Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangját ismertetjük

Első helyen az amerikai lapok ma hajnalban megjelent, a magyar eseményekkel foglalkozó vezércikkeit ismertetjük. Előbb a New York Timesból idézünk:
A magyarok folytatják a harcot. Verekednek a budapesti utcákon, a főváros határában, elszigetelt házakban, a földeken és a hegyekben. Nem tudni, meddig folytatják ezt az ellenállást. Végül is az emberi hús és vér nem tarthat ki örökösen a szovjet harckocsik és gépfegyverek ellen. A magyarok ennek ellenére megnyerték a harcot a szó történelmi értelmében. A magyar nép megváltoztatta az európai helyzetet. A Szovjetunió sohasem állíthatja vissza többé a két vagy három héttel ezelőtti körülményeket. Sohasem szerezheti vissza azt a hatalmat, amivel rendelkezett. A magyarok megsemmisítő csapást mértek a kommunista filozófiára és rendszerre. Nézzünk körül a világban! Nézzük meg az olasz kommunistákat, a francia társutasokat, nézzük meg Nehrut, az indiai miniszterelnököt! Feltételezheti-e még valaha Nehru az orosz kommunistákról, hogy azok tulajdonképpen jó szándékú idealisták?
A New York Times vezércikke így folytatódik:
Moszkva hatalmas árat fizet a magyar halottak ezreiért. A magyar nép meghódíthatatlan. Nem hajlandó az együttműködésre és ez annak az oka, hogy a kommunistáknak előbb vagy utóbb be kell ismerniök a csatavesztést. Büszkeséget kell éreznie mindenkinek ma, akinek egy csepp magyar vér folyik az ereiben. Az amerikai népnek fel kell sorakoznia a magyar ügy mögött. - Ezeket írta a New York Times mai vezércikkében.

A másik nagy New York-i lap, a New York Herald Tribune mai számában ismét több helyen foglalkozik a magyarországi eseményekkel. Most a lap vezércikkéből idézünk:
A moszkvai vezetők magyarországi megtorlása nem változtat azon, hogy a szovjet birodalom soha többé nem lesz a régi. A kommunisták ezentúl vagy több és több erőszakot alkalmaznak, vagy több és több függetlenséget engedélyeznek. A második világháború befejezésétől a Kreml a Szovjetunió peremvidékén csatlós államok láncolatának kialakítását tűzte ki céljául. Azt akarták, hogy ezek a csatlósok Moszkva akaratának alázatos kiszolgálói legyenek, és megfelelő ütközőövezetet képezzenek a Nyugat és a Szovjetunió között. Nyilvánvaló, hogy a Kreml ezen a téren minden kérdésben hatalmasat tévedett. A megszállt országokban nem a szolgai alázat hangulata alakult ki, hanem a szovjet-gyűlölet hangulata. Helytelen dolog a Szovjetuniót lebecsülni, ennek ellenére kétségtelen, hogy ami a közép- és kelet-európai szovjet politikát illeti, végzetesen ügyetlenek és rövidlátóak voltak. - Ezeket állapította meg a New York Herald Tribune mai vezércikkében.
A lap egy másik cikke a Magyarországról érkező segélykiáltásokkal foglalkozik. Most ebből idézünk:
A mai magyarországi hírek borzalmasak. A szovjet hadsereg állati kegyetlenséggel kísérli meg a magyar szabadságharc leverését. A magyarok üzenetei kétségbeesett hősiességet tanúsítanak. A szabadságharcosok rádióüzeneteinek sürgőssége és komolysága lélekbemarkoló. A Szovjetunió múltja nemzetközi bűnök elkövetése terén nagyon tekintélyes. Még így is felülmúlták minden eddigi cselekedetüket a magyarországi harcok megindításával.
Végül egy levelet idézünk a New York Herald Tribune mai számából. A levelet a rab népek amerikai barátainak egyesülete nevében küldték a lapnak:
Felszólítjuk az Egyesült Államok elnökét, hogy hívja össze a Kongresszus rendkívüli ülését a magyarországi szovjet támadás miatt. Ez a bűntett nem maradhat következmények nélkül. Millió és millió közép- és kelet-európai veszti el hitét, ha nem teszünk lépéseket a magyar nép szabadságának helyreállítására. Az amerikai kormány háborún kívüli eszközökkel is nagy segítséget nyújthat a magyar népnek. Mindenekelőtt gazdasági szankciókkal kell sújtani a Szovjetuniót. Világszerte bojkottálni kell Moszkvát. Vegyük fontolóra Washington és Moszkva diplomáciai viszonyának megszakítását is. Mindenekelőtti kötelességünk az amerikai hadsereg további fejlesztése, és meggyőződésünk, hogy szavak, szólamok nem jelentenek segítséget a magyar népnek. Csak amerikai cselekedetek válaszolhatják meg kielégítően az új kommunista bűntetteket. - Egy, a New York Herald Tribune mai számában megjelent levélből idéztünk.

Még egy amerikai lap állásfoglalását mutatjuk be. A washingtoni Evening Star írja:
A magyar szabadságharcosok segítséget kérnek. Helyzetük kétségbeejtő. Nemcsak az övék az, a mienk is, ha nem segítünk. Az egész világ szabadsága szenved, ha Magyarország ügye elbukik. A magyarok a legsötétebb, de legigazibb figyelmeztetést küldték valamennyiünknek. Szavaiknak fel kell rázniuk mindannyiunkat: amerikaiakat, angolokat, franciákat, izraelieket. A figyelmeztetés mindenkinek fülébe cseng, aki még szabadságban él. A magyarok szava arra int, hogy készüljünk fel a veszélyre és nézzünk azzal szembe most, amikor a szovjet fenyegetés növekszik. - Ezeket írta a washingtoni Evening Star.

Nagy feltűnést keltett egy nappal ezelőtt, hogy Nehru indiai miniszterelnök tiltakozott a magyarországi szovjet beavatkozás miatt. A most érkezett indiai lapszemelvények azt mutatják, hogy az ázsiai sajtó ugyancsak elítéli a Kreml akcióját.
Az Új-Delhiben megjelenő Times of India ezeket írja:
A Szovjetunió négy napig be nem avatkozásról, a kelet-európai népek önrendelkezésének biztosításáról beszélt. Ezt követte a kegyetlen katonai hadjárat megindítása Magyarország ellen. A Szovjetunió csalt, hazudott és a legkegyetlenebb elnyomóként tette ismertté a nevét a huszadik század közepén.
Az indiai lap cikke ezután megállapítja, hogy a sztálini módszereket a volt diktátor örökösei a legnagyobb mértékben alkalmazzák, ha elméletileg azokat meg is bélyegzik.

Egy japán lap, a Mainichi a magyar nép szörnyű tragédiájáról ír:
A Nagy Imre-kormány teljes joggal lépett ki a varsói egyezmény aláíróinak sorából és teljes joggal jelentette be a magyar semlegességet. A magyar szabadságkövetelésekre a Szovjetunió csak harckocsikkal tudott válaszolni. A Nyugat legalább újra megismerte az igazi Szovjetuniót. - Egy japán lap cikkéből idéztünk.

Most visszatérünk egy indiai lapra, a kalkuttai Amrita Bazar Patrikara. A lap szerint a Szovjetunió liberálisabb politikájával a magyarországi események előtt valóban megszerezte a szabad világ egy részének bizalmát és jóindulatát. A cikk így folytatódik:
A bizalom és a jóindulat a magyarországi események következtében egy csapásra megsemmisült. Milyen jogi vagy erkölcsi alapja van a Kremlnek sortüzet vezényelnie a közép- és kelet-európai országokban? Milyen jogi vagy erkölcsi alapja van a Szovjetuniónak harckocsikkal tüzeltetnie a függetlenséget és önállóságot követelő tömegekre?

Befejezésül egy perzsa lap, az Es Takl véleményét idézzük:
A Kreml megpróbálja a magyarországi szabadságharc katonai elfojtását. A katonai erő nem változtat azon a téren, hogy a közép- és kelet-európai valamennyi országa szabadságot és függetlenséget követel. Ez a követelés a következő időszakban nem gyengül, hanem erősödik. A kínzó szabadságvágyat a moszkvai vezetők nem tudják megsemmisíteni.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangját ismertettük.