Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Szignál

Rendkívüli riportunk következik.
Ebben az adásunkban tovább folytatjuk a hozzánk beérkezett legfrissebb jelentések közvetítését a magyarországi események nyugati visszhangjáról. Riportunkat bécsi tudósítónk most érkezett jelentésével kezdjük.

Ausztria közvéleményét a legtalálóbban talán az osztrák kormányhoz közelálló bécsi Presse egyetlen mondata tükrözi a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Ez a mondat így hangzik:

"A bécsiek szíve a bátor budapestiekért dobog, akiknek a nemzet szabadsága drágább saját életüknél."

A Presse ezzel a közvélemény felfogását juttatja kifejezésre. A ma reggeli bécsi sajtó, a többi osztrák lap viszont címeiben és az események tálalásában azt a megindulást és izgalmat tükrözi, amely Ausztria lakosságán úrrá lett. A vastag betűs címek féloldalnyi terjedelemben a lapok első oldalára kerültek.
Jellemzésül felsorolunk néhányat.

Neues Österreich, a kormánykoalíció lapja. "Véres szabadságharc Magyarországon!"
Die Presse, a konzervatív reggeli lap. "Véres harcok Budapest utcáin a szabadságért"
Arbeiter Zeitung, a szociáldemokrata párt újsága. "Szovjet haderő veri le a magyar nép felkelését."

A bécsi lapok tudósításának házi szenzációja, hogy sikerült pontos részleteket szerezni a budapesti Sztálin-szobor ledöntéséről. A hírt egy bécsi lakos hozta, aki szemtanúja volt a Sztálin téri tüntetésnek. Miután a tömeg eredménytelenül kísérletezett azzal, hogy kötelekkel lerántsa helyéről a szobrot, végül hegesztőlánggal átmetszették a bronzszobor lábát, és a kolosszus a tömeg üdvrivalgása között a mélybe zuhant. A bécsi lapok az események részletes leírásán kívül vezércikkben foglalkoznak a magyarországi felkelés jelentésével.
A Neues Österreich publicistája így ír:

Hogyha majd a csatlósállamok történetét talán egyszer leírják, a legkülönb és legjelentősebb fejezet az lesz, amely Magyarországgal foglalkozik. A leigázott nemzetek egyikében sem olyan heves természetű az idegen uralommal szemben jelentkező ellenállás, mint a magyaroknál. A háború után rákényszerítették a magyarságra a népi demokráciát - írja a lap - lelkében azonban az maradt, ami Rákóczi és Kossuth idejében volt. Szabadságszerető, nemzeti jogainak tudatában lévő, politikai szempontból okos nép. A sztálinizmussal és az antisztálinizmussal folytatott népcsalással nem tudták megtéveszteni. Már évek óta erjed, gerjed az az elhatározás a néptömegek mélyén. A vihart, amely most kitört, nyilvánvalóan a lengyel példa váltotta ki, de eredetében és indítékaiban annál sokkal mélyebben gyökeredzik. A magyarok ki akarnak szabadulni az idegen légkörből. Szabad levegő után áhítoznak. Magyarországon nem a kommunisták őrségváltásáról van szó - írja a Neues Österreich - mint más vasfüggöny mögötti országokban, nem arról, hogy melyik kommunista klikk váltja fel a másikat, nem is csupán az a cél, hogy elszakadjanak a sztálinista diktatúrától. A fiatalság és főképpen a diákság, amely a mozgalom élére állt, ennél többet akar. Szólásszabadságot, szabad választásokat, szabad életet követel. A demokrácia visszaállítását követeli.

Hasonló következtetéseket von le a magyar fiatalság szabadságharcából az Arbeiter Zeitung. Mai vezércikkében a többi között ezeket írja:

A lengyel példa azt a hitet keltette a magyarokba, hogy a szolgaság ideje lejárt, és helyzetük gyökeresen meg fog változni. Amit Magyarországon követelnek, az nem titoizmus többé, hanem a tényleges demokrácia. Nagy Imre, az új miniszterelnök nem a "magyar Gomulka". Nagy Imre nem titoista, hanem inkább az orosz Malenkov embere. Nem a nemzeti függetlenség szimbóluma, hanem legfeljebb a fogyasztási javak termelésének, az életszínvonal emelésének és az engedményes parasztpolitikának a szószólója. A bátor forradalmároknak kilátásba helyezték az amnesztiát, amennyiben leteszik a fegyvert. De a világ őrködni fog felette, hogyan fogja Nagy Imre és kormánya ezt az ígéretét megtartani!
A magyarországi népfelkelés egyet világosan megmutat - írja a szociáldemokrata napilap - azt, hogy a nép nem akar többé hallani a kommunista diktatúráról. A nép a demokráciáért kiált. A magyar katonaság és a rendőrség sem megbízható a rezsimnek, ezért volt szükségük az oroszok beavatkozására. A hatalom birtokosainak nem maradt más választásuk, mint amit a Habsburg elnyomók megtettek az 1848-as szabadságharc során, segítségül hívták az oroszokat, mert nem maradt elegendő magyar, aki a nép akaratát elnyomta volna.
Az ország népe és az ország munkássága, - fejezi be mai vezércikkét az osztrák szocialista párt lapja - amelyet a munkásmozgalmak kezdete óta szoros szálak fűznek a magyar munkástestvérekhez, szenvedélyes együttérzéssel kíséri figyelemmel szabadságharcukat, és azt kívánja nekik, hogy valósítsák meg azt, aminek eljöttét ezekben a napokban már olyan közelinek látták, a szolgaság megszüntetését, a szabadság kivívását, a szociális demokrácia berendezkedését Magyarországon.

A nyugat-németországi Ruhr vidék központjából, Dortmundból érkezett jelentés szerint a nyugat-németországi törvényhozás ellenzékének vezére, Erich Ollenhauer egy szociáldemokrata gyűlésen tartott beszédében foglalkozott a magyarországi eseményekkel. Kiemelte, hogy a felkelők hősiessége a legnagyobb elismerést érdemli. Beszéde további során a következőket mondotta:

Ez a mostani szabadságharc még nem jelenti a kommunista diktatúra végső felszámolását. Bizonyítéka azonban annak, hogy az egypártrendszer sorsa a vasfüggöny mögötti országokban megpecsételődött.

Az Adenauer-kormány székhelyén, Bonnban a kereszténydemokrata sajtószolgálat külön közleményt adott.

Ebben az 1848-as szabadságharcra emlékeztet, és arra, hogy az akkori szabadságharcot szintén az orosz csapatok verték le. Most az történt, hogy Magyarország kommunista kormánya maga hívta a szovjet hadsereget saját népe ellen. Ezzel a cselekményével aligha használt a kommunizmus megtépázott népszerűségének.

Párizsi tudósítónk most érkezett jelentésében arról számol be, hogy a francia politikusokat fokozódó módon foglalkoztatják a magyarországi események. A kereszténydemokrata párt a Bourbon-palotában ülésező törvényhozás elé kívánja vinni a szovjet fegyveres beavatkozás ügyét.

Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Auer Pál Magyarország volt párizsi követe, a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja a francia külügyminisztériumhoz fordult, hogy a kormány az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsánál tegyen lépéseket a Szovjetunió magatartása miatt.

A francia külügyminisztériumhoz közel álló Le Monde című nagytekintélyű francia lap külpolitikai szerkesztője a következő véleményt adta a szovjet beavatkozásról:

A Magyarországon kitört belső forrongás semmiféleképpen sem szolgáltathatott jogcímet arra, hogy a Szovjetunió az ország belügyeibe fegyveresen beavatkozzék. A Varsói Szerződés, amellyel ennek a beavatkozásnak jogalapját próbálták megteremteni, a jelen esetre nem alkalmazható. Ennek a szerződésnek egyetlen célja az volt, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése esetén a szovjet megszállta a Kelet-Németország védelmét biztosítsa. Egy harmadik állam belső zavargásai tehát semmiképpen sem tartoznak határozmányai alá. Hozzá kell ehhez még tenni, hogy magát a Varsói Szerződést sem ismerték el a nyugati hatalmak, mert szöges ellentétben áll a békeszerződéssel, amit Magyarország és a Szovjetunió is aláírt.

A francia külpolitikai szakértő a Szabad Európa Rádiója számára adott nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy mindezek a körülmények a magyarországi szovjet beavatkozás ügyét az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa elé kell, hogy vigyék.
Ugyancsak Párizsból érkezik a hír, hogy a francia kereszténydemokrata párt parlamenti csoportjának főtitkára a nemzetgyűlés holnapi ülésén kérdést intéz a kormányhoz, milyen álláspontot foglal el a lengyel és a magyar fejleményekkel kapcsolatban.

Előző riportunkban részletes tudósítást adtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bizottmány széles körű akciót indított az Egyesült Államokban. Táviratot intéztek Eisenhower elnökhöz és Dulles külügyminiszterhez, amelyben jogi, politikai és morális szempontokra hivatkozva az Egyesült Államok közbelépését sürgeti. Hasonló értelemben tettek lépéseket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsánál, és az ENSZ főtitkáránál.
Legújabb New York-i jelentések szerint a Rab Nemzetek közgyűlésének vezetősége a magyar és lengyel események megvitatása végett értekezletre gyűlt össze. A Rab Nemzetek képviselőinek tárgyalása előreláthatólag egész napon át tart, és arról a késő éjszakai órákban adnak ki hivatalos közleményt.

Carrey, a 15 milliót számláló Amerikai Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Szabad Európa Rádióján keresztül üdvözölte Magyarország és Lengyelország hős munkásait. Üzenetében hangsúlyozta, hogy a magyarok és a lengyelek hősi küzdelme első nagy lépés a szabadság és a függetlenség felé vezető úton. A Szovjetuniónak engednie kell. Amerika munkássága a legnagyobb figyelemmel kíséri magyar és lengyel testvéreinek küzdelmét. A lehetőségek keretén belül mindent megtesznek érdekükben, hogy a vasfüggöny mögötti népek is élvezhessék a szabadság és az emberi méltóság áldásait.

A magyarországi események a nyugaton élő magyarság körében is döbbenetes hatást tettek. Jellemzésül erre, csupán egy példát említünk, amelynek híre most érkezett Londonból:

Szerdán este, körülbelül abban az időben, amikor eredménytelenül telt el a kommunista kormány második ultimátuma is a felkelők fegyverletételére, a londoni magyarok egy csoportja megrohamozta az Eton Place-en lévő népi demokratikus követséget. Közeledésük hírére a követség tagjai lezárták a kaput, és az épületen belül barikádokat emeltek. Egyidejűleg a rendőrség segítségét kérték. Mielőtt a tüntetők behatolhattak volna az épületbe, a készültség a helyszínre érkezett. A közben eltelt idő alatt azonban a felvonuló magyarok a követség valamennyi ablakát betörték, és az épület homlokzatáról leszakították a kommunista címert, amelyet az aszfalton széttapostak.
A rendőri riadókészültség a tüntetők vezetőit a közeli őrszobára kísérte. Ugyanakkor a magyar követség tagjait is felszólították, hogy vonuljanak ki az irodai barikádok mögül, és szembesítés végett kövessék őket.
A rendőrségen példátlan botrányos jelenetek játszódtak le. Az előállított magyar tüntetők a népi demokratikus követségi tisztviselők láttán hangos szidalmakra fakadtak. Feléjük kiáltották, hogy szovjet szuronyokkal próbálják hatalmukat fenntartani, hogy a kommunisták a Vörös Hadsereggel gyilkoltatják az ország népét. A követség emberei halott sápadtan, szótlanul tűrték a feléjük szórt szidalmat. Amikor a rendőrség megkérdezte, óhajtják-e az előállított tüntetők névsorát, a végsőkig feszült hangulatban nemmel válaszoltak, azt kérték, hogy mielőbb távozhassanak a rendőrség épületéből. Kérésüket teljesítették, de még távozásuk után is szóltak feléjük a londoni magyarok szitkozódásai.

Szignál

Rendkívüli riportunk hangzott el. Tudósítóink Bécsből, Nyugat-Németországból, Párizsból, New Yorkból és Londonból arról számoltak be, mi a legfrissebb visszhangja nyugaton a magyarországi helyzet alakulásának.
Itt a Szabad Európa rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!