Modern asszonyok

1956. október 22. 13:40 ● 08:54

Indig Ottó
00:00 00:00

A műsor leirata

Kedves Hallgatóink! Modern asszonyok című rovatunkat hallják. Műsorát összeállítja Indig Ottó.

Hollandiában élő munkatársnőnk beszámol arról a majdnem emberfeletti munkáról, ahogy a kis ország gyarapítani próbálja területét. A tenger és a szárazföld harcából újra diadalmasan került ki a szorgalmas és igyekvő ország, amely a tenger hullámainak karjaiból újból kiszakított egy részt, és átalakította szárazfölddé.

Ha felolvasásom után, kedves Hallgatóim, előszedik a térképet, látni fogják, amit különben is jól tudnak, hogy Hollandia inkább a vízben, mint a víz partján fekszik. Az ország területe, különösen a nyugati rész, át és át van szőve tavakkal, csatornákkal, és mint hatalmas tengeröböl belé ékelődik az ország szívébe a Zuiderzee. Az ország lakossága állandó keserves küzdelemben áll a tenger természetfeletti erejével, de egyben igyekszik is tőle területet elhódítani. 1932 májusában fejezték be az Zuiderzee északi részén elterülő zárógát építését. Azóta a tengeröböl édesvízzé alakult át. A 90 m széles, és 44 km hosszú gát csodálatos bizonyítéka az emberi erőnek és a tudománynak, szemben a természeti erővel. Ez volt az 1929-ben meghalt Lely Cornelis mérnök tervének első nagy alkotása. Hátrahagyott tervei szerint aztán következett a további munka. A tengeröbölből tóvá alakult Zuiderzee nagy részét szárazfölddé átalakítani. 1937-től '42-ig egy 48 ezer hektár felületű területet szárítottak ki. Ez az észak-keleti poldernek nevezett országrész ma Hollandia legjobb termővidéke. Virágzó tanyák, városok, falvak váltakoznak a gabonaföldek között, és nincs az a külföldi, aki el tudja képzelni, ha a fákkal szegélyezett utakon robog autójával, hogy ez a terület 14 évvel ezelőtt még a Zuiderzee fenekén feküdt. A második polder, ahogy a kiszárított területeket itt hívják, építkezését 1950-ben kezdték meg. A munkálatok Harderwijk és Elburg városoknál, körülbelül 2 kilométerre a parttól indultak el. Itt a víz közepén megkezdték az újonnan tervezett szárazföld övezőgátjainak építését. Vízzel és széllel dacolva százával állomásoztak a technika legújabb találmányaival felszerelt hajók a tengeröböl közepén, és építették a szakmunkások a mérnöki kar által kiszámított és tervezett övező gátat. A nyári hónapokban tömegesen rándult ki Hollandia lakossága a Zuiderzee partjához, és hajóba szállva örömmel szemlélte hogyan növekszik a gát. Munkaóránként 12 méter hosszúsággal gyarapodott, mindaddig, amíg ez év szeptember 13-án hajnalban annyira haladt, hogy déli 1 órára ki lehetett tűzni a 90 km hosszú gát ünnepélyes berekesztését. Az utolsó gátnyílásnál már reggel nagy nyüzsgés volt, nagy készülődés. 1 óra előtt valamivel a királynő és kísérete is megjelent egy kisebb hajón, és átszállva a Van Hasselt nevű gőzősre, izgatottan várta a roskadásig megtelt hajó többi nézőivel együtt azt a pillanatot, amikor a víz pajkos játéka megszűnik, és a tátongó gátnyílás bezárul. Pontosan 1 óra 8 perc volt, amikor minden hajó, kotrógép, csónak és más vízi közlekedési eszköz szirénája megszólalt, amikor dudák, harangok zúgni kezdtek, nemzeti színű lobogók az árbocokra szöktek, és emberek ezrei diadalmasan éljeneztek, ölelték egymást, ujjongtak, táncoltak. Bezárult a gát. 7 év nehéz munkáját siker koronázta. Az ünneplő tömeg feje fölött repülők és helikopterek keringtek, amikor az egyik hajó fedélzetéről óriási zenekar a holland himnuszt, a "Wilhelmus"-t kezdte játszani. Mindenki ünnepélyesen megmerevedett, még azok az ujjongó munkások is, akik a gát két oldalán várták a nagy pillanatot, hogy a berekesztés után egymás karjaiba borulhassanak. A meghatódott nézők között szerényen meghúzódva, könnyes szemmel idősebb hölgy áll. Van den Ban Elza asszony, aki mérnöknő. Becsukja szemeit és mosolyog. Maga előtt látja már az új polder városait, falvait, gyermekjátszótereit, iskoláit, aminek tervezésben annyira kivette részét. Az ünneplő közönség között kevesen vannak, akik tudták, hogy ebben az emberfeletti vízi küzdelemben a sok száz férfi között egy tehetséges alkotó mérnöknő is részt vett. Boldogan beszél nekünk az új országrészről. Az 54 ezer hektár nagyságú újonnan nyert területet a gátzárás után kiszivattyúzták, a munkálatokat a királynő indította el a gátzárási ünnepség lezajlása után azonnal. Fél évig fog a nyolc szivattyú dolgozni, percenként 4000 köbméter vizet eltávolítva a körülzárt területről, amíg az új polder, amelynek Flevoland a neve, szárazföld lesz. Ezután kerül sor az utak és csatornák építésére. Összesen 290 kilométer út fogja Flevolandot keresztül-kasul szelni, és a lakosság rendelkezésére állni. Az új polder fővárosának neve, emlékezésül nagy tervezőjére Lelystad lesz. Gondos és körültekintő munkával kell egy ilyen újonnan teremtett területen mindenre gondolni. A semmiből kell egyszerre virágzó országrészt teremteni. De ez az eleme Van den Ban mérnöknőnek. Lelkiismeretesen végigjárta a régebbi poldereket, amiket a belvizek helyén létesítettek. Végigjárta Hollandia első ilyen alkotását, amelyet 1564-ben Egmond gróf kezdeményezett az Egmond és Berg tavak helyén. Aztán sorra jöttek az 1600-as, 700-as évek között nyert terültek. Hollandia ekkor élte aranykorát, és nagy Beemster tavon kívül még 27 más tó helyén létesített termő szárazföldet. A XIX. század közepén a haarlemi tavat szivattyúzták ki, és utána a Wieringer polder született meg. Van den Ban mérnöknő, mint tenyerét ismeri mindegyiket, és ismeri jó és rossz oldalaikat. Mindent alaposan kitanulmányozva munkatársaival együtt az új Flevolandon csak a legjobbat tervezte mindenből. Már mint gyermek szeretett alkotni, akkor órákon, napokon keresztül képes volt a homokos tengerparton mesebeli várakat, városokat, házakat formálni. Most valóság lett a játék. Irodájának falai telve vannak tervekkel és rajzokkal. Sehol egy atomnyi hely az asztalokon, azokon is tervek, és újra csak tervek. Lelystad 30 ezer lakosra van számítva, de a majd ott elterülő üzemek és gyárak létesítése után duplájára emelkedhet a lakosság száma. A fővároson kívül még egy 5 ezer lakosságú várost terveznek, és körülbelül 10-12 ezerötszáz lelket számoló kis község a tanyákon kívül. S ha aztán Flevoland is dicsekedhet hullámzó, most már nem tenger, hanem gabonaföldekkel, virágos ablakú, tiszta, fehér házakkal, nagy tetős istállókkal, füstölgő kéményű gyárakkal, gyepes játszóterekkel, akkor amikor munkaszünet után ezer és ezer boldog ember nyüzsög majd kerékpárján a fákkal szegélyezett utakon, akkor Elza van den Ban asszony megelégedetten és boldogan fogja mind ezt szemlélni, a minden kétséget kizáróan megszületendő Lelystad-i pazar nagy luxusszállóból.

Kedves Hallgatóink! Modern asszonyok című rovatunkat hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Szünetjel

Információk

Adásba került1956-10-22 13:40
Hossz0:08:54
CímModern asszonyok
MűsorkategóriaIsmeretterjesztő
Ismétlések
1956-10-22 13:40
SzerkesztőIndig Ottó
Műsor letöltése MP3