól délre a harc még folyamatban volt. Tisztán lehetett hallani a harckocsik tüzelését. Az osztrák határ menti lakosság arról értesült, hogy a Bakonyban erős szovjet osztagokat vontak össze.

Budapesten egy tegnap esti jelentés szerint a harcoló felek beásták magukat, és farkasszemet néznek egymással. A tüntetések a fővárosban folytatódtak. Nagyobb arányú tüntetés játszódott le a magyar parlament és az amerikai követség közelében. A tömeg lelkesen üdvözölte a követség épületén lengő amerikai zászlót. Szovjet harckocsik igyekeztek szétoszlatni a tömeget. A holland repülőtársaság arról értesült, hogy a főváros és a repülőtér közötti utat, szovjet csapatok tartják megszállva. Ezért a repülőtársaság nem indította útnak utasszállító gépét Budapestre.

A moszkvai rádió ismertette Nagy Imre tegnapi beszédét, de kihagyta belőle azt a részt, hogy a budapesti kormány tárgyalásokat akar kezdeni Moszkvával a szovjet csapatok kivonásáról Magyarország területéről.

Egy francia kommunista képviselő kilépett a pártból és lemondott mandátumáról. Kijelentette, hogy lépésével tiltakozni akar az ellen, hogy a Szovjetunió fegyveresen avatkozott be Magyarország belügyeibe.

A budapesti rádió a lakossághoz intézett egyik közleményében két új telefonszámot adott meg azok számára, akik üzenetet akarnak eljuttatni a rádióhoz. A két megadott telefonszám az Akadémia utca környékén van.

Bécsben ma reggel egy Magyarországon működő titkos rádiót lehetett hallani. A rádió a magyar nemzet Szabadság Adójaként jelentkezik. A Szabadság Rádió ma reggeli adásában általános sztrájkra szólította fel a magyar munkásságot. Követelte többek közt Mindszenty bíboros azonnali szabadon bocsátását és prímási funkcióiba való visszahelyezését.

Nyugati hírszolgálati irodák szerint Mikojan szovjet helyettes miniszterelnök és Szuszlov, a kelet-európai ügyek szovjet szakértője tegnap délelőtt Budapesten járt. A két szovjet vezető a déli órákban elhagyta a magyar fővárost.

Külföldre érkezett utasok szerint a budapesti katonai akadémia hallgatói nehézfegyverekre tett szert, és átálltak a szabadságharcosokhoz. Ennek hatása alatt újabb gyalogsági ezredek is csatlakoztak a forradalomhoz.
Az egész nyugati világ szeme Budapesten nyugszik. Az egész nyugati sajtó, természetesen a kommunista lapokat kivéve, osztatlan és fenntartás nélküli rokonszenvvel kíséri a magyar nemzet erőfeszítéseit szabadsága kivívása érdekében, és elismeréssel ír a magyar szabadságharcosok bátorságáról.
A finn sajtó a testvéri magyar nép iránt érzett szeretetének és meleg rokonszenvének ad kifejezést. A Helsingin Sanomat megállapítja, hogy a magyar nép a kommunizmus ellen indította meg felkelését. A kommunista hatóságok ellenintézkedéseit a félelem vezeti. Kijelenti még, hogy amikor a békés koegzisztencia hangoztatói a tömegekbe lövetnek, ez nem válik sem a magyarországi, sem a megszálló szovjet erők becsületére.
Az Uusi Suomi azzal a megállapítással vezeti be cikkét, hogy ha a szovjet hadsereg nem lépett volna közbe, a magyar nemzet már saját erejéből elsöpörte volna a kommunizmust. Nem férhet kétség hozzá – hangsúlyozza a finn lap –, hogy az egész magyar nép felkeléséről van szó a kommunizmus ellen.
A finn szociáldemokraták és egyben a koalíciós kormány egyik hivatalos lapja azt írja, hogy a belső nézeteltérések a különböző kommunista vezetők között nyilvánvalóan már régóta felhalmozódtak. A nép azonban ezzel nem törődött, az egész rendszer ellen fordult. Nagy Imre az erőszak alkalmazásához folyamodott. Ezzel szolgálatot tesz Hruscsovnak, pártjának és a rendszernek. Kérdéses azonban, vajon meggondolta-e, hogy harckocsik mindig is hatástalan eszköznek bizonyultak, valahányszor azért vetették be, hogy elnémítsák azokat, akik meghalni készek véleményük érvényre juttatásáért.

Az amerikai lapok első oldalukon közölnek minden Magyarországgal kapcsolatos hírt. A New York Times feltűnő szedéssel, hírmagyarázatai mellett kidomborítja, hogy a budapesti felkelést egyes hírek szerint az robbantotta ki, hogy egy ávós alakulat a tüntető tömeg szeme láttára lelőtte a magyar hadsereg egyik ezredesét és egy főhadnagyát.
A New York Herald Tribune a magyarországi eseményekkel foglalkozva kiemeli, hogy egyelőre még nem lehet felmérni, hogyan végződik a vasfüggöny mögötti országokban megindult eseménylánc. A lap véleménye szerint az, ami Lengyelországban, majd Budapesten kirobbant, könnyen és valószínűleg kihatással lehet a Kreml belső helyzetének alakulására is. Nem lehet kétséges, hogy Hruscsov és a többi szovjet kommunista vezető között nincs egységes vélemény a vasfüggöny mögötti helyzet kiértékelése tekintetében. A szovjet kommunista vezetők túlbecsülhették erejüket, és elszámították magukat a Jugoszlávia irányában folytatott politikájuk kihatásaiban. A New York Herald Tribune megállapítja, hogy az, ami Budapesten történt, messze túlmegy azokon a kereteken, amelyeket Nagy Imre politikai terveinek megvalósítása számára magának állított.

A francia sajtóból a szocialista Populaire véleményét idézzük. A lap rámutat arra, hogy a Kreml vezetői számára most két út nyílik. Vagy szabad folyást engednek a demokratizálódásnak a kelet-európai országokban, vagy az erőszakhoz folyamodva tűzzel-vassal leverik a felkelést. A szovjet kommunista vezetőknek azonban tudniuk kell, hogy abban az esetben, ha a két lehetőség közül a másodikat választják, ezzel egy olyan kirobbanást provokálnak a vasfüggöny mögött, amely elsöpörheti teljesen befolyásukat a leigázott kelet-európai országokban.
A baloldali, kommunistaellenes Franc-Tireur élesen bírálja a magyarországi eseményekkel kapcsolatos francia kommunista sajtóhangokat. A lap kiemeli, hogy a budapesti eseményeket nem lehet reakciós elemek aknamunkájának tekinteni. Ami Budapesten történik, az valóban a magyar nemzet felkelése a rendszer ellen – írja a francia lap.

Nyugati hírközlő irodák értesülése szerint Gomulka elhalasztotta mára tervezett elutazását Moszkvába mindaddig, amíg valamennyi szovjet katonai egység vissza nem tér eredeti támaszpontjára. Az elhalasztást Gomulka már közölte Moszkvával, és azt is hozzáfűzte, hogy a szovjet csapatok állomáshelyeikre való visszatérésére vár. A végső határidőt erre, a lengyel hírközlő iroda korábbi jelentése szerint, a mai napban jelölték meg. Gomulka vár addig, amíg megbizonyosodik arról, hogy Moszkva valóban minden csapatot visszavezényel előző támaszpontjára.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 15 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!