20:00 óra. Hírszolgálat

1956. október 25. 20:00 ● 10:33

00:00 00:00

A műsor leirata

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 41 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 20 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

A budapesti felkelők a város számos pontján folytatják a harcot. A gyárak egész sorában ma is szünetelt a munka. A kimenési tilalom délután 6-tól reggel 6-ig érvényben van. A közlekedés továbbra is a teljes káosz jelét mutatja. A telefon- és távírószolgálat csak helyenként működik. Ma este a budapesti osztrák követ vezetésével megérkezett az első külföldiekből álló autókaraván Budapestről Bécsbe. A külföldiek előadása szerint Budapesten a helyzet teljesen tisztázatlan, és a harcok a város több pontján tovább tartanak. A helyzet óráról órára változik.
Diplomáciai körökből származó értesülés szerint négy magyar honvédezred katonái teljes számban átpártoltak a felkelőkhöz, közvetlenül az összetűzések kitörése után. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a felkelők honnan szereztek olyan nagy számban fegyvereket. Győrben a lakosság a házakról mindenütt eltávolította a hatalmas vörös csillagokat. Más utasok jelentése szerint a honvéd csapatok a főváros utcáin dúló harcokban 12 szovjet tankot megsemmisítettek. A város több ponton ég. Lángba borult a Nemzeti Múzeum épülete is.
A budapesti rádió ma esti adásában közölte, hogy a Körúton és a Baross utca környékén továbbra is harcok folynak. A hatóságok a kimenési tilalom szigorú betartására hívták fel a lakosságot. A Magyar Távirati Iroda szerkesztői és munkatársai kiáltványából kiderül, hogy a kedd délutáni és esti tüntetésekre a főváros lakossága százezres tömegekben vonult fel. Háy Gyula író a budapesti rádióban kijelentette, hogy azok az erők, amelyektől félteni kellett a demokratizálási folyamatot, Gerő leváltásával elhagyják a kormányrudat. Budapesten egyébként más utalás is történt arra, hogy Gerő Ernő, a kommunista párt ma délben leváltott első titkára felelős az elmúlt napok eseményeiért. Tánczos Gábor, a Petőfi Kör titkára a Kör vezetősége nevében rámutatott arra, hogy a most leváltott Gerő Ernő helytelen vezetése sokakat elkeseredéssel töltött el.

A nemzetközi sajtó ma is első helyen foglalkozik a magyarországi helyzettel. Elítéli a szovjet csapatok barbár magatartását, és méltatja a magyar ellenállók hősi küzdelmét.

Az Arbeiter Zeitung, az osztrák szociáldemokrata párt lapja így ír. "Magyarországon nem titoizmust, hanem igazi demokráciát követelnek. A magyarországi népfelkelés világosan megmutatta, hogy a magyar lakosság nem akar többé kommunista diktatúráról hallani. A rendszer nem bízhat többé a magyar katonaságban és rendőrségben sem." Az Arbeiter Zeitung végül üzenetet intéz a magyar munkássághoz. "Szenvedélyes együttérzéssel figyeljük – mondja az üzenet – a magyar munkásság szabadságharcát, és azt kívánjuk, valósítsa meg a szolgaság megszüntetését, a szabadság kivívását és a szociális demokráciát Magyarországon."
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a címet adja cikkének: "Magyar tragédia". A cikk ezeket mondja: "Magyarország már sok súlyos megpróbáltatáson ment át, és most újabb tragédia napjait éli. A mostani események emlékeztetnek az 1848-as szabadságharcra, amikor szintén orosz csapatok vonultak fel a magyarok ellen. Most az értelmiségiek és a munkásosztály együttesen szállt szembe a rendszerrel. A rendszer propagandagépezete hiába ismétli százszor és százszor, hogy ellenforradalmárok és provokatőrök folytatják a harcot, mindenki tudja Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy a magyar nép vette fel a küzdelmet a szovjet elnyomók ellen." A nyugat-berlini lapok is mély rokonszenvvel írnak a magyar forradalomról.

A londoni Times a magyar válság okát abban látja, hogy a kommunista vezetők csak vonakodva léptek az engedmények útjára. Végzetes tévedést követtek el, amikor csak lazítottak a helyzeten, ahelyett, hogy reformáltak volna. A halottak százaiért a magyarországi pártvezetőségnek kell vállalnia a felelősséget.
A New York Times felháborodással említi, hogy Budapesten szovjet harckocsik tüzében a Vörös Hadsereg katonáinak golyóitól pusztulnak a magyarok. "A mártírok meghalhatnak – írja a lap –, de kiáltásukat tovább halljuk, a kiáltást, amely azt zengi.: oroszok, menjetek haza! Ez a szó bejárja az egész világot, és mindenfelé nagy visszhangot ver."

Varsó. A lengyelországi kommunista párt Központi Bizottsága teljes ülést tartott, és azon jóváhagyta a politikai és gazdasági programról szóló határozati javaslatokat. A politikai kérdésekről szóló javaslat hangsúlyozza, hogy a párt örömmel üdvözli a nép széles rétegeiből érkező kezdeményezéseket. Hangoztatja a párt ideológiai egységét. Végül hangsúlyozza, hogy a lengyel törvényhozó testületnek teljesítenie kell azokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány előír számára. A második határozati javaslat, amely az ország gazdasági kérdéseivel foglalkozik, bejelenti a beruházások további csökkentését a jövő évre. Bejelenti továbbá a fogyasztási iparok termelésének fejlesztését. A határozati javaslat utolsó része hangsúlyozza, hogy Lengyelország egyik tagja ugyan a szocialista tábornak, de a szocializmus kiépítésében saját útján kíván járni. A javaslat a lengyel-szovjet barátság hangoztatásával fejeződik be. Lengyel hivatalos jelentés szerint a szovjet csapatok nagy része már visszatért kaszárnyáiba Lengyelország területén. Az utolsó szovjet alakulatok most térnek vissza támaszpontjaikra.
A lengyel igazságügyi hatóságok közlése szerint a kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. A szabadlábra helyezettek között hét olyan személy is van, akiket a bíróság a poznani felkeléssel kapcsolatban börtönbüntetésre ítélt.

Ben, a Monde munkatársa, mai tudósításában abban összegezi a lengyelországi helyzetet, hogy a kommunista párt új vezetősége mindent megtesz a szovjetellenes hangulat csökkentésére. Ben a szovjetellenes érzelmek kitörésének példájaként megemlíti a varsói magyar követség előtt, valamint a Szovjetunió nagykövetsége előtt tegnap lezajlott tüntetéseket, amelyeken a mintegy 50 ezer főnyi összegyűlt tömeg Rokosszovszkij azonnali távozását, Lengyelország teljes felszabadítását követelte, és a katyni vérfürdőt emlegette. Ben szerint egyre nyilvánvalóbban két irányzat kerül szembe egymással Lengyelországban. Az egyik irányzat le akarja csendesíteni a forradalmi hangulatot, és Gomulka támogatására törekszik. A másik irányzat ennél tovább kíván menni. Ben megjegyzi, hogy a lengyel nép nagy tömegei kétségtelenül nem kívánnak szembeszállni magával a szocializmussal, ugyanakkor egy olyan szocializmust kívánnak, ami eddig ismeretlen a világon, és nem viseli magán a szovjet kommunizmus jegyeit.
A Monde tudósítója megemlíti, hogy a választások elhalasztása január 20-ára nem keltett nagyobb meglepetést Varsóban, mivel a decemberi dátum amúgy is túlságosan közeli volt. A januári választások nem lesznek demokratikusak a szó igazi értelmében. A lakosság továbbra is csak az egy listán lévő jelöltekre szavazhat. A szavazóknak megadják a lehetőséget, hogy esetleg több jelölt közül választhassák meg képviselőiket, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a különböző pártok önállóan jelölteket állíthatnak – írja Ben, a Monde tudósítója.

Kedves Hallgatóink! Most röviden ismertetjük nemzetközi híreinket.

A Marokkóban állomásozó francia haderő főparancsnoksága napiparancsot adott ki, amelyben felhívja a haderő katonáit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel védelmezzék meg a Marokkóban élő francia állampolgárok életét. A terrorista cselekmények elleni tiltakozásképpen ma több mint 40 ezer Marokkóban élő francia tisztviselő abbahagyta a munkát. A tüntetéseket, mint már jelentettük, az öt algériai nacionalista vezető letartóztatása robbantotta ki.
Kairóban Nasszer egyiptomi államfő, Szaúd-Arábia királya, valamint a szíriai államfő megvitatta az észak-afrikai helyzetet.
Ammanban Husszein jordániai király ünnepélyes külsőségek között megnyitotta az újonnan választott parlament első ülését.
Párizsban a francia nemzetgyűlés ma dönt arról, hogy megadja-e a bizalmat Mollet francia miniszterelnöknek. A bizalmi szavazásra a kormány szuezi és észak-afrikai politikájával kapcsolatban került sor. Gruenther tábornok, az atlanti csapatok távozó főparancsnoka Londonban a fokozott szovjet katonai fenyegetésre hívta fel a figyelmet.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 21 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.

Információk

Adásba került1956-10-25 20:00
Hossz0:10:33
Cím20:00 óra. Hírszolgálat
MűsorkategóriaHírszolgálat
Műsor letöltése MP3