23:55 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a 19, 25, 34 és 41 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon.
A pontos idő 23 óra 55 perc. Most híreket mondunk.

Eisenhower elnök a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek küldött üzenetével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette. „Meg kell állapítanom, hogy a világ közvéleménye, amely néhány nappal ezelőtt még megkönnyebbüléssel vette a hírt, hogy a Szovjetunió kivonni szándékszik csapatait Magyarországról, ugyanolyan mértékben megdöbbent és felháborodott a magyar népet és Magyarország kormányát ért szovjet támadás felett. A nap folyamán tárgyaltam Dulles külügyminiszterrel betegágya mellett, majd a külügyminisztérium más vezetőivel, a Központi Tájékoztatásügyi Hivatal vezetőjével, és a Fehér Ház vezető tisztviselőivel. Megvitattuk, milyen módok és eszközök állanak az Egyesült Államok rendelkezésére a következő célok elérésére. Először: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Másodszor: Magyarország érvényesíthesse önrendelkezési jogát kormányformája megválasztásában. E két pontban foglalt célok elérésére sürgős üzenetet küldtem Bulganyin miniszterelnöknek” - fejezte be nyilatkozatát Eisenhower elnök. Hagerty, a Fehér Ház szóvivője Eisenhower elnöknek Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz intézett levelét ismertetve hozzá intézett kérdésekre is válaszolt, és a következőket mondotta: „Magyarországgal kapcsolatban ezen kívül minden bizonnyal történnek más lépések is.” Az ENSZ Közgyűlése este fél 11 órakor összeült, hogy megvitassa a magyarországi szovjet orvtámadás ügyét.

A vita első felszólalója Szoboljev szovjet küldött volt. Tiltakozott a magyar ügy tárgyalása ellen, azt állította, hogy magyar belügyekről van szó, ami nem tartozik az Egyesült Nemzetek Szervezete elé. Ausztrália képviselője hangsúlyozta, hogy a szovjet állítás nem felel meg a valóságnak, mert egy kívülálló hatalom támadta meg a magyar népet.

Dél-Afrika képviselője arra mutatott rá, hogy Szoboljev felszólalása egyetlen hatékony érvet sem tartalmazott a magyar kérdés tárgyalásának a napirendről való levételére. Tiltakozott Szoboljevnek az ellen az állítása ellen is, hogy nem Nagy Imre kormánya képviseli Magyarországot.
Az elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést, amelynek során 53 ország képviselője a magyar kérdés napirendre tűzése mellett szavazott, 7 ország képviselője szavazott a javaslat ellen, 7 delegátus pedig tartózkodott a szavazástól.

A vitában elsőként felszólaló perui delegátus a varsói paktum, a békeszerződés és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya közötti összefüggéseket ismertette. Kiemelte, hogy mind a három nemzetközi szerződés a leghatározottabban tiltja a fegyveres beavatkozást más államok belügyeibe. Rámutatott arra, hogy a szovjet haderő tankjai gyermekeket gázoltak le. A szovjet kormány magatartása ebben a kérdésben nemcsak bűn, hanem súlyos tévedés is. A magyar események a szovjet birodalom szétesésének kezdetét jelenti. El fog jönni az idő - mondotta a perui delegátus - amikor Magyarország ismét szabad ország lesz, és elfoglalhatja helyét a szabad népek sorában. Követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonását és a demokrácia érvényesülését Magyarországon - mondotta a perui küldött.

Norvégia képviselője hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságharc kérdésében nem a szovjet fegyvereké az utolsó szó. Rámutatott arra, hogy a szovjet küldött röviddel ezelőtt fulmináns beszédet mondott az ázsiai és afrikai népek függetlenségéről. Remélem - mondotta a norvég küldött -, hogy a Szovjetunió módot talál arra, hogy ma éppen ilyen hévvel foglaljon állást Magyarország függetlensége mellett is.
A norvég küldött után Lodge amerikai ENSZ-delegátus kezdte meg beszédét. Ismertette a szabadságharc kitörése óta eltelt napok fejleményeit. Kiemelte, hogy a szovjet csapatok gyújtóbombákkal támadtak Budapestre, lángba borították a fővárost, asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak. A Szovjetunió képviselője néhány órával ezelőtt még azt állította, hogy tárgyalások folynak a szovjet és a magyar hatóságok között a szovjet csapatok kivonásáról. Nyilatkozat hangzott el arról is, hogy a Szovjetunió nem küldött új hadosztályokat Magyarországra. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Szovjetunió megtámadta Magyarországot és a magyar nép megsemmisítésére törekszik. Híradásunk időpontjában Lodge amerikai kiküldött felszólása még tart.

Stevenson, az amerikai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje távirati úton hívta fel Eisenhower elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ENSZ megfigyelőket küldjön Magyarországra. „A legnagyobb megdöbbenéssel értesültem a magyar nép ellen intézett brutális és áruló szovjet támadásról” - írja Stevenson. „Nagy Imre, Magyarország miniszterelnöke segítségért folyamodott az ENSZ-hez, ezért javaslom, hogy hívják életre újra az ENSZ 1950-ben létesített Fegyverszüneti Ellenőrzési Bizottságát, és ennek keretében mielőbb küldjenek ENSZ-megfigyelőket Magyarországra, és minden olyan más országba is, ahol az ENSZ-megfigyelők jelenléte előmozdíthatja a béke biztosítását” - írja Eisenhower elnökhöz intézett táviratában Stevenson demokrata párti elnökjelölt.

Martino olasz külügyminiszter táviratot intézett Nehru miniszterelnökhöz. A bandungi értekezleten elfogadott határozatokra hivatkozott, amelyek tiltják az idegen államok belügyeibe való beavatkozást. Az olasz külügyminiszter felhívta Nehru indiai miniszterelnököt, kövessen el minden tőle telhetőt most, amikor a szovjet beavatkozás példátlan brutalitással mutatkozott meg Magyarországon. Martino hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében olyan önálló országról van szó, amelynek kormánya az egész nép hozzájárulásával az ENSZ-hez fellebbezett a szovjet beavatkozás ellen.

Londonban Eden miniszterelnök, aki a nap folyamán hosszan tárgyalt minisztereivel a közel-keleti helyzetről, kormányának fontos tárcákat viselő tagjait estére újabb megbeszélésre hívta össze. Kiszivárgott hírek szerint az angol kormányférfiak megtárgyalják a magyarországi helyzetet és a legújabb közel-keleti fejleményeket.

Párizsban ugyancsak általános megdöbbenést váltottak ki a magyarországi események. Pineau külügyminiszter az ország népéhez intézett rádiószózatában kijelentette, hogy egész Franciaország csodálattal hajol meg az egész magyar nemzet előtt, amely kész meghalni függetlenségéért. Elérkezett a pillanat, hogy felébredjen az egész emberiség lelkiismerete, és felemelje szavát azok érdekében, akik utolsó leheletükig harcolnak az emberi szabadságjogokért.

Daniel Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke hivatalosan felkereste a párizsi szovjet nagykövetet, és legmélyebb felháborodását fejezte ki a Vörös Hadsereg durva beavatkozása miatt. Közölte a nagykövettel, hogy a magyarországi események miatt a francia törvényhozás külügyi bizottságának tagjai lemondják tervbe vett moszkvai látogatásukat.

A legelterjedtebb francia vasárnapi lap, a Journal du Dimanche, amelyet vasárnap hajnalban már árultak, későbbi, rendkívüli kiadásában hatalmas cím alatt adott hírt a magyarországi eseményekről.
A hétfői lapok közül a Figaro nyolc hasábra kiterjedő főcímében, amelynek szövege. A Szovjetunió brutális támadása Magyarország ellen - számol be a legújabb eseményekről. A lap vezércikkének ezt a címet adja: „Sztálin feltámadt.” „A magyar nemzet által hozott áldozat felrázza az emberiség lelkiismeretét” - írja a tekintélyes párizsi lap.

Adenauer kancellár a német rádióállomások által közvetített beszédben emlékezett meg a tragikus magyar helyzetről. Rámutatott arra, hogy a magyar népet az utolsó évtized során rabságban tartották. A magyarság most kísérletet tett arra, hogy széttörje láncait. Már-már úgy látszott, hogy a magyar nép elérte azt a szabadságot és függetlenséget, amelyre vágyakozott. A dolog azonban más fordulatot vett. A szovjet hadsereg, amely sohasem adta fel imperialista céljait, támadásra indult, hogy a magyar szabadságharcot erőszakkal törje le. A szovjet hadsereg a civilizált világ szokásait meghazudtoló módon járt el, amikor tárgyalásokat kezdett a magyar kiküldöttekkel, azt a látszatot keltve, mintha a zöld asztalnál akarná a fennálló problémákat rendezni. A tárgyalások még folyamatban voltak, amikor a szovjet hadsereg az erőszak eszközéhez folyamodott. Adenauer kancellár a továbbiakban legmélyebb együttérzését és részvétét fejezte ki a szerencsétlenségbe döntött magyar népnek. Kijelentette, hogy amit Németország megtehet a magyar üggyel kapcsolatban, azt megteszi. Adenauer kancellár egyébként Brentano külügyminiszterrel és Strauss nemzetvédelmi miniszterrel egymás után tárgyalt a nyugatnémet politikai élet vezető személyiségeivel. A képviselőház ügyrendi bizottsága megbeszélést tart annak eldöntésére, szükséges-e a magyarországi események folytán a nyugatnémet törvényhozást rendkívüli külügyi vitára összehívni. A külföldön, főleg a távol-keleten, úton lévő nyugatnémet törvényhozókat táviratilag kérték fel, hogy haladéktalanul térjenek vissza Bonnba. Adenauer kancellárnak hétfőn kellene négynapos hivatalos látogatásra Párizsba utaznia. Adenauer a hivatalos jellegű látogatás helyett csak villámmegbeszélésre utazik Párizsba, ahol két napot tölt. A kancellár a magyarországi és az egyiptomi helyzetet fogja a francia kormányférfiakkal megvitatni. Krone képviselő a nyugatnémet kereszténydemokrata párt parlamenti csoportjának elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet komolysága folytán szükséges a németkérdés sürgős újra megvizsgálása. A szociáldemokrata ellenzék helyettes elnöke a Magyarország elleni szovjet agressziót az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte. A Szabaddemokrata Párt közleményt adott ki, amelyben sürgeti, hogy nyugati államférfiak utazzanak haladéktalanul Moszkvába és tegyenek lépéseket a magyar nemzet érdekében. A menekültügyek minisztériumának szóvivője a nyugatnémet ifjúság által Magyarország mellett Frankfurtban rendezett tüntető gyűlésén kijelentette, hogy kelet és nyugat békés együttélésének elmélete a szovjet csapatok brutális beavatkozása folytán megdőlt. Nyugat-Berlinben a középületeken a magyar szabadságharc áldozatai iránti kegyeletből a zászlókat félárbocra helyezték.

A zürichi politikai pártok függetlenségi uniója táviratot intézett Svájc köztársasági elnökéhez, amelyben az országgyűlés azonnali összehívását és a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását kívánta a magyarországi események miatt. A svájci kormány rendkívüli minisztertanácsra ült össze, hogy megvitassa állásfoglalását a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
Az egész szabad világ közvéleményében egymást követik a legkülönbözőbb tiltakozások a szovjet csapatok brutális magyarországi beavatkozása miatt. A tiltakozások sokasága miatt azokról részletesen nem tudunk beszámolni, csupán néhánynak az ismertetésére szorítkozunk. Nyugat-Európa több fővárosában a vasárnapi ünnep ellenére tüntetésekre került sor a szovjet külképviseletek előtt.

Hágában fiatalok vonultak fel a szovjet nagykövetség elé, amelynek egyik ablakát betörték. A tüntetőket a rendőrségnek kellett szétoszlatnia.

Koppenhágában mintegy ezer főiskolás vonult fel a szovjet követség elé, szabad Magyarországot és ENSZ beavatkozást követelő táblákkal.

Bonnban ugyancsak tüntetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A tüntetők egy 15 méter hosszú transzparenst vittek a következő felirattal: „Moszkva Magyarország gyilkosa”.

A svájci Fribourgból a Pax Romana nevű nemzetközi katolikus mozgalom, amely a főiskolások és értelmiségiek szövetsége, tiltakozó táviratot intézett az ENSZ főtitkárához, amelyben mély megdöbbenését fejezi ki a magyar nemzet függetlensége ellen elkövetett orvtámadás miatt. A Pax Romana az ENSZ hatékony intézkedéseit sürgeti.

Nyugat-Európában, ahol a rádióállomások rendkívüli adásokban adtak jelentéseket a magyarországi helyzetről, számos rádió az eredeti szórakoztató műsor helyett klasszikus zenét sugárzott hallgatóinak. Nyugat-Németországban a rádióállomások arra hívták fel a lakosságot, hogy tartózkodjék minden szórakozástól a magyar nép iránti együttérzése kifejezéseként.

Kedves hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója!