Irodalom, művészet, tudomány

Zene

Irodalom, művészet, tudomány.

Zene

Kedves hallgatóink, a szabad Magyarország hangjának művelődési híradója következik. Beszámolunk néhány időszerű irodalmi, művészeti és tudományos eseményről.

Zene

Az elmúlt héten 100 gyertya égett a berlini Langenscheidt Kiadóvállalat születésnapi tortáján. 1856. októberében alapította kiadóvállalatát Gustav Langenscheidt azzal a céllal, hogy új módszer szerinti nyelvkönyveivel megkönnyítse az idegennyelvek tanulását. Kitűnő munkatársával Charles Touissant-nel először francia és angol nyelvkönyveket adott ki, mégpedig új, gyakorlati módszerek szerint feldolgozva a kiejtés újfajta megjelölésével. Nagy újdonságszámba ment ez a kísérlet 100 évvel ezelőtt, amikor az élő nyelveket is a görög és latin mintájára, tehát nem a mindennapi gyakorlat figyelembevételével tanították. A nyelvoktatás terén a Langenscheidt-Toussaint nyelvkönyvek újítása a vasútnak a ….. korszak végén való megjelenéséhez hasonlított. Rendkívüli gyakorlatiasságról és előrelátásról tett bizonyságot Gustav Langenscheidt, akinek nyelvkönyvei hamarosan világszerte elterjedtek. A cégalapító még életében kiadta a későbbi javításokkal még ma is időtállónak számító Sachs-Villatte-féle francia, és a Muret Sanders-féle angol nyelvkönyvet.

Zene

A párizsi Pedagógiai Múzeum egyik szakosztályaként alig néhány éve nyílt meg a Nemzetközi Iskolai Levelezési Osztály. A különös elnevezésű hivatal feladata, hogy Franciaország és a világ többi részének iskolai tanulói közt levelezés útján összeköttetést teremtsen. Az eredeti ötlet kitűnően bevált. A serdülőkorú iskolásfiúk és leányok világszerte nagy érdeklődést tanúsítottak iránta, s ezzel a Pedagógiai Múzeum elérte célját. Közel 100 ezernyi gyermeknek az 5 világrészre kiterjedő levelezése a legelevenebb és legemberibb módja a nyelvtanulásnak, a földrajzi és egyéb ismeretek megszerzésének. A levelezni óhajtó francia és idegen gyermekeket csakis hajlamaiknak, életkörülményeiknek pontos vizsgálata után ajánljuk egymásnak – mondotta Madame Bruno, a Nemzetközi Iskolai Levelezési Osztály igazgatónője. A skandináv országokból érkezik aránylag legkevesebb megkeresés az osztályhoz. A jelen pillanatban ellenben 40 ezer japán tanuló jelentkezését tartjuk nyilván. A tapasztalat azt mutatja, hogy több, éveken át levelező tanulónk a legelsők közt tette le a keleti nyelvek iskolájának felvételi vizsgáját. A Levelezési Osztály meg is jutalmazza a legtöbbet levelező diákot. A legutóbb kitüntetett tanuló párizsi középiskolás volt, és 13 hasonló korú idegen tanulótársával tartott fenn levelezést.

Zene

Lillian Gish, a némafilm korszakának egyik nagysága most ünnepelte 60. születésnapját. A hangosfilm kezdetekor a New York-i Broadway Színházhoz szerződött, és később ismét visszatért a filmhez. Hollywoodban játszott kisebb szerepeket. Lillian Gish, a némafilm bohém életének nagysikerű ….. ma visszavonultan Hollywood története megírásának szenteli idejét. Filmkörökben és a nagyközönség köreiben egyaránt nagy érdeklődéssel várják a könyvet, amelynek szerzője úgyszólván fél évszázadon át tevékenykedett a film világában.

Zene

Glenn Awrey, az amerikai Harvard Egyetem diákja egy szép napon arra gondolt, miért ne lehetne a mozivászonra vetített kép alapját a cselekménynek, a cselekménnyel járó mozgásnak és a hangulatnak megfelelően állandóan változtatni. A Harvard-diák ezzel az ötlettel Londonba ment, ahol a British Film Institute segítségével ennek az ötletnek alapján egy félórás filmet készítettek próbaképpen H. G. Wells: Ajtó a falban című elbeszéléséből. A rövidfilm rendezője, Anthony Ashclip kijelentette, hogy Awrey ötlete a film történetének egyik legnagyobb fordulatát fogja előidézni, ez a rendszer ugyanis a CinemaScope film számos problémáját oldja meg. A ….. System szerint felvett Wells novella újdonsága abban rejlik, hogyha például a vetített képen ábrázolt szobában több személy ül, a lencse csak azt világítja meg, aki éppen beszél, vagy másképpen lendíti előre a cselekményt. Ezek szerint a lencse állandóan vándorol, és a pillanatnyilag mellékes szereplőket vagy tárgyakat nem világítja meg. A mozivászonnak ezt a része feketén marad. A kísérleti bemutató sikert aratott, és a British Film Institute most erre a célra külön felvevőgépet kíván szerkesztetni, amellyel a mozivászonra vetített képfelület alakját még könnyebben lehet tetszés szerint változtatni.

Zene

Párizsban új irodalmi díjat tűztek ki, amelynek adományozói azonban nem valami irodalmi egyesület vagy akadémia, hanem a francia állatorvosi kar. Az 50 ezer frankos díjjal, amelyet Bourgelat-díjnak neveztek el, egy olyan regényt, elbeszélést vagy esszét jutalmaznak, amely az állatok lélektanával, viselkedésével, és az ember és állat viszonyával foglalkozik. A díj nemzetközi, s azon bármely ország írói részt vehetnek, de csak francia eredetiben írott művekkel. Fordításokat nem vesznek tekintetbe. A zsűri ez év decemberében ítéli oda első ízben a díjat.

Zene

Utolsó híradónkban már megemlékeztünk arról, hogy Fricsay Ferenc, a Müncheni Állami Opera új zenei főigazgatója most foglalta el hivatalát. A neves magyar karmester a bajor állammal 6 évre szóló szerződést kötött. Először november 8-án fog személyesen vezényelni, éspedig Muszorgszkij ismert orosz népoperáját, a Hovanszkij herceget. Német zenei körökben nagy reményekkel tekintenek Fricsay működése elé. A német sajtó újabb meleg hangú cikkekben üdvözli a magyar karmestert. Fricsay nagy művészi képességeit valamennyien ismerjük és nagyra becsüljük – írja a Süddeutsche Zeitung, de személyes megjelenése is lebilincselő. Kissé magyaros kiejtéssel, de választékosan és színesen beszéli a német nyelvet. Szeretetreméltó világfi benyomását kelti, de mindig érezzük higgadtsága mögött az izzó magyar temperamentumot. Ez a temperamentum tette őt világhírűvé 1947-ben a Danton halálának salzburgi ősbemutatóján. A lap részletesen ismerteti Fricsay művészi pályafutását, és cikkét így fejezi be "Csupán egy jóslatot engedünk meg magunknak, és ez így hangzik: a Fricsay-éra a müncheni operaházban semmi esetre sem lesz színtelen és érdektelen".

Zene

Kedves hallgatóink! Most néhány, a tudomány körébe vágó értesülést közvetítünk.

Thor Heyerdahl, norvég kutató és etnográfus, akinek néhány évvel ezelőtt sikerült Kon-Tiki nevű tutaján az amerikai szárazföldről kiindulva eljutni a Csendes-óceáni szigetvilágba, nemrégiben érkezett vissza a polinéziai szigeteken tett 11 hónapos második kutatóútjáról. Mindkét vállalkozásának célja az volt, hogy bebizonyítsa elméletét, amely szerint a csendes-óceáni szigetvilágot Amerikából odakerült inka és ősinka indiánok népesítették be. Heyerdahl második útjáról visszatérve kijelentette, hogy elmélete helyességéről ma még bizonyosabb, mint valaha. Második útjának felfedezései teljesen megszilárdították ezt a meggyőződését. Expedíciója a Csendes-óceáni-szigeteken olyan vésett és megformált kőtömböket talált, amelyekhez hasonlóak csak az ősi perui építészetben fordulnak elő. Ezen kívül a Húsvét-szigetek egyik emlékművén olyan háromárbocos és félkör alakú hajók bevésett rajzát fedezte fel, aminő a perui Titicaca-tó vidékén ugyanebben a formában ma is használatban van. Megjegyezzük, hogy az eddigi elméletek szerint a Csendes-óceáni szigetvilág első lakói az ázsiai szárazföld bevándorlóiból kerültek volna ki.

Zene

Ismeretes, hogy a kórokozó baktériumok nagy része hosszabb-rövidebb idő alatt képes alkalmazkodni az antibiotikumoknak nevezett baktériumölő szerekhez, így például a Staphylococcusokat egy idő elteltével a penicillin és a vele rokon szerek már nem képesek elpusztítani. A Michigan államban fekvő Kalamazoo Kutatóintézetben most sikerült egy olyan antibiotikumot találni, amelyhez a baktériumok nehezen alkalmazkodnak, és amely elpusztítja az egyéb antibiotikumhoz már alkalmazkodott, és azoknak ellenálló baktériumfajtákat is. Ez a szer is egy penészgomba terméke, szinte teljesen fehér és ezért albamycinnek nevezték el. Nem szabad azonban összetéveszteni a néhány évvel ezelőtt fölfedezett albomycin nevű közönséges antibiotikummal. Az albamycinnel folytatott eddigi kísérletek feltűnő eredményeket hoztak, főleg az ellenálló Staphylococcusok elleni küzdelemben. Az új szert az emberi szervezet minden káros hatása nélkül elviseli, azt a szájon keresztül is lehet adagolni.

Zene

A Connecticuti Starz Élettani Intézetben az amerikai kutatók egy csoportjának sikerült az emberi testbe állati eredetű bőrt ültetni át. Eddig az emberi bőrbe plántált állati bőrszövetek nem maradtak életben, nem voltak képesek alkalmazkodni az emberi szervezet életfolyamataihoz. Az új átültetési kísérleteket azonban nem állatokból, hanem állati embriókból vett szövetekkel hajtották végre. Az elért eredmények nagy lehetőségeket tárnak föl a beteg vagy elöregedett emberi szerveknek embrionális állati szervekkel való helyettesítése terén. A kísérletek bebizonyították, hogy embrionális állapotban az állat és ember közötti specifikus kémiai és biológiai különbség foka lényegesen csökkent, és a kétféle életfolyamat ezen a fokon még nem zárja ki egymást teljesen.

Zene

Kedves hallgatóink! Irodalom, művészet, tudomány című műsorszámunkban néhány időszerű művelődési eseményről számoltunk be.

Zene

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.