Aranytrombita

Szignál

Aranytrombita, a munkások hangos újságja. Szerkeszti Péter Mihály.

Kedves hallgatóink! Ebben a programunkban minden szombaton munkásokat érdeklő kérdésekkel foglalkozunk. A napi politikai eseményeken kívül ismertetjük hallgatóinkkal a nyugati munkásmozgalmi élet megnyilatkozásait. Felidézzük a múlt hagyományait és segítséget kívánunk nyújtani az idegen elnyomók okozta nehézségek leküzdésében. Száz évvel ezelőtt Táncsics Mihály Aranytrombitája, a munkások újságja megjelenése egybeesett a munkásmozgalom kezdetével. Az új Aranytrombita a munkásmozgalom hagyományainak ápolására hivatott.

Zene

A nyugati munkáslapok nap mint a nap a hírek százait közlik. Hogyan vállalkozhatnák arra, hogy valamennyiről számot adjunk? Kiragadunk közülük néhány érdekeset. Kedves hallgatónk! Hallotta már?

A New York állambeli Hampstreet-ben a Human Research Corporation állami támogatással tudományos kutatást végez a rokkantak és amputáltak munkába állítására. Az alapítvány lehetővé teszi a legmodernebb gépek átalakítását és olyan termelési folyamatok elvégzését, amelyre eddig csak a legügyesebb és legképzettebb munkások voltak alkalmazhatók. A kutatás célja, hogy a balesetet szenvedetteknek visszaadják önbizalmát és megszüntesse a gyakorta fellépő feleslegesség érzését. Az állami alapítvány mellett közületek és egyesületek is foglalkoznak a problémával, hogy rokkantak részére alapítsanak gyárakat és lehetőséget biztosítsanak számukra az állandó foglalkoztatásra. A hampstreeti intézet megállapítása szerint az új gépek megerőltetés nélkül kezelhetők, orvosi és lélektani szempontból egyaránt megdöbbentő eredményeket hoznak.

Hát azt hallotta már kedves hallgatónk, hogy ez év elején több mint 95 millió gépkocsit használtak szerte a világon? Ezen kívül 9 millió 970 ezer motorkerékpárt, tehát összesen több mint 105 millió gépjármű volt forgalomban. Egyetlen év alatt több mint 7 millióval emelkedett a gépjárművek száma. A gépkocsik közül 73 millió személygépkocsi, 21 millió tehergépkocsi és 7 tized millió autóbusz.

Hallotta már, hogy a panamai indiánok használják a világ legolcsóbb borotvapengéjét? A juahéli törzshöz tartozó indiánok évszázadok óta füvet használnak borotválkozásra. Ez a tengeri fűfajta élesebb a legélesebb késnél és borotvával sem lehetne jobban kiborotválni az arcot.

Hát, azt hallotta már kedves hallgató, hogy a német kormány törvénybe akarja iktatni az asszonyok félnapos munkaidejét? A Szociáltudományi Intézet megállapítása szerint a legtöbb iparágban lehetséges az asszonyok félnapos alkalmaztatása. Ezzel a megoldással az ipar jelentős munkaerő-tartalékhoz jutna és a családok sem szenvednék kárát.

Zene

A dal szerint ugyan megy a gőzös, de a valóságban bizony gyakorta akadoznak a szerelvények. Mi az oka a magyar közlekedés bajainak? Riportsorozatunkban Benedek Béla, a MÁV volt főmérnöke válaszol a kérdésekre.

A vasút modernizálásával foglalkozó sorozatunk befejező előadásában a vasútforgalom újabb kezdeményezéseiről szeretnék megemlékezni, amelyekről hallgatóink valószínűleg még nem hallottak.

Egyik előző előadásunkban megemlékeztünk a Budapest és Bécs közötti Árpád sínautó járatokról, amelyek annak idején 3 óra alatt tették meg a két főváros közötti utat. A személyszállítás terén ugyanis azt észlelték, hogy fővárosok, nagyipari centrumok között olyan nagy az utasforgalom, amelyet nagyon célszerű lenne közvetlen járatokkal lebonyolítani. A figyelmet erre a körülményre a légi forgalom fejlődése hívta fel. Igaz, hogy a légi forgalom a vasúttól egyelőre még számottevő utast nem tud elhódítani. A vasutak azonban látták, hogy éppen az anyagilag tehetősebb rétegek inkább a repülőgéphez pártolnak át. Azt is tapasztalták azonban, hogy a repülőgép nagy sebessége által elérhető időnyereséget nagyban lerontja az időveszteség, amely a nagyvárosoktól rendszerint messze fekvő repülőterektől a város közepéig történő autóbusz utazással telik el.

Viszont a vasúti pályaudvarok sehol sincsenek messze a város szívétől.

Igen, éppen ezért a vasutak nemzetközi megállapodás alapján elhatározták a nagyvárosok közötti gyors, közvetlen járatok beállítását, amelyek menetideje, ha nem is éri el, de megközelíti a repülőjáratok össz menetidejét, városközéptől városközépig számítva. Ebből az elgondolásból született a Transeurope Express.

Mi az a Transeurope?

Európai egyezmény. A nyugati államok vasútjai kötelezték magukat bizonyos számú motorvonat megépítésére és ezeknek meghatározott nemzetközi viszonylatokban való üzembe helyezésére. Jelenleg Zürichből kiindulva már 3 ilyen gyors közvetlen járat közlekedik. Zürichből Brüsszelt 8 óra, Párizst 6 óra és Hamburgot 11 óra alatt lehet ezekkel a motorvonatokkal elérni. A vámvizsgálat menet közben történik, a vonatok a határállomásokon nem állnak többet 10 percnél. Amint az egyes országok vagongyáraiban az új vonategységek elkészülnek, úgy indulnak fokozatosan az újabb közvetlen járatok, így például a Milánó és Lyon közötti járat szeptember végén.

Van-e más természeti nemzetközi együttműködés a közlekedés terén?

Nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt évek során a vasutak által rendezett nemzetközi társutazások. Az egész utazás alatt ugyanazzal a vonatszerelvénnyel utaznak a résztvevők. A német vasutak már olyan szerelvényt is építettek, amelyen a résztvevők éjszaka aludhatnak, s ily módon az egész körutazás alatt megtakarítják a szállodák költségeit. Ezzel a több országon át vezető társutazás olyan olcsóvá válik, hogy a legszegényebb rétegek is megengedhetik maguknak. Ilyen kezdeményezéssel járul hozzá a vasút ahhoz, hogy a külföldi utazás élményei és tapasztalatai mindenki számára elérhetők legyenek. Egyúttal viszont biztosítja a vasúti forgalom jelentős emelkedését.

Különböznek-e ezek a szerelvények a többiektől?

Természetes, hogy a Transeurope Express, vagy Touropa Vonat a célnak megfelelő, különleges gördülő anyagot kíván. Miközben a vasutak technikus gárdája ezeket megépíti, az alatt egyúttal a vasút továbbfejlesztésén is munkálkodik. Engedjék meg kedves hallgatóink, hogy a vasúttal foglalkozó előadás-sorozatunkat egy történelmi visszapillantással fejezzük be. Idén van ugyanis 50 esztendeje, hogy a világ leghosszabb alagútja, a 19800 méter hosszú szinkron alagút elkészült. A hivatalos emlékünnepségek a svájci és olasz államfő jelenlétében, Domodossola és Brig állomásokon, az alagút két végpontján zajlottak le. Míg Domodossola Olaszország területén van, Brig már Svájchoz tartozik. Az 50. évfordulóval kapcsolatban az idei nyár folyamán ünnepi filléres vonatokat indítanak a szinkron alagúton át a svájci városokba. Ez az évforduló tehát egyben kiinduló pontja egy újabb kezdeményezésnek, a nemzetközi filléres vonatok rendezésének.

Van-e változás a teherforgalomban?

A teherforgalomban is igyekeznek újítások révén részben gyors forgalommal a szállíttatók kívánságainak eleget tenni, részben pedig organizációs eszközökkel és egyre modernebb kocsik forgalomba helyezésével üzemi megtakarításokat elérni. Ezek során meg kell említenünk az egységes teherkocsi megtervezését és a teherkocsik kölcsönös nemzetközi használatát szabályozó Európa Egyezményt. Láthatják kedves hallgatóink, hogy a vasút nyugaton mennyi új kezdeményezésekkel, milyen változatos formában kíván az emberek szolgálatára állni és a fejlődéssel együtt haladni. A jelenleg elszigetelt magyar vasút elmaradásáért a kormányzat kell vállalja a felelősséget. A közlekedés tartós válságából csak az ésszerű fejlesztés jelentene kiutat.

Zene

Hallgatóinkat bizonyára érdekli, hogy kik vezetik a munkásmozgalmakat a nyugati országokban. Honnan indultak el, milyen küzdelmek, kemény munka árán jutottak el a politikai, a szakszervezeti élet, a tudomány vezető pozícióiba. Minden héten bemutatjuk a nyugati munkásmozgalmi élet egy-egy érdekes személyiségét. Ma a német szakszervezetek új elnökéről, Willy Richterről beszélünk.

Október első hetében a 6 millió tagot számláló Német Szakszervezeti Szövetség, a DGB kongresszust tartott. Az aktuális politikai és gazdasági kérdések mellett a 400 delegátus megválasztotta az elkövetkezendő 3 esztendőre a szakszervezet új elnökét, a betegsége miatt visszalépő Freitag helyére. Ki lesz az új elnök? – találgatták a német lapok még két nappal a választások előtt, s úgy látszott, hogy valóban nincs olyan jelölt, aki többségi szavazatot kapna. A kongresszus eközben a leadott 400 szavazatból 378-cal Willy Richtert elnökké választotta. Ki ez az ember, aki a háború után eddig a legnagyobb szavazattöbbséggel került a szakszervezetek élére? 1894-ben született Frankfurtban, a német kereskedelmi élet centrumában. 12 éves korában már elment inasnak, mechanikus lett. Az első háború után kezdett politikával foglalkozni. Belépett a Szociáldemokrata Pártba és 27 éves korában már a frankfurti üzemi bizottságok központjának elnöke lett. Politikai tevékenysége kezdettől fogva arra korlátozódott, hogy a szociális és munkaügyi kérdéseket kiemelje a napi politikai kérdések közül, s ezek számára minden körülmények között kedvező megoldást találjon. Az ideológiai kérdések csak annyiban érdeklik, amennyiben valóban hozzájárulnak a munkásság sorsának javításához. 1933-ban, Hitler uralomra jutása után annyi szocialistával együtt, Richtert is letartóztatták. Táborból táborba hurcolták, míg végül 1937-ben újra szabadlábra került, de állandó rendőri megfigyelés alatt állt. A háború után a Frankfurti Gazdasági Tanács titkára volt. Szociáldemokrata képviselőként került a német parlamentbe, politikai munkát azonban nem fejtett ki, ehelyett, mint a Német Szakszervezeti Szövetség elnökségének tagja, a szakszervezetek munkajogi szakértője volt. Mit jelent Richter elnökké választása? Elsősorban azt, hogy a német szakszervezetek nem látványos tüntetésekre, politikai megnyilvánulásra készülnek, hanem elsősorban a gazdasági és szociális helyzetük további javítására, befolyásuk növelésére. Richter megválasztását kapcsolatba hozzák azzal az újabb szakszervezeti követeléssel, amely szerint a szakszervezetek legsürgetőbb feladata a munkásság részvételének biztosítása a vállalat irányításában, és részesítése a haszonból. Ezen a téren Richter kétségtelenül a leghivatottabb ember, aki a politikai kérdések útvesztőiben eddig is mindig megtalálta a megoldást.

Zene

Népdalai mellett minden tájéknak kialakult a jellemző zenéje, amely olyan, mint a népviselet, vagy a népszokás. A német Alpok zenéjét a rézkürtök, dobok jellemzik. A munkás összejöveteleken ezek adják a talpalávalót. Ezt a kis német dalt sokszor hallani a népi zenekarok előadásában.

Zene

Csaknem 200 év előtt a francia forradalom a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavakat írt a zászlajára. Modern világunkban a szociális igazságosság megvalósításáért folyik a küzdelem. Nem csak a munkásmozgalom jelszava ez. Nagy nemzetközi testületek létesültek, hogy munkájukkal szolgálják az emberiség jólétét. Ezek közé tartozik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Milyen a szerkezete, milyen munkát végez, melyek a feladatai? – ezekre a kérdésekre kívánunk választ adni ebben a sorozatban.

Legutóbb elmondottuk, hogyan és főleg miért alakult meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Mai műsorunkban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet hármassági alapelvéről szeretnénk néhány szót szólni.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a munkaügyi problémák nemzetközi megoldását, a munkásság egyre fokozódó jólétének megvalósítását tűzte céljául. Arról, hogy miként működik ez a nagy tekintélyű intézmény és milyen eredményeket ért el eddig, majd részletesen szólunk, ha már hallgatóink megismerték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet lényegét, az úgynevezett hármassági alapelvet.

Mi is ez a hármasság valójában?

1919-ben, amikor a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet létrehozták, abból az alaptételből indultak ki, hogy csak olyan szervezet határozatai lehetnek tartósak és eredményesek, amelyeket az összes érdekelt fél beleegyezésével hoznak. Munkaügyi és szociális kérdésekről lévén szó, érdekeltek egyrészt a kormányok, másrészt a munkaadók, míg az érdekeltek harmadik csoportját a munkavállalók alkotják. Ez a hármasság a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapköve. Egészen világos konstrukció, mert valóban elképzelhetetlen, hogy bármely szervezet tartós és érvényes határozatot hozzon az érdekelt kormányok beleegyezése nélkül. Tehát a kormányok részvétele elengedhetetlen feltétele a munkaügyi szervezet működésének. De az is nyilvánvaló, hogy a munkaadókat is meg kell kérdezni, mert az ő elgondolásaikat is figyelembe kell venni. A háromszög harmadik pontja, a munkavállalók beleszólása pedig szinte magától értetődő követelmény, mert a szociális igazság megvalósítása elképzelhetetlen az elsősorban érdekeltek, a munkavállalók megkérdezése nélkül. Ilyen módon tehát a kormányok, munkavállalók és munkaadók között bizottságaiból áll a munkaügyi szervezet. Ez a hármasság érvényesül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden megnyilvánulásában. Két legfontosabb szerve az évenként összeülő Konferencia és az állandó jelleggel működő Igazgatótanács. De még a hivatalok és titkárság is a hármassági elv legszigorúbb figyelembevételével alakult. A kormányok, a munkaadók és a munkavállalók együttes akarata nyilvánul meg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal minden határozatában. Nem tagadható azonban, hogy a hármasságot alkotó csoportok érdeke nem minden esetben azonos. Azt hisszük, hogy ez az érdekellentét nem szorul bővebb magyarázatra. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 37 esztendős fennállása során gyakran került sor éles ellentétekre, heves vitákra. Szinte minden ülésen előfordult az olyan, első látásra különösnek tűnő jelenség, hogy valamelyik ország különböző érdekcsoporthoz tartozó delegátusa egymás ellen szavazott. Tehát szó sincs nacionalizmusról, a szó legnemesebb értelmében vett nemzetköziség uralkodik a munkaügyi hivatal különböző szerveinek tanácskozásai során. Talán éppen ez az érdekellentét és ennek szabad összeütközése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legfőbb ereje. Nem frázis, amit mondunk, hisz a szervezet 37 éves fennállása során hozott határozatok, sőt, tegyük hozzá, törvényerőre emelkedett határozatok nagy száma bizonyítja, hogy szabad, demokratikus vita során minden esetben megtalálható az igazságos és mindenki által elfogadható megoldás. Minden határozatnak a három érdekcsoport, tehát a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók közös elhatározásával kell megszületnie. A munkásokat a szakszervezet képviseli a vitákon és az eredmények legfőbb biztosítéka a munkásmozgalom növekvő ereje. Az eredményeket még a nemzetközi fórumokon is csak a közös gondolat, a szociális igazságosság biztosíthatja.

Zene

Most Péter Mihály olvas fel néhány oldalt úti jegyzeteiből.

Már a múltkor elmondtam, hogyan indultam az olasz hajós társaság Kolumbusz Kristóf nevű hajójával Amerika felfedezésére, de egyelőre nem jutottunk tovább Genoánál. Még sokáig kellene itt időzni, hiszen a hajóról az első néhány órában tudja meg az ember a legtöbbet, akkor kutat, mászkál, keresgél. A beszállásnál tárva-nyitva állnak az ajtók és a fedélközöket elzáró lejáratok. Aki ügyes, két-három óra alatt a gépháztól a parancsnoki hídig mindent megláthat. Alig hiszem, hogy eljutottam volna mindenhova, ha nem a fiamat féltve futkároztam volna utána. Na, eszem ágában sincs mindent elmondani, mert az ilyen hajót látni kell. A gépház olyan, mint egy erőmű, csak szén helyett olajjal fűtik. Minden tiszta, olajtól csillog, akármilyen hosszú a tengeri út, nem porzik soha, kivéve azt a három napot, amelyen a hullámok úgy játszottak a hajóval, mintha könnyű gumilabda lenne. De ez már visszafelé történt. Egyelőre az indulásnál tartunk. Az ilyen behemót nagy hajó félkarú óriás a kikötőben, saját erejéből moccanni se tud. Hogyha moccanna, biztosan össze is törne. Vontatók fogják hosszú kötélre, elhúzzák a parttól, kikötőtől, dudál egy nagyot, aztán megy, mint a szélvész. Megmondom őszintén, azt hittem, gyorsabban járnak a hajók. A Kolumbusz Kristóf sebessége óránként 23 csomó. Egy csomó viszont nem több 1,852 ezred kilométernél. A sebességünk tehát óránként 42 km. A tengerészek szerint fantasztikus. A fiam viszont megjegyezte, hogy a biciklije is gyorsabban megy ennél. Az igaz ugyan, hogy a biciklin nincs radarkészülék, mint a hajón. Ez azért hatott. A sebességről többet nem esett szó. 5 órával később Cannes előtt kötöttünk ki a nyílt tengeren. Bárkákon utasokat és autókat hoztak. Az utasok besétáltak, a kocsikat óriás emelők hozták a fedélzetre. Az első és hátsó kerék két-két keresztben fekvő csőre került, a csöveket drótkötelek kötötték össze, annak végét pedig húzta a daru. Odafönt egyszerűen lehajtattak róla. A kocsik egytől egyig amerikai rendszámúak. Hajón jöttek és hajón mennek visszafelé. Némelyik Skandináviától a Földközi-tengerig bejárta Európát, vonatköltségben kétszeresen megszolgálta a szállítás díját. Tulajdonosaik valahonnan a középső államokból indultak el, megtéve New Yorkig néhány ezer km-t, folytatva az utat a föld innenső, régebbi felén. A hajó meg sem állt Nápolyig. Ott partra szálltunk néhány órára. Nápolyt meglátni, aztán meghalni – hallottam olyan sokszor annak előtte, de a valóság kiábrándító. Az öböl és a környék olyan szép, mint a mesében. Nápoly maga kikötőváros, halszaggal, szeméttel, kocsmákkal, részegekkel. A Vezúv nem füstöl, Sorrento nem integet. A hotelek túlzsúfoltak és több a német, mint az olasz. A Szent Martinról elnevezett kolostor azonban múzeumként is maradandó emlék, főleg a látkép. Innen föntről a víz már sötét, a vitorlások apró szúnyogok és nyüzsgő legyek az emberek. Benn a freskók ege kékebb, mint odakint. A Vezúvban rajzban, festményben szörnyűbb, mint a valóságban. Biztosan megunta már a csodálkozást. Mondtam már, nem is füstöl. Az évenként milliókat megmozgató társasutazások átrohannak a gyönyörű Itálián, Vezúv helyett Etnát nézni Szicíliában. Aki Nápolyban megáll, hajóval meg egy el a Strombolihoz. A halott tűzhányók már nem izgatják az emberi képzeletet. Sajnos, én csak a halott Vezúvot láttam, azt is messziről. Filléres autóbuszok visznek fel hozzá, 900 líra az út oda-vissza. Hivatalos áron 20 forint. Előbb azonban Nápolyba kellene jutni. Budapesttől egyelőre túl messze fekszik. De erről majd máskor.

Zene

Vidám oldal.

Zene

Vidámság az élet showja – idéztük már a múltkor is a régi bölcsességet és megint kiollóztunk néhány érdekes történetet a nyugati munkáslapok komoly politikai és gazdasági cikkei mellől. Hallgassák meg őket.

Zene

Melbourne. Az itteni lap egyik népességpolitikával foglalkozó cikke a következőket írja: statisztikai adatok szerint a háború óta a népességszaporulatnak több mint a felét a bevándorlások teszik. Volt olyan esztendő, amelyben a természetes népszaporulat bevándorlások útján történt.

Zene

Ocana Florida. Az itteni börtön levelet kapott egy nemrég elbocsátott lakójától, William Lauertől, amelyben az elbocsátáskor szokásos 3 dolláros kézi pénz utólagos kifizetését kéri. Levélcímként a szomszédos börtön 120-as cellája szerepelt.

Zene

Bejrút. A városi autóbusz megállóinál egy tábla lóg a falon. A kocsik vezetői kötelesek pontosan betartani a menetrendet. Ne a sofőrt szidja, ha későn érkezik a járat, Allah bölcsebb, mint a sofőrök.

Szignál

Kedves hallgatóink, az Aranytrombitát, a munkások hangos újságját hallották. A műsort összeállította Péter Mihály.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.