00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves Hallgatóink! Néhány másodperc múlva 6 órakor megszólal tárogatónk hangja. "Szól a kakas már, majd megvirrad már."
Tárogató
Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
New Yorkban közzétették Nagy Imre miniszterelnök és megbízott külügyminiszternek Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelét. A Magyar Népköztársaság kormánya megbízható jelentéseket kapott arról, hogy újabb szovjet csapatok hatolna be Magyarországra - hangoztatja Nagy Imre. A minisztertanács elnöke külügyminiszteri minőségében magához kérette Andropovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és a legerélyesebb tiltakozását fejezte ki a szovjet csapatoknak magyarországi belépésével szemben. Követelte e szovjet erők haladéktalan kivonását az országból. Tájékoztatta továbbá a szovjet nagykövetet, hogy a magyar kormány azonnali hatállyal elutasítja a Varsói Szerződést, és ugyanakkor kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul, és az ország semlegességének megőrzéséhez a négy nagyhatalom segítségét kéri. A Magyar Népköztársaság kormánya semlegességét 1956. november 1-jén nyilvánította ki. Nagy Imre megkeresése végül ezeket mondja: "Az elmondottak folytán felkérem önt, mint az ENSZ főtitkárát, hogy haladéktalanul tűzze ki az ENSZ közgyűlés következő ülésének napirendjére a magyar semlegességnek a négy nagyhatalom részéről való védelmének az ügyét."
A Kossuth Rádió röviddel éjfél előtt közleményt olvasott fel. E szerint a budapesti szovjet követség közölte, hogy a magyar légierő repülőtereit a szovjet hadsereg páncélos erőkkel körülvette abból a célból, hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok állománya hozzátartozóinak és sebesültjeinek légi úton történő elszállítását. A magyar légierő teljes állománya készen volt a túlerők elleni védekezésre. A kormány azonban, felelőssége teljes tudatában, megtiltotta a tűz megnyitást. Így a légierő csapatai fegyelmezetten, lövés nélkül állnak szemben az ott lévő szovjet erőkkel, várva a szovjet csapatok elvonulását.
Bécs. A Szociáldemokrata Internacionálé bécsi irodájának ülésén tegnap délután a Magyar Szociáldemokrata Párt képviseletében Kéthly Anna is megjelent. Sajtóértekezleten Kéthly Anna nyilatkozott a magyarországi eseményekről. A dicséret és dicsőség nem a volt, vagy a jelenlegi vezető személyiségeket illeti, hanem kizárólag az ifjúságot és a magyar népet - mondotta Kéthly Anna - és azokat a hősöket, akik életüket adták hazájukért, és akik ma még kórházi ágyaikon várnak a gyógyulásra. A továbbiakban hangoztatta, nem tartja valószínűnek, hogy a szabadságharcnak egyik elsőrendű követelése a szabad választások megtartása keresztül vihető lenne addig, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon. Nagy Imrét nem ismeri annyira, hogy személyében teljes garanciát látna Magyarország tényleges demokratizálására. Ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt egy esetleges koalícióban szerepet vállaljon, szükséges lenne a jelenlegi kormányban személycseréket végrehajtani. Arra a kérdésre, hajlandó lesz-e az új Szociáldemokrata Párt együttműködni a Nagy Imre-féle kormánnyal, Kéthly Anna azt válaszolta, a kérdést még nem tisztázták Magyarországon.
A Szociáldemokrata Internacionálé bécsi irodájának üléséről kiadott hivatalos közlemény az Internacionálé csodálatát fejezi ki a magyar nép hős szabadságharcosainak, és testvéri üdvözletét küldi a magyar munkásságnak.
A református egyház országos intézőbizottsága megbízásából a budapesti rádió útján a Református Teológia Akadémiának dékánja bejelentette különböző budapesti egyházférfiak és világi vezetők lemondását. Az országos intézőbizottság felszólította Péter János Tisza-vidéki református püspököt is, hogy haladéktalanul mondjon le. Bereczky Albert lemondását egészségügyi állapotára való tekintettel is óhajtják. A református egyház új hetilapot indít Reformáció címmel, Ravasz László püspök főszerkesztésében. A budapesti rádió a továbbiakban Ravasz László püspöknek a magyar néphez intézett szózatát közvetítette. Az egyház büszke arra, hogy ez a forradalom tiszta volt, és a nemzeti becsület védelme alatt állott - hangoztatta Ravasz László.
A Fehér Házban megerősítették azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok gazdasági segélyt ajánlott fel Lengyelországnak. Az első értesülések erről úgy szóltak, hogy az amerikai nagykövet Varsóban tárgyalt a segélyezésről, fölajánlva élelmiszert és más sürgős jellegű szállításokat. Ezen kívül hosszabb lejáratú és nagyobb mérvű gazdasági megsegítésről is szó esett Varsóban.
Az ENSZ közgyűlése a késő éjszakai órákban megkezdte rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja, a válságos közel-keleti helyzet. A rendkívüli közgyűlés elnökének, a chilei küldöttnek megnyitója után, Guiringaud francia delegátus emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Franciaország teljes tartózkodással fogadja a rendkívüli közgyűlés összehívását és a meghozandó határozatokat. A közgyűlés ezután 62 szavazattal, a brit és francia szavazat ellenében, valamint 7 tartózkodás mellett napirendre tűzte a közel-keleti helyzet megvizsgálását. Mint ismeretes, a rendkívüli közgyűlést azután hívták össze, hogy a Biztonsági Tanács a francia és a brit vétó miatt nem tudott közbelépni a közel-keleti viszályban. A közgyűlés határozata után nyomban az egyiptomi küldött szólalt fel. Omar Loutfi elítélte az izraeli, valamint a brit és a francia csapatok támadását egyiptomi terület ellen, és az agresszor megbélyegzését sürgette. Dixon, brit küldött hangoztatta, hogy a világszervezet nem tudott rendet teremteni az ellentétekben a Közel-Keleten. A brit-francia beavatkozás elkerülhetetlen volt, mert egy általános összetűzés veszélye csak így módon hárítható el. Dixon megvádolta a Szovjetuniót, hogy nagy szerepe van a közel-keleti helyzet kiélesedésében. Ezután Dulles amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. Elítélte az angol-francia beavatkozást, majd pedig javaslatot terjesztett elő a válság megoldására. Eszerint a világszervezetnek azonnal el kell rendelnie a fegyvernyugvást a Közel-Keleten. Fel kell szólítani továbbá Izraelt, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy vonja ki csapatait Egyiptomból. Dulles javaslatai szerint az izraeli csapatoknak azonnal vissza kellene húzódniok a fegyverszüneti vonalra. Az ENSZ összes tagállama kötelezettséget vállalna arra, hogy nem szállít hadianyagot a Közel-Keletre, végül a Szuezi-csatornában biztosítanák a hajózás teljes szabadságát. Angol részről az amerikai javaslatot azonnal visszautasították. Brit felfogás szerint az amerikai javaslat nem alkalmas a közel-keleti válság megoldására. Híradásunk pillanatában az ülés még tart.
Az angol alsóház közel-keleti vitája során Eden miniszterelnök szilárdan kitartott a kormány álláspontja mellett, annak ellenére, hogy az ellenzék hevesen ostromolta ezt az álláspontot. A vitát fél órára fel is kellett függeszteni. Eden a vita folytatása során kijelentette, hogy Nagy-Britannia a Közel-Keleten a fegyveres konfliktus állapotában van. Álláspontja mellett kitart, és amit elhatározott, keresztül is viszi. Ha a helyzetet a Szuezi-csatorna övezetében sikerül megszilárdítani, Nagy-Britanniának nem lesznek olyan szándékai, hogy az Izrael és Egyiptom közötti vitában, valamint a Szuezi-csatorna körüli vitában, vagy bármely más vitás kérdésben a brit elgondolás szerinti megoldást erőszakolja másokra. Nagy-Britannia örömmel fogadja, ha a béke fenntartásának gyakorlati feladatait később ismét az ENSZ veszi át. A brit kormány meg van győződve arról, hogyha nem folyamodott volna a közel-keleti akciójához, a háborús állapot elkerülhetetlenül kiterjedt volna egy mainál is sokkal nagyobb területre.
A Lordok Házában az anglikán egyház prímása kijelentette, hogy Nagy-Britannia keresztény közvéleményét nagyon lesújtották a közel-keleti fejlemények, és roppant nyomasztóan hatnak rá azok. A vita befejeztével az alsóház 324 szavazattal, 255 ellenében, tehát 69 többséggel bizalmat szavazott a kormánynak az Egyiptom ellen foganatosított katonai intézkedéseivel kapcsolatban.
Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 7 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Tárogató
Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
New Yorkban közzétették Nagy Imre miniszterelnök és megbízott külügyminiszternek Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelét. A Magyar Népköztársaság kormánya megbízható jelentéseket kapott arról, hogy újabb szovjet csapatok hatolna be Magyarországra - hangoztatja Nagy Imre. A minisztertanács elnöke külügyminiszteri minőségében magához kérette Andropovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és a legerélyesebb tiltakozását fejezte ki a szovjet csapatoknak magyarországi belépésével szemben. Követelte e szovjet erők haladéktalan kivonását az országból. Tájékoztatta továbbá a szovjet nagykövetet, hogy a magyar kormány azonnali hatállyal elutasítja a Varsói Szerződést, és ugyanakkor kinyilatkoztatja Magyarország semlegességét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul, és az ország semlegességének megőrzéséhez a négy nagyhatalom segítségét kéri. A Magyar Népköztársaság kormánya semlegességét 1956. november 1-jén nyilvánította ki. Nagy Imre megkeresése végül ezeket mondja: "Az elmondottak folytán felkérem önt, mint az ENSZ főtitkárát, hogy haladéktalanul tűzze ki az ENSZ közgyűlés következő ülésének napirendjére a magyar semlegességnek a négy nagyhatalom részéről való védelmének az ügyét."
A Kossuth Rádió röviddel éjfél előtt közleményt olvasott fel. E szerint a budapesti szovjet követség közölte, hogy a magyar légierő repülőtereit a szovjet hadsereg páncélos erőkkel körülvette abból a célból, hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok állománya hozzátartozóinak és sebesültjeinek légi úton történő elszállítását. A magyar légierő teljes állománya készen volt a túlerők elleni védekezésre. A kormány azonban, felelőssége teljes tudatában, megtiltotta a tűz megnyitást. Így a légierő csapatai fegyelmezetten, lövés nélkül állnak szemben az ott lévő szovjet erőkkel, várva a szovjet csapatok elvonulását.
Bécs. A Szociáldemokrata Internacionálé bécsi irodájának ülésén tegnap délután a Magyar Szociáldemokrata Párt képviseletében Kéthly Anna is megjelent. Sajtóértekezleten Kéthly Anna nyilatkozott a magyarországi eseményekről. A dicséret és dicsőség nem a volt, vagy a jelenlegi vezető személyiségeket illeti, hanem kizárólag az ifjúságot és a magyar népet - mondotta Kéthly Anna - és azokat a hősöket, akik életüket adták hazájukért, és akik ma még kórházi ágyaikon várnak a gyógyulásra. A továbbiakban hangoztatta, nem tartja valószínűnek, hogy a szabadságharcnak egyik elsőrendű követelése a szabad választások megtartása keresztül vihető lenne addig, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon. Nagy Imrét nem ismeri annyira, hogy személyében teljes garanciát látna Magyarország tényleges demokratizálására. Ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt egy esetleges koalícióban szerepet vállaljon, szükséges lenne a jelenlegi kormányban személycseréket végrehajtani. Arra a kérdésre, hajlandó lesz-e az új Szociáldemokrata Párt együttműködni a Nagy Imre-féle kormánnyal, Kéthly Anna azt válaszolta, a kérdést még nem tisztázták Magyarországon.
A Szociáldemokrata Internacionálé bécsi irodájának üléséről kiadott hivatalos közlemény az Internacionálé csodálatát fejezi ki a magyar nép hős szabadságharcosainak, és testvéri üdvözletét küldi a magyar munkásságnak.
A református egyház országos intézőbizottsága megbízásából a budapesti rádió útján a Református Teológia Akadémiának dékánja bejelentette különböző budapesti egyházférfiak és világi vezetők lemondását. Az országos intézőbizottság felszólította Péter János Tisza-vidéki református püspököt is, hogy haladéktalanul mondjon le. Bereczky Albert lemondását egészségügyi állapotára való tekintettel is óhajtják. A református egyház új hetilapot indít Reformáció címmel, Ravasz László püspök főszerkesztésében. A budapesti rádió a továbbiakban Ravasz László püspöknek a magyar néphez intézett szózatát közvetítette. Az egyház büszke arra, hogy ez a forradalom tiszta volt, és a nemzeti becsület védelme alatt állott - hangoztatta Ravasz László.
A Fehér Házban megerősítették azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok gazdasági segélyt ajánlott fel Lengyelországnak. Az első értesülések erről úgy szóltak, hogy az amerikai nagykövet Varsóban tárgyalt a segélyezésről, fölajánlva élelmiszert és más sürgős jellegű szállításokat. Ezen kívül hosszabb lejáratú és nagyobb mérvű gazdasági megsegítésről is szó esett Varsóban.
Az ENSZ közgyűlése a késő éjszakai órákban megkezdte rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja, a válságos közel-keleti helyzet. A rendkívüli közgyűlés elnökének, a chilei küldöttnek megnyitója után, Guiringaud francia delegátus emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Franciaország teljes tartózkodással fogadja a rendkívüli közgyűlés összehívását és a meghozandó határozatokat. A közgyűlés ezután 62 szavazattal, a brit és francia szavazat ellenében, valamint 7 tartózkodás mellett napirendre tűzte a közel-keleti helyzet megvizsgálását. Mint ismeretes, a rendkívüli közgyűlést azután hívták össze, hogy a Biztonsági Tanács a francia és a brit vétó miatt nem tudott közbelépni a közel-keleti viszályban. A közgyűlés határozata után nyomban az egyiptomi küldött szólalt fel. Omar Loutfi elítélte az izraeli, valamint a brit és a francia csapatok támadását egyiptomi terület ellen, és az agresszor megbélyegzését sürgette. Dixon, brit küldött hangoztatta, hogy a világszervezet nem tudott rendet teremteni az ellentétekben a Közel-Keleten. A brit-francia beavatkozás elkerülhetetlen volt, mert egy általános összetűzés veszélye csak így módon hárítható el. Dixon megvádolta a Szovjetuniót, hogy nagy szerepe van a közel-keleti helyzet kiélesedésében. Ezután Dulles amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. Elítélte az angol-francia beavatkozást, majd pedig javaslatot terjesztett elő a válság megoldására. Eszerint a világszervezetnek azonnal el kell rendelnie a fegyvernyugvást a Közel-Keleten. Fel kell szólítani továbbá Izraelt, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy vonja ki csapatait Egyiptomból. Dulles javaslatai szerint az izraeli csapatoknak azonnal vissza kellene húzódniok a fegyverszüneti vonalra. Az ENSZ összes tagállama kötelezettséget vállalna arra, hogy nem szállít hadianyagot a Közel-Keletre, végül a Szuezi-csatornában biztosítanák a hajózás teljes szabadságát. Angol részről az amerikai javaslatot azonnal visszautasították. Brit felfogás szerint az amerikai javaslat nem alkalmas a közel-keleti válság megoldására. Híradásunk pillanatában az ülés még tart.
Az angol alsóház közel-keleti vitája során Eden miniszterelnök szilárdan kitartott a kormány álláspontja mellett, annak ellenére, hogy az ellenzék hevesen ostromolta ezt az álláspontot. A vitát fél órára fel is kellett függeszteni. Eden a vita folytatása során kijelentette, hogy Nagy-Britannia a Közel-Keleten a fegyveres konfliktus állapotában van. Álláspontja mellett kitart, és amit elhatározott, keresztül is viszi. Ha a helyzetet a Szuezi-csatorna övezetében sikerül megszilárdítani, Nagy-Britanniának nem lesznek olyan szándékai, hogy az Izrael és Egyiptom közötti vitában, valamint a Szuezi-csatorna körüli vitában, vagy bármely más vitás kérdésben a brit elgondolás szerinti megoldást erőszakolja másokra. Nagy-Britannia örömmel fogadja, ha a béke fenntartásának gyakorlati feladatait később ismét az ENSZ veszi át. A brit kormány meg van győződve arról, hogyha nem folyamodott volna a közel-keleti akciójához, a háborús állapot elkerülhetetlenül kiterjedt volna egy mainál is sokkal nagyobb területre.
A Lordok Házában az anglikán egyház prímása kijelentette, hogy Nagy-Britannia keresztény közvéleményét nagyon lesújtották a közel-keleti fejlemények, és roppant nyomasztóan hatnak rá azok. A vita befejeztével az alsóház 324 szavazattal, 255 ellenében, tehát 69 többséggel bizalmat szavazott a kormánynak az Egyiptom ellen foganatosított katonai intézkedéseivel kapcsolatban.
Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 7 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-02 6:00 |
Hossz | 0:09:46 |
Cím | 06:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |