New York-i munkatársunk távirati riportja

Most New York-i munkatársunk távirati riportját olvassuk fel arról, hogy az amerikai magyarság hogyan mozdult meg a magyarországi szabadságharc mellett:

Amióta a nemzeti felkelés szózata Budapesten elhangzott, egyszerre valami varázslatos erő fogta össze a New York-i magyarokat. Az őrült New York-i forgalomban megtorpant az élet, és az amerikai nép csillogó szemekkel és bámulva néz minden magyart, mert az újságok a magyar nép dicsőítésével vannak tele, a rádiókon, televíziókon csak rólunk beszélnek. A régi amerikai magyarok és a fiatalok a Himnuszt énekelve indultak el tüntetni az Egyesült Nemzetek felhőkarcolója elé, ahol a szovjet hadsereg magyarországi gyalázatos viselkedését tárgyalják. Hihetetlen lendület és erő fogja össze ezt a magyar tömeget, mintha az otthoniak lelke szállt volna beléjük.
De nemcsak tüntetni akarnak, segíteni is akarnak a magyar forradalom népének. Levelek, sürgönyök és telefonhívások árasztják el a Szabad Magyarország Hangjának szerkesztőségét, a Nemzeti Bizottmányt, az Amerikai Magyar Szövetséget, és mindenki felajánl valamit. Munkát, pénzt, gyógyszert és vért. De nemcsak New Yorkban, hanem a falvakban és városokban hirtelen összehívott gyűléseken is közlik a magyar szabadságharc eseményeinek minden részletét. Aki otthon ül, annak füle és szeme most a rádióhoz, vagy a televíziós készülékhez tapad.
Ott voltam New Yorkban, amidőn a magyarok hosszú menetben vonultak fel az Egyesült Nemzetek palotája elé. Szombaton este, amikor köztudomású lett, hogy a Biztonsági Tanácsot másnapra, vasárnap délutánra hívták össze, az amerikai magyarok vezetői kétségbeesetten néztek egymásra, mert tudták, milyen nagy jelentősége van annak, ha az amerikai magyarság impozáns keretek között mutatja meg állásfoglalását, és ha ezrek és ezrek jelennek meg az Egyesült Nemzetek palotája előtt. Hogyan lehet egy ilyen felvonulást ilyen rövid idő alatt megszervezni? Az egyetlen reménysugár volt a napi magyar rádióműsor New Yorkban. És a csoda megtörtént. A rádiófelhívásra megindultak a magyar tömegek a New York-i üvegpalota felé. eljöttek a magyarok New Jerseyből, a várak vidékéről, Connecticutból, a farmertelepülésekről, és amikor bent, a tanácsteremben az elnök megnyitotta az ülést, odakinn az utcán már több mint tízezer magyar énekelte a Himnuszt. Fölséges és felejthetetlen pillanat volt, amikor New Yorkban, az Egyesült Nemzetek palotája előtt magyarok ezrei énekelték a Himnuszt, és követelték a szovjet haderő kitakarodását Magyarországról.
Rövidesen a palotából kiszivárgott a hír, hogy az oroszok meg akarják akadályozni a magyarországi borzalmaik napirendre tűzését. A tömeg e hírre egyszerre megmozdult, az embereken átvillant az érzés, hogy most tenniök kell valamit és harcolniok, nem képletesen, hanem a szó valóságos értelmében. Mintha csak egy titkos parancs dobbant meg volna bennük, neki akartak rohanni az Egyesült Nemzetek palotája kapujának, be akartak törni a tanácsterembe, hogy az öklök beszéljenek. "Hurcoljuk ki a teremből az oroszokat!" - kiáltások hangzottak, és a tömeg máris nekiindult a palota bezárt kapujának. Pillanatok alatt a mellékutcában készenlétben levő rendőrség is akcióba lépett, de nem rosszindulatúan, hanem megértően és együtt érzően próbálták a rendet fenntartani. Ez sem segített, mert már úgy látszott, hogy a magyar tömeg első hulláma elsöpri a rendőröket. Az utolsó pillanatban mentették meg a magyar ruhába öltözött amerikai asszonyok a helyzetet, akik a tömeg elé ugrottak, és könyörögve kiáltották: "Emberek, emberek! Álljunk meg! Ne ártsunk az otthoniaknak!". Mindenki megtorpant, a láztól égő arcok elsápadtak, a levegőbe repült öklök lendülete elakadt, és az emberek megálltak. Az a szó, hogy az otthoniaknak árthatunk, egyszerre észre térítette a tömeget. A tüntetés azonban folyt tovább, de most már impozáns csendben, és méltóságteljesen.
Az amerikai magyarok az Egyesült Nemzetek palotája előtt a jelenlétükkel tüntettek.

New York-i munkatársunk távirati riportját olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!