Nemzetközi helyzetismertetés

1956. november 09. 15:44 ● 08:45

Radnai Endre
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi helyzetismertetésünk az Egyesült Nemzetek vitájával kapcsolatban, néhány nagyon fontos körülményre hívja fel hallgatóink figyelmét.

Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének csütörtöki vitája kétségkívül az egyik legviharosabb és legszenvedélyesebb ülés volt e nemzetközi testület fennállása óta. A világ nemzetei vonultak fel a szenvedő és vérző magyar nemzet mellett. A magyar nép segélykiáltásai visszhangoztak az Egyesült Nemzetek termében, és a világ népeinek eliszonyodott, felháborodott kórusa követelte a szovjet szoldateszka magyarországi rémuralmának megszüntetését. Mi magyarok tudjuk, hogy minden perc késedelem újabb szörnyű veszteséget jelent. Örülünk, hogy a világ nemzetei megmozdultak. De égő türelmetlenséggel várjuk, hogy az Egyesült Nemzetek gépezetének munkája meggyorsuljon. Ez a gépezet sajnos nem tökéletes. Ma egy nagyhatalom ül a vádlottak padján, a Szovjetunió, amelynek vezetői mindenre elszánt és mindenre kapható háborús főbűnösök. Egy nagyhatalomnak nagyon sok lehetősége és kibúvója van arra, hogy az Egyesült Nemzetek munkáját késleltesse. De tudnunk kell azt is, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlési tevékenységének szünetelése alatt is, a kulisszák mögött folytatódik a munka, azoknak az akadályoknak elhárítására, amelyek a nemzetközi akció útjában állanak. Nagyon sok barátunk igyekszik nekünk segíteni, nemcsak szóval, de gyakorlatilag is. A csütörtöki ülés, amely félbeszakadt, de pénteken folytatódik, a felvonuló diplomáciai erőknek megerősödéséről, a szovjetre irányuló nemzetközi nyomás fokozásáról, és a Szovjetunió egyre nyomasztóbb elszigeteltségéről tanúskodik.

Kedves hallgatóink, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a rendkívüli közgyűlésnek alaphangját is az Egyesült Államok, Peru és az olasz delegátusok adták meg. Ők voltak azok, akik már a Biztonsági Tanácsban is a legvehemensebben sürgették a szovjet kivonulását Magyarországról és az ENSZ beavatkozását. A csütörtöki közgyűlésen ismét Peru és Olaszország képviselői terjesztették elő a határozati javaslatot, amely megszabja a nemzetközi beavatkozás irányát és célját. A beterjesztett határozati javaslatot, amelyet Írország, Pakisztán és Peru delegátusa is aláírt, és amelyhez Spanyolország kiküldöttje is konkrét javaslatokkal hozzájárult, négy pontban foglalta össze az ENSZ kívánságait a Szovjetunióval szemben. Először: követeli a szovjet csapatok haladéktalan kivonulását Magyarországról. Másodszor: szabad választásokat az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt. Harmadszor: helyszíni vizsgálatot a szovjet beavatkozás következményeiről. Negyedszer: az Egyesült Nemzetek főtitkárának jelentését sürgeti a közgyűlés számára.
Ezekhez a pontokhoz csatlakozott az Egyesült Államok delegációjának egy kiegészítő javaslata, amely felszólította a Szovjetuniót, hogy a magyar nép szenvedésének csökkentése érdekében vessen véget eddigi magatartásának, ne akadályozza meg Magyarországon a külföldi élelmiszer- és gyógyszersegélyek szétosztását.

Kedves hallgatóink, a határozati javaslatok elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról kell most a szovjet kormánynak döntenie. Nagyon baljóslatú előjelnek tekinthető az a válasz, amelyet Bulganyin szovjet miniszterelnök Eisenhower levelére küldött. A szovjet miniszterelnök azzal utasította vissza az amerikai elnök figyelmeztetését, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról kizárólag a jelenlegi, magyarországi kormány és a szovjet kormány hatáskörébe tartozik. Ez azt jelentené, hogy a szovjet kormány nem hajlandó figyelembe venni az Egyesült Nemzetek közbelépését. Nem hajlandó elismerni, hogy a magyar békeszerződés, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a népgyilkosság elleni egyezmény, a genfi és hágai vöröskeresztes megállapodások kötelezik a szovjet kormányt, amely mindezeket a nemzetközi szerződéseket aláírta. A szovjet kormány eszerint páncélosaival éppúgy végig akar gázolni a nemzetközi jogon, mint Magyarország testén. A szovjetnek azonban az Egyesült Nemzetek mostani közgyűlésén rá kellett ébrednie arra, hogy ezzel a magatartásával immár az egész világot kihívta maga ellen. Az Egyesült Nemzetek első ülésein elsősorban az európai és amerikai államok vonultak fel a magyar ügy mellett. A csütörtöki ülésen a helyzet már továbbfejlődött. Érezhetően új utasításokat kapott a jugoszláv delegátus, aki óvatos szövegezésben bár, de elítélte a Szovjetunió eljárását. Helytelenítette, hogy külső hatalmak avatkozzanak a magyar ügyekbe és hangsúlyozta, minél előbb szűnik meg a külső beavatkozás, annál jobb ez a magyar nép és a világbéke szempontjából. Ugyancsak új hangot ütött meg a népi demokrata Lengyelország képviselője. Eleinte ő még igyekezett közel maradni a moszkvai vonalhoz, de a lengyel nép nyomása oly erővel nyilatkozott meg, hogy még a lengyel kormány varsói hivatalos lapjában is helytelenítő cikk jelent meg. A mostani felszólalásban Lengyelország kiküldöttje rokonszenvéről biztosította a magyar népet. Ezek az állásfoglalások a kommunista kormányok részéről már világos figyelmeztetést jelentettek a Szovjetunió számára, de ennél is jelentősebb az ázsiai népek zárt sorokban történő felvonulása Magyarország mellett. Burma képviselője a múlt alkalommal még tartózkodott a szavazástól. Most bejelentette, hogy ez csak azért történt, mert kormányától nem kapta meg idejében az utasítást és most teljes erővel kiáll a magyar nép mellett. Megállapította, hogy a szovjet háborús támadásával durván megsértette a békés koegzisztenciáról szóló híres öt pontot, amelyet a bandungi konferencián elfogadtak, és amelyekhez a Szovjetunió is ünnepélyesen csatlakozott. Az öt pont a békés koegzisztencia alapján a nemzetek önrendelkezési jogának és a be nem avatkozás elvének alapjaira épült fel. Ezeket az alapelveket sértette meg most a Szovjetunió. India képviselője, Krisna Menon, aki annyit fáradozott a békés koegzisztencia megteremtése érdekében, most csalódottan ismerte el e próbálkozás kudarcát és ítélte el a szovjet magatartását. Ceylon képviselője ugyancsak csatlakozott a tiltakozókhoz, és Pakisztán külön éles határozati javaslatban bélyegezte meg a szovjet vére agresszióját. Az ázsiai népek tehát most már tisztán látnak. A szuezi válságban az Egyesült Nemzetek közbelépése el tudta érni, hogy a brit és francia csapatok megálltak és hajlandók átadni az elfoglalt területeket az ENSZ nemzetközi rendőrségének. Inkább vállalták a szűk körű nacionalista érdekek és a konfliktusba keveredett kormányok tekintélyének csorbulását, minthogy az ENSZ tekintélyét összetörjék. Ezek után az ázsiai népek most Moszkvához fordulnak, és számon kérik tőlük, hát a Szovjetunió csak Ázsiában hirdeti a békés koegzisztenciát? A kolonializmus megszüntetését? És Európában gyilkol gyarmatbirodalma fenntartásáért? Bulganyin és Hruscsov több éves erőfeszítése az ázsiai koegzisztencia megteremtésére, íme most összeomlik. Összeomlik az ázsiai népek szemében a szovjet vezetők hitele, ami Európában sohasem volt meg. De amely egy ideig úgy látszott, megtéveszti az ázsiai fiatal nemzeteket. Európa, Amerika, Ausztrália már megszakítja a kényszer diplomáciai érintkezésen túlmenő minden kapcsolatot a Szovjetunióval. Kormányok, parlamentek, a társadalom minden rétege erkölcsi zárlat alá veszi a szovjetet. Szinte tragikus kifejezése ennek a bojkottnak, hogy Herriot, az agg francia államférfi, aki évtizedekig hirdette a szovjet-francia barátságot, most kilépett a Szovjet-Francia Társaságból. Az ENSZ előtt Ázsia is szembefordult a szovjettel és Moszkva, amely Lenin tanítása szerint külpolitikáját elsősorban az ázsiai népekkel való együttműködésre akarta felépíteni, most ott áll e szabad ázsiai népek megvetésének kereszttüzében.

Nemzetközi helyzetismertetésünket közvetítettük.

Információk

Adásba került1956-11-09 15:44
Hossz0:08:45
CímNemzetközi helyzetismertetés
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-09 15:44
SzerkesztőRadnai Endre
Műsor letöltése MP3