09:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 9 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. A rádió közölte, hogy a kommunista párt központi bizottsága beválasztotta a Politbüroba Nagy Imrét, és egyben miniszterelnökké való kinevezését javasolta. Gerő Ernő megtartja első titkári tisztségét a pártban.
Magyarországon elrendelték a statáriumot. Bizonyos cselekmények elkövetőit halállal kell büntetni.
A budapesti rádió közlemény felolvasásával kezdte ma reggeli adását. A közleményt a budapesti Minisztertanács bocsátotta ki, elrendelve a gyülekezési, csoportosulási és felvonulási tilalmat. A közlemény szerint a karhatalmi alakulatok utasítást kaptak, hogy a rend helyreállítása érdekében a tilalom megszegőivel szemben - mint a közlemény mondja - a törvény teljes szigorával lépjenek fel. A közlemény indoklásként előbb arra hivatkozott, hogy úgynevezett fasiszta reakciós elemek támadást intéztek budapesti középületek ellen, és megtámadták a karhatalmi alakulatokat. A közlemény második változatában, amelyet a rádió fél hat órakor olvasott be, a fasiszta reakciós elemek helyett ellenforradalmi reakciós elemeket emlegetett, később ismét a fasiszta szó szerepelt a közleményben. A budapesti rádió a szóban forgó közleménytől eltekintve csupán folyamatosan zenét ad hanglemezekről. Fél hét órától kezdve a budapesti rádió a Belügyminisztérium közleményét olvasta fel, amely szerint "mintegy a fosztogató fasiszta elemektől való tisztogatás még folyik", a Belügyminisztérium felszólítja a főváros lakosságát, hogy 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közlekedjék az utcán.

Budapest. A főváros lakossága tegnap hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra előtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai, gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el, és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg, vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem-szobor felé. Először csak sok ezren voltak, később azonban munkások, katonák, járókelők, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk, és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak. Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult, kinyíltak a házak ablakai, és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyűlésén kiáltványt olvastak fel, amely a diákság követeléseit tartalmazza. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanárai és tanulói csatlakoztak az ifjúság kiáltványához. A Bem-szobor előtt tartott tömeggyűlésen a budapesti közlés szerint mintegy 50 ezer ember vonult fel. A magyar himnusz eléneklése után Veres Péter, a Magyar Írószövetség elnöke felolvasta a szövetség elnökségének hét pontban foglalt határozatát, amelynek bevezető mondatai így hangzanak: "Történelmünk fordulópontjához jutottunk el. Az egész magyar népnek össze kell fognia ez órákban. A kommunista párt és a kormány vezetői nem tudtak mindeddig életre való programot előteremteni. Felelősségre vonjuk mindazokat, akik csökönyösen Sztálin és Rákosi terrorrendszerének a visszaállításával kísérleteztek."
Gerő Ernő Jugoszláviából hazatérve a demokrácia fejlesztését ígérte, de azt is hangoztatta, hogy ez alatt szocialista és nem polgári demokráciát ért. Támadta és ellenséges elemeknek nevezte azokat, akik rágalmakat szórnak a Szovjetunióra, és lazítani akarják a szovjet-magyar kapcsolatokat. Szemenszedett valótlanságnak nevezte azt a vádat, hogy a magyar függetlenséget a Szovjetunióval szemben kell megvédeni.

Nyugati hírszolgálati irodák budapesti keltezéssel azt jelentik, hogy tegnap este ÁVO-s alakulatok tüzet nyitottak egy százezer főnyi tömegre, amely a Sztálin-szobor környékén torlódott össze, és le akarta dönteni a szobrot. A tömeg követelte, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot. A súlyos összetűzésekre akkor került sor, amidőn a nagyobb részt munkásoverallban felvonuló tömeg azt kezdte kiabálni, hogy a szobrot döntsék le, mert az az önkényuralom jelképe. A nyugati hírszolgálati irodák jelentése szerint: egy ember életét vesztette, és többen megsebesültek, amikor a szobor talapzatánál álló őrök a tömegre tüzeltek. A New York Times Budapesten tartózkodó tudósítója a következőket jelenti: "A békés tüntetések szellemében eltelt nap után, a rendőrség az est folyamán tüzet nyitott a budapesti rádió épülete előtt gyülekező tömegre. Megbízható értesülés szerint, a golyók itt meggyilkoltak egy tüntetőt és egy másikat súlyosan megsebesítettek. A kora délutáni óráktól hatalmas tömegek vonultak fel az utcákon. Diákok, írók, minisztériumi hivatalnokok, ifjúmunkás alakulatok és katonák. Hangosan követelték Nagy Imrének a kormány élére állítását, Rákosi megbüntetését. A Bem-szobor előtt rendezett tömeggyűlésen pontokba foglalt követeléseket olvastak fel, első helyen említve a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonását.
A budapesti kormány nem tudott megbirkózni a nemzeti erőkkel és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok beavatkozását kérte. A szovjet csapatok harcolnak a magyarországi felkelőkkel. A vörös csillag nem világít többé a magyar Parlament épületén. Amikor ugyanis a tömeg tegnap este a Parlament elé vonult, amelynek tetején még ott volt a kivilágított vörös csillag, a tüntetők hangosan követelték a kivilágítás eloltását. Egy órával később valóban eloltották a csillagot megvilágító fényt, és a Parlament épületére a magyar nemzeti zászlót tűzték ki.
A lövöldözések tegnap este akkor kezdődtek el, amikor a budapesti rádió épülete előtt gyülekező tömeg Gerő eltávolítását követelte. A tüntetők küldöttséget menesztettek a rádió épületébe. Öt, felfegyverzett katonákkal megrakott tehergépkocsi bukkant fel, és megkísérelte az utat vágni magának a tömegben. A tömeg nem engedte előrehaladni a kocsikat, és így ezek visszafordultak. A tüntetők tovább vártak. Amidőn az ifjúsági küldöttséget feltartóztatták abban, hogy elhagyja a rádió épületét, a tömeg a kaput kezdte feszegetni. A politikai rendőrség ekkor könnyfakasztó bombákat vetett be, de ez nyilvánvalóan nem vezetett eredményre, és a lövöldözés is megkezdődött. Mindezt megelőzően a tüntetések fegyelmezetten és békésen folytak le." - írja a továbbiakban McCormack, a New York Times Budapesten tartózkodó tudósítója. A rendőrség a délután folyamán nem kísérelte meg, hogy beavatkozzék a felvonulásba. Az egyik tömeggyűlésen, amelyet Budán tartottak, mintegy tízezer ember gyűlt össze, köztük legalább 500 tiszt és katona. A piros-fehér-zöld szín mindenütt előkerült a zászlókon és a gomblyukba tűzött kokárdákon. A zászlókra ilyen szövegeket írtak:
"Ne álljunk meg félúton!" "Legyen vége a sztálinizmusnak!" "Függetlenséget és szabadságot követelünk!" "Kerüljenek az ország élére új vezetők!" "Bizalmunkat Nagy Imrébe helyezzük!" "Éljenek a lengyelek!" A tüntetések azután kezdődtek el, hogy a diákok gyűlései a különböző egyetemi épületekben véget értek. A diákokhoz hamarosan nagy tömeg csatlakozott. A városnak több pontján, különösen különböző szobrok előtt rögtönzött tömeggyűléseket tartottak. Mindenütt az előző gyűléseken hozott határozatokat osztották ki. E határozatokban első helyen szerepel a szovjet csapatok eltávolításának követelménye. A felsorolt pontok között volt továbbá, hogy Magyarország kapcsolatait a Szovjetunióval és Jugoszláviával a teljes gazdasági és politikai egyenlőség alapjára kell helyezni. Magyarország kereskedelmi és jóvátételi megállapodásait a Szovjetunióval hozzák nyilvánosságra.

Varsó. Egyelőre meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov és Gomulka tegnap több telefonbeszélgetést folytatott. Hruscsov közölte a lengyelországi párt első titkárával, hogy egyetért meghirdetett politikájával és, hogy a lengyelországi szovjet csapatmozdulatok leállítását rendelte el. A meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov közölte továbbá, hogy a moszkvai Pravda visszavonja a lengyel sajtó elleni támadását. A jelentés szerint Hruscsov merőben más, sokkal barátságosabb hangon beszélt, mint legutóbbi varsói látogatása során.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb egy óra múlva mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!